Absztrakt kötet

Felsőoktatási innovációk a tanulás korában: a digitalizáció, képességfejlesztés és a hálózatosodás kihívásai

15. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia absztrakt kötet

Plenáris előadások I.

  • Alfredo Soeiro (University of Porto): Assessing skills in digital learning and validation of competences

Knowledge and skills are possible to acquire in the current digital world. The task of verifying the related competences is necessary to allow progression in a LLL path, to enhance qualification and to recognize professional development. A proposal is made for this assessment based on methods used by engineering professional organizations and on research made on assessment frameworks.

  • Katarina Resch (University of Vienna): Diversity in Higher Education. Promoting diversity-friendly didactics and inclusive education

The higher education sector has become more and more diverse in recent years due to migration and internationalization. This poses challenges to diversity-friendly teaching and learning, promoting the principle of ’inclusive education’. The presentation will focus on the recommendations deduced in the HE4u2-project* by several universities and the eucen network, focussing on recommendation 4 and 5 – how to ingegrate diversity into higher education curricula and how to build capacities and competences in diversity skills among teachers.

  • Gábriel Róbert (Pécsi Tudományegyetem): Az innováció kihívásai a 21. század eleji magyar egyetemeken
  • Rajcsányi-Molnár Mónika (Dunaújvárosi Egyetem): MaTech: Országos matematikai verseny a középiskolás tanulóknak a DUE és a KLIK szervezésében

A Klebelsberg Központ a Dunaújvárosi Egyetemmel, mint szakmai együttműködő partnerrel közösen, egy kreatív feladatokon alapuló és a digitális eszközhasználatot támogató középiskolai tanulmányi csapatversenyt dolgozott ki és indított el az előző tanévben. A MaTech névre keresztelt verseny célja a hagyományos – elsősorban tárgyi tudást mérő – megmérettetések helyett egy komplexebb, a digitális tudást is nagyobb mértékben szemelőtt tartó, a diákok személyes és társas kompetenciáit is előtérbe helyező kreatív vetélkedő meghonosítása. A MaTech verseny, a maga nemében újszerű kezdeményezés, hiszen élmény- és kooperáció alapú és a kreatív problémamegoldó gondolkodást középpontba helyező megmérettetés, amely szemléletében kapcsolódik és támogatja a jelenségalapú tanulás folyamatát és a középiskolai tanulók tehetségazonosítását.

Szekciók:

• A. ) Felsőoktatás és digitális kultúra (P1-006 terem)

15.00-18.00 Szekció-elnök: Szűts Zoltán – Molnár György – BME

Internetes kommunikáció és média hatása a digitalizációs folyamatokra (Vezeti: Szűts Zoltán)

Szederkényi Éva: A digitális kultúra közösségi tere: egy módszertani érzékenyítő program

modellje

A digitális tanulás kihívásai, fejlesztések és trendek a felsőoktatásban és a felnőttképzésben szükségessé teszi, hogy jól használható módszertani eszköztár jöjjön létre, amelyben a digitális kultúra különféle platformjait mintegy „egybenyitva” közösségi tanulási tereket, ún. ‘Cool-Space’-t hozhassunk létre, ahol egyaránt otthonosan érzi magát hallgató és oktató.

Kutatásunk célja a felsőoktatásban a digitális párbeszéd, megértés elősegítése, a Z generációhoz tartozó hallgatók és oktatóik közötti – azaz – a generációk közötti párbeszéd támogatása az ún. ‘Cool-Space’ modellel. Konkrétabb célunk, hogy a felsőoktatásban dolgozó oktatók ne csak jobban ismerjék a Z generáció tudását, nézőpontjait, de saját kommunikációs kompetenciájukat fejleszthessék. Szeretnénk egy olyan nemzedékek közötti dialógust tovább fejleszteni, ú.n. „felfedező közeledést” (Héjj, 2013: 27), ami a Z generáció eltérő kulturális preferenciáit, módszertanát megismeri és hasznosítja.

1.2 A hipotézis felállítása

Hipotézisünk független változója az előzetes vizsgálatok során kifejlesztett ‘Cool-Space’ tréning, amivel a mind az oktatókat, mind a hallgatókat a másik nemzedékkel fennálló kommunikációs csatorna „akadálymentesítésére” szenzibilizáljuk. Függő változó a tréningek hatékonyságát igazoló jobb megértés, illetve a résztvevő nemzedékek virtuális tereinek „egybenyitása”, végső soron a közösségi tanulás és felsőoktatás összekapcsolása.

1.3 A vizsgálat célcsoportja

Kutatásunkban a generációelméletek (Komár, 2017:15) alapján Művészeknek/ Alkalmazkodóknak/ Netgenerációnak vagy Digitális bennszülötteknek, más néven Z generációnak (1996–2010 között születtek) kommunikációját vizsgáljuk, amely új digitális metanyelvet is létrehozott.

1.4 Adatgyűjtés

Kvalitatív és kvantitatív. Mintavétel: a Z generáció: a PTE BTK BA programjainak hallgatói.

1.5 Eredmények, disszemináció

Nemzetközi összehasonlításként az eredmények tesztelése a Trinity College (Dublini Egyetem, Írország) Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Iskolájával együttműködve zajlik majd.

F. Tóth Krisztina: Szükségletek, tapasztalatok, igények – intézményi szintű elektronikus

tanulástámogatási rendszer

A felsőoktatási elektronikus tanulástámogatási folyamatok Magyarországon részben intézményi szintű, főleg műszaki és adminisztratív támogatásra, részben pedig leginkább egyes képzési vagy fejlesztési projektekre kiható, többé-kevésbé elszigetelt innovatív gyakorlatokra épülnek. Az előbbiek csak részben képesek lefedni az utóbbiak szerteágazó, gyakran a nagy intézményi folyamatokat messze megelőző módszertani vagy oktatásszervezési koncepcióit. Így azonban éppen az előremutató jó gyakorlatok innovatív erejének fenntarthatósága, kiterjeszthetősége válik nehezebbé.

Az előadás két fókusszal dolgozik. Az egyik a fent vázolt feszültség az egyes gyakorlatok és az intézményi folyamatok, illetve szabályozás között, amelyet a PTE-n 2018-ban végzett teljes körű kérdőíves mérés adataival tudunk alátámasztani. A másik fókusz pedig egy lehetséges, az egyetemi gyakorlatok diverzitását és az egységes intézményi szintű támogatást egyaránt elősegítő modell kialakításának lehetősége a jelenlegi magyar felsőoktatási környezetben.

Borbás László: Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein –

osztálytermi interakciók

A jelenlegi mediatizált világunk gyors ütemben változik, ami egyre nagyobb hatással van nem csak a mindennapi életünkre, de a tanulás-tanítás különböző területeire is. Az iskolák a világ minden táján elkezdtek építeni a táblagépekre alapozott tudásátadási formákra. Számtalan tanulást – tanítást segítő alkalmazás (applikáció) áll rendelkezésünkre, és a tanagyagok megosztási lehetőségei is megoldottak. Az oktatási anyagok szinte bárhol elérhetőek, ezen „okos” eszközök segítségével.

Nemzetközi viszonylatban több éves tapasztalat és kutatás áll rendelkezésünkre, de a magyarországi táblagépek iskolai használatának pedagógiai, didaktikai vonatkozásairól, tapasztalatairól kevés releváns információval rendelkezünk. Ennek a kutatásnak a legfőbb motivációja, hogy empirikus vizsgálatokkal feltárt, egzakt áttekintést adjon a táblagépek közoktatásba való integrációjáról.

A kutatásom aktualitását mi sem jelzi jobban, hogy Magyarországon egyre több iskolai kísérlet és kezdeményezés indul, amelyek a digitális átállást kívánják elősegíteni; egyre nagyobb igény van erre a tanárok és tanulók részéről is. Oktatáspolitikai programok is elindultak vagy elindulnak a közeljövőben.

A tanárok az oktatási innováció kulcsszereplői, így rendkívül fontosak az új(média) technológiák tesztelésére és használatára vonatkozó motivációk. A videó-dokumentáció és a tanítási és tanulási kölcsönhatások elemzése, valamint egy részletes kérdőív, a fókuszcsoportok és az egyéni interjúk segítségével elemeztem, hogyan alkalmazkodtak a kísérleti osztályok tanárai a táblagépekhez, és a változás aktív ágensévé váltak.

Az osztálytermi munka értékelése és a mobil eszközökkel kapcsolatos tanár-diák interakciók változásainak vizsgálata videofilm elemzéssel (a NOLDUS szoftverrel) történt.

A prezentáció bemutatja a felmérés eredményeit:

– a digitális technológiákhoz való hozzáférés otthon és az iskolában

– az internethasználat gyakorisága és minősége;

– a digitális kompetencia általános szintje

– az IKT oktatási felhasználása

– a mobil technológia iránti elvárások és első benyomások az oktatásban

– mobileszköz és tartalomhasználati minták az oktatásban

– feltételezések a diákok motivációjáról és a táblagépek használatáról

– osztálytermi interakciók

Az új média jelenleg mindenhol megtalálható a munkahelyen és otthon, és a mobil kommunikáció mindennapi életünkhöz kapcsolódik. A számítógép és a hasonló eszközök, amelyek rögzítve vannak, egy kicsit elavultak. A mobil eszközök a tanárok új módszereit nyitják meg az iskolában.

A kutatás fő kérdései:

– A tanár digitális kompetenciája

– Az IKT-eszközök használata az oktatásban

– Az osztályban található mobil eszközök: módszerek és tapasztalat

– A diákok eszközök használatának jellemzői

– Osztálytermi interakciók

A táblagép integrálása a pedagógiai folyamatba nem könnyű, de megfelelő szaktárgyi és pedagógiai mentorálással és technikai támogatással nem is lehetetlen.

A kutatási eredményeim remélhetőleg segíteni tudják az aktív tanárok és a leendő tanárjelöltek felkészülését is.

Bartal Orsolya: A mobiltelefonok antropológiai hatásai (az oktatásban)

Társadalmunk a rapid technológiai fejlődésnek köszönhetően a kultúraváltozás (Racsko, 2017) korát éli. Az élet minden területét érintő fejlődésről, változásról beszélhetünk, amely a társadalom rétegeit érinti számos területen. Az emberek közösségeire ható szabályok, norma- és értékrendszerek átalakuló változásainak lehetünk tanúi. A társadalmunk „informatizálódik” (Ősz-András-Rajcsányi, 2013) és ezzel egy időben a modern informatikai eszközök immár széles rétegek számára válnak elérhetővé, csökkentve ez által a digitális megosztottságot (digital divide). Az előadás rávilágít a manapság tapasztalható „mobil” társadalmi szocializációs folyamatokra, sok esetben problémaforrásra nem csak az otthonokban a generációk között, hanem az oktatásban is, tanár és diák között. A mobiltelefon elvitathatatlan előnyei mellett megjelentek, sok esetben megoldásra/szabályozásra váró hátulütői is ennek a multifunkciós eszköznek, amely kitölti a mindennapjainkat. A nevelési-oktatási intézmények számos helyen küzdenek az eszközhasználat ellen/mellett, házirendjeiket próbálják frissíteni az eszközhasználat intézményi keretei között. Nem csupán az intézményekben kérdés e téma, hanem az otthonokban is, ahol a digitális bennszülöttek (gyermekek) és a digitális bevándorlók (szülők) (Prensky, 2001), normái és értékrendszerei ütköznek. A mobileszközök (köztük a mobiltelefonok) egy újszerű értékközvetítésére, szabályok felállítására kényszerítik a felhasználókat. A mobiltelefonok immár 10 éves tömeges elterjedése óta tapasztalhatjuk a fent említett normák, értékek és szabályok újra gondolásának fontosságát. A kapcsolat és közösség új élményei (Nyíri, 2010) megváltoztak a mobiltelefonok térhódítását követően. Az előadásban a szerző górcső alá veszi a releváns szakirodalom egy szűk keresztmetszetét, amely betekintést enged a társadalmiváltozásokba fókuszálva az oktatás területére.

Szűts Zoltán: Infokommunikációs technológia + pedagógus ≠ jó tanár

Az oktatás – a tanítás és tanulás – történetében mérföldkőnek számít a számítógép és a köré szerveződő internetes kommunikációs és média hálózatok megjelenése. Az információs társadalomban értéke van azoknak az egyéneknek, akik az élethosszig tartó tanulást vállalják, ugyanis az egyének tudása és digitális kompetenciája éppen a gyors technológiai váltásoknak köszönve hamar elavul, ezért a tanulási és tanítási folyamatok mindinkább nonformálisan zajlanak. Ugyanez a sor vár a tanárokra is, akik hivatásuknak tartják munkájukat és hatékonyan akarják végezni. Előadásunkban arra kívánunk rámutatni, hogy az infokommunikációs technológiák tudatos és jól megválasztott használata az oktatásban csak tovább erősíti a jó tanár képességeit, míg a rossz tanároknak is lehetőséget biztosít a szakmai fejlődésre. Ilyen lehetőség korábban nem volt, ugyanis egy paradigma váltáshoz kapcsolódik, mely átrendezi a korábbi viszonyokat és végig hullámzik az oktatás territóriumán. Ugyancsak azt állítjuk, hogy önmagában a technológia használata nem cél, hanem eszköz. És a permanens változások környezetében a tanároknak is folyamatosan fejleszteniük kell digitális kompetenciáikat a most kidolgozás alatt lévő keretrendszerek szerint.

A digitalizáció hatása – Modern digitális módszertani megoldások a felsőoktatás bázisán (Vezeti:

Molnár György)

Molnár György, Orosz Beáta: A digitalizáció hatása az oktatás különböző színterein és fokain a

módszertani kultúra formálásában

Napjaink oktatási rendszerében egyre meghatározóbb igény jelenik meg a technológiai vívmányok, újdonságok adaptációjával kapcsolatban (Komenczi, 2016; Racskó, 2017), ami nemcsak a pedagógusoknak okoz nehézséget, de a pedagógusképző helyeket is nagy kihívás elé állítja. A pedagógusoknak – s kiemelten fókuszálva a szakképzésre ezen belül – szakmai tanároknak egyre nagyobb és megújult módszertani repertoárral kell rendelkezniük. E módszertani kultúra tanulói megítélése a tapasztalatok alapján igen eltérő képet mutat, melynek kutatása a mai digitalizált környezetünkben különösen felértékelődik. Egy szakgimnáziumi osztállyal végzett empirikus mikrokutatás rávilágított arra, hogy bár a hallgatók preferálják a saját eszközeik tanulási folyamatba való integrálását, módszertanilag támogatásra és segítségre szorulnak, ahol a tanári felügyelet és korrekció elengedhetetlen. E kvantitatív alapú kutatásunkat 2019 tavaszán végeztük el, melynek fókuszában egyfelől a hagyományos és újgenerációs oktatási módszerek, másfelől a tanítás támogatásához használható digitális eszközrendszer attitűdvizsgálata állt. A kutatás eredményei alapján az egyik kiemelt nehézségnek mutatkozott a tanulási szakaszhoz köthető információk megtalálásának és hitelességének kérdése, mellyel kapcsolatban jelentős különbségek tapasztalhatók a szakképzésben és felsőoktatásban résztvevő tanulók között. Előadásunkban a megfelelő elméleti utalások mellett az empirikus vizsgálatunk legbeszédesebb eredményeiről is beszámolunk.

Csikósné Maczó Edit: A gamifikáció lehetőségei a felsőoktatásban

„Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát…”(Sütő András). Sokan vélekednek úgy, hogy a játéknak a gyermekkorban van csak hangsúlyos szerepe, s a felnőttkort elérve már egyre kevésbé meghatározó a mindennapi jelenléte. A különböző játékelméletek megalkotói bár eltérő lényegét emelik ki a tevékenységnek, abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy a játszásra való igény örök szükséglete marad az embernek. A játékban ugyanis megélhető az, ami a valóságban sokszor nem, kötetlensége révén lehet önmagáért, csak az élményért játszani, lehetőséget biztosít a spontán önkifejezésre, s olyan tevékenység is lehet, melyben a munkavégzés észrevétlen, örömteli forrásként jelenik meg (Pukánszky-Németh,1996).

Míg a pedagógiában már évszázadok óta felfedezték a játékok inspiráló szerepét a nevelés-oktatás területén, addig a gazdasági életben a marketing és humánmenedzsment csak néhány évtizede kezdte el alkalmazni a bennük rejlő motivációs lehetőségeket, elsősorban az üzletfelek/fogyasztók megtartására és a saját alkalmazottak elköteleződésének megerősítésére (Zichermann-Linder, 2013). A gamifikáció, vagy játékosítás néven ismertté vált stratégia ma már egyre nagyobb teret hódít az oktatásban is (Prievara, 2015).

Az előadás során egy egyetemi gamifikált kurzus tapasztalatainak és eddigi eredményeinek bemutatása kerül. Egyfajta módszertani útmutatás a játékos szemléletű oktatás tervezéséhez, felépítéséhez, az esetleges rizikófaktorok kiküszöböléséhez. Azon digitális anyagoknak, applikációknak a prezentációja, melyekkel növelhető a hallgatók motivációja, elérhető a felkészülés és tanulás folytonossága.

Ollé János: Innovatív időgazdálkodás és interaktív tanulási feladatok hatása az oktatási

eredményességre a felsőoktatásban

A felsőoktatás tradicionális oktatási kultúrájának fejlődéstörténetében kihívást jelent az információs forradalom, a hálózati társadalom megjelenése. Az internet elérhetősége, a hálózatba kötött eszközök elterjedése biztosíthatja az információk hozzáférhetőségét, az egyéni produktivitás, a hálózati munkát, az interaktív tevékenységeket. Megfelelő módszertan alkalmazásával ezek lehetőséget teremthetnek az oktatási hatékonyság növelésére. Módszertani paradigmaváltás hiányában az információ és kommunikációs technológiák kockáztathatják a felsőoktatás tradícionális tanulásszervezését, az előadások, szemináriumok, gyakorlati foglalkozások kialakult gyakorlatát és szokásrendjét.

Az elmúlt 007 évben a digitális kultúra fejlődése alapján különböző jó gyakorlatok jelentek meg és kezdtek elterjedni a hazai felsőoktatásban. A nagy létszámú nyílt kurzusok (MOOC) heterogén csoportjai a tudásdisszemináció mellett a hálózati munka és a tudásmegosztás színterei lettek. A játék alapú tanulásszervezés a hallgatók motivációs bázisát kihasználva alakította át a szorgalmi időszakok tanulásszervezését. A tükrözött osztályterem egy korszerű időgazdálkodási alapelvre építve újrarendezte a tanulási feladatokat és meghódította az intézményen kívüli, tanulásra fordítható időt. A digitális történetmesélés a hallgatók “digitális nyelven” történő kommunikációjával lehetőséget adott az interaktív és narratív produktumoknak.

A felsorolt interaktív oktatási stratégiák összehasonlító elemzésének kiemelt szempontja az időgazdálkodás. A digitális oktatási környezetre építhető tanulási feladatoknál áttekintjük a bevonódás, a tanulási felelősségvállalás, az informális tanulás és az integrált tanulási környezet tényezőit. Az elérhető jó gyakorlatok alapján a hatékonyság nem szorul bizonyításra, de az oktatási kultúra fokozatos átalakulása, a szokatlan módszertanok implementációs lehetőségei jelentős különbséget mutatnak.

Az információs társadalom hatására változó felsőoktatási kultúra egyik alapkérdése az innovatív módszertanok fenntarthatósága, különös tekintettel a társadalmi elvárásokra és a munkaerőpiaci környezet elvárásaira. Az összehasonlító elemzés kitér arra is, hogy: az innovatív időgazdálkodás és az újszerű tanulási feladatok érdekében befektetett energia mikor lehet arányos az oktatási minőség és a tanulási eredményesség növekedésével, illetve ehhez hogyan viszonyulnak a hallgatók és az oktatók.

Ludik Péter: Találkozzunk a teremben” – Kollaboratív feladatmegoldás 3D-s környezetben

A Maxwhere program egy 3D-s környezetet biztosít az oktatási anyagok számára. Ebben a rendszerben nem csak megjeleníteni, lehet a tananygot, hanem az interaktív közös munkához is ad lehetőségeket. Ennek módszertani és technikai oldalát szeretnénk bemutatni az előadásban.

• B.) Innováció a felsőoktatásban (F-326 terem)

15.00-18.00 Szekció-elnök: Cserné Adermann Gizella – PTE és Sass Judit – BCE

Cserné Adermann Gizella, Bajusz Klára: Idősoktatás és szenior önkéntesség

A témaválasztás 3 fő motivuma: az idősek növekvő aránya a társadalomban, az általános munkaerőhiány, egyes fontos szektorokban az anyagi eszközök hiánya a munkát végzők alkalmazásához (pl. egészségügy, pedagógus pálya, stb.)

A nemzetközi tapasztalatok alapján fontos társadalmi feladatok megoldásban vehetnek részt hatékonyan a szenior önkéntesek

A kutatás célja feltárni, hogy a nyugdíjhoz közelállók és a 60 év felettiek hogyan gondolkodnak a szenior önkéntességről. Meglévő energiáikat, tudásukat, tapasztalatukat tudnák-e és szeretnék-e mások támogatására, segítésére használni? Ezt ingyen vagy pénzért vállalnák szívesebben? Függ-e aktivitásuk volt hivatásuktól, életkoruktól, iskolai végzettségüktől? Azok, akik jelenleg is tanulnak, nyitottabbak-e arra, hogy szenior önkéntesek legyenek? A kutatás módszere a kérdőíves adatgyűjtés, a kutatás közben összegyűjtött eredményeket mutatjuk be az előadásban, és javaslatokat fogalmazunk meg a felvetett problémák megoldására.

Koltai Zsuzsa: A „Rica, rica kukorica” c. múzeumpedagógiai mintaprojekt tapasztalatai

A „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” projekt keretében muzeális intézmények és köznevelési, valamint felsőoktatási intézmények szoros együttműködésében 19 múzeumpedagógiai mintaprojekt valósult meg hazánkban a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ koordinációjával. Az előadás a Pécsi Tudományegyetem és a Hosszúhetényi Tájház kooperációjában megvalósult „Rica, rica kukorica…” című múzeumpedagógiai mintaprojekt tapasztalatairól számol be, illetve feltárja a mintaprojekt lebonyolításához szervesen kapcsolódó eredményességvizsgálat következtetéseit. A PTE KPVK a 2017/2018-as tanév őszi szemeszterében Múzeumpedagógia címmel meghirdetett, szabadon választható kurzus keretében vonta be óvodapedagógia szakos hallgatóit a mintaprojektbe.  A mintaprojekt lebonyolításában részt vevő partnerek (Hosszúhetényi Tájház vezetője, projektbe bevont óvodapedagógusok, múzeumpedagógiai programot lebonyolító óvodapedagógusok) múzeumpedagógiai programmal kapcsolatos előzetes elvárásait, illetve az előzetes elvárások teljesülését a tanulmány szerzője strukturált interjú segítségével tárta fel. A projekt lebonyolításába bevont óvodapedagógia szakos hallgatók tapasztalatainak feltárása a hallgatók által benyújtott dolgozatok dokumentumelemzése révén valósult meg.

Tóthné Borbély Viola: University – industry synergy good practice

A megváltozott társadalmi igényekre és gazdasági kihívásokra történő válaszként, a korszerű ismeretek létrehozásában, közvetítésében és átadásában, a fenntartható fejlődés érdekében, a nemzetközi versenyképesség, a technológiai innováció kívánatos mértékének fenntartásában a vállalkozások az egyetemi szférával közös programokat dolgoznak ki. Célkitűzésük az oktatás és vállalati igények összehangolása révén a versenyképesség javítása, az oktatás, a kutatás és a gazdasággal való együttműködés hatékonyságának a növelése, a társadalom, a gazdaság igényeihez igazodóan. Mindkét fél érdekelt mind a hazai felsőfokú tudományos képzés, mind a vállalati gyakorlat folyamatos fejlesztésében ezért különösen fontosnak tarják e két terület együttműködését, mivel az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása nélkül, se, az egyetemi képzés, sem a vállalati innováció nem lehet hosszú távon nemzetközi összehasonlításban versenyképes.

A vállalati gyakorlat és a felsőfokú tudományos oktatás közötti kapcsolat szorosabbá tétele érdekében a vállalkozások együttműködési megállapodást kötnek az egyetemekkel, melyben kijelölik az együttműködés azon formáit és keretét, melyek segítségével a fenti közös célokat elérhetőnek tartják. Az együttműködések egyik legfontosabb formája a kutatás-fejlesztésre épülő partnerségi kapcsolat, mely rendszerek keretfeltételeinek megteremtésében kiemelt szerepe van az Európai Unió és a kormány támogatási rendszereinek, melyek ösztönzőleg hatnak a vállalati innovációra és kutatás-fejlesztésre. Ez a fajta modell hazánkban egyre szélesebb teret nyer a járműipar területén, ezt támasztják alá a járműipari kutatás-fejlesztési együttműködések, a duális képzés bevezetése, illetve az autóipari nagyvállalatokkal történő stratégiai megállapodások egyes tartalmi elemei.

A projekt egy hazai járműipari vállalat Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív program keretében végrehajtott négy éves konzorciális partnerségi együttműködésén alapul, melynek meghatározó szereplői magyarországi kutatóhelyek.

Kálmán Anikó, Szűts Zoltán, Tóthné Borbély Viola, Nyéki Emőke, Molnár György: Az innováció

fejlődésének metastabil szintje

A posztglobalizált, versengésre épülő világban az egyetemek kockázatviselői azt várják az intézményektől, hogy helyi elkötelezettségük mellett globálisan is láthatóak legyenek. Az egyetemek ökoszisztémája folyamatosan, az utóbbi években pedig radikálisabban változik.

A diákok eltérő tanulási elvárásokkal rendelkező internetes generációja most lép be az egyetemekre. Az újonnan felvett tanszéki oktatók a korábbi generációknál sokkal inkább kutatásorientáltak és sokkal inkább vállalkozó szelleműek

A hagyományos tanulási modell számára az új informatikai és hálózati eszközök egyre növekvő teljesítményének lenyűgöző hatása komoly kihívást jelent. Az a tény, hogy a legkorszerűbb technológiák ára az irántuk támasztott kereslet és használatuk látványos növekedése mellett folyamatosan csökken, könnyen hozzáférhetővé teszi a digitális forrásokat, az információt és az Internetet, ami a közösségi médiával együtt a felhasználói/tanulói szokásokban és elvárásokban radikális változásokat idéz elő. A mobil eszközök terjedése és dominanciája annak társadalmi-gazdasági következményeivel együtt megváltoztatja a hozzáférésről alkotott fogalmainkat.

A bővülés ugyanakkor zavaros állapotot eredményez, amelyben a digitális tanulási források megbízhatósága, illetve az oktatás hatékonysága megkérdőjeleződik. Az indokolt, bevált és kiegyensúlyozott tudás támogatása alapvető fontosságú lenne, azonban csekély mértékben valósul meg.

Az elmúlt években lezajlott paradigmaváltási átalakulásoknak köszönhetően jelenleg a fejlődési-változási görbe „metastabilis” pontján vagyunk. -“

Nádasdi Ferenc, Keszi-Szeremlei Andrea: Az innovációs módszertan bevezetése a DUE-n

Az elmúlt évtizedekben az innováció a társadalmi – gazdasági fejlődés legfontosabb tényezőjévé vált. Az innovációs folyamat nem egy egyirányú folyamat, hanem a találmányok és a piac állandó egymásra hatásának és találkozásának a mozzanata. Az elmúlt évek gyakorlata azt bizonyítja, hogy az értékelemzési projektekben szinte minden esetben innovációs eredmények is születtek. Ezért kutatómunkánk egyik iránya, hogy hogyan lehet az innovációs folyamatot hatékonyabbá tenni a Value Methodology alkalmazásával.

Ágoston György: A felsőoktatás hozzájárulása a lifelong learninghez – képzők képzése

A magyarországi informatikai munkaerőpiac az utóbbi években radikálisan megváltozott. Ez szükségessé teszi az informatikai cégeknek HR stratégiájuk újragondolását. Egy egyetem életében egy vállalat többféle módon meg tud jelenni, egyik lehetőség a duális képzés. Ez azonban nem mindenkinek megfelelő. Az előadásban bemutatjuk a Dunaújvárosi Egyetem ajánlatát informatikai ipari partnereinknek, eddigi tapasztalatainkat.

• D.) Nemzetköziesítés a felsőoktatásban (M1-136 terem)

15.00-18.00 Szekció-elnök: Szabó Csilla Marianna – DUE és Kovács István Vilmos – BCE

Kovács István Vilmos: Egyetem határok nélkül

A felsőooktatási intézmények többsége zászlajára tűzi a nemzetköziesedést. Mit is jelent mindez egy egyetem számára. Mobil oktatókat és hallgatókat az ezzel járó komplex adminisztratív folyamatokkal? Nemzetközi rangsorokban való megmérettetést? Kurrens tudáshoz való hozzájutást? Az angol nyelv térfoglalását? A nézőpontok és kultúrák sokszínűségét és energiáját?  Mindezt és még sok minden mást. Megnyerhető-e mindehhez az egyetemek akadémiai és adminisztratív közössége? Mik ennek a folyamatnak a lehetőségei és kockázatai, hová futhat ki a felsőoktatás egyre gyorsabban hódító nemzetköziesedése? A fenti kérdésekre a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi és Innovációs igazgatójaként keresi a választ  Kovács István Vilmos.

Árvai Péter: Internationalization at the University of Pécs – Strategy and Sustainability

A Pécsi Tudományegyetem 2015-ben indította útjára alulról építkező nemzetköziesítési stratégiai programját. Az esettanulmány az egyetem szenátusa által 2016 novemberében elfogadott Stratégiai Program legfontosabb akcióit és eredményeit mutatja be. A Pécsi Tudományegyetem jelenleg azon dolgozik, hogy ezt a nagyratörő, de mégis realisztikus programot a fenntarthatóság szellemében gondolja újra. A tanulmány számos konkrét eszközt és projektet mutat be, amelyek támogatják a nemzetköziesítést mind az intézményen belül, mind a nemzetközi térben.

Vadlövő Judit: Internationalization at Semmelweis University. Challenges and opportunities

A társadalmak nemzetköziesedése, a globalizáció és a migráció folyamatos változásokat generálnak: változik a munkaerőpiac, a különböző szereplők igényei és elvárásai, más-más igényt fogalmaznak meg a felhasználók és a kliensek a szolgáltatók felé. Főként a felsőoktatási intézmények feladata az olyan szakemberek képzése, akik megfelelnek a megváltozott munkaerőpiaci igényeknek és olyan készségekkel rendelkeznek, amelyek alkalmassá teszik őket a szükséges szolgáltatások biztosítására. A nemzetköziesítés segítségével a felsőoktatási intézmények olyan környezetet, tudást, programokat és lehetőségeket kell, hogy biztosítanak hallgatóik számára, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy megfeleljenek jelen korunk elvárásainak. A Semmelweis Egyetemen is kiemelt stratégiai cél a nemzetköziesedési folyamatok támogatása, arra törekszünk, hogy a képzés során szerezett készségek, ismeretek, kompetenciák birtokában hallgatóink képesek legyenek az egészségügyi szektorban bekövetkezett változások hatékony kezelésére.

Leyrer Ágnes: A felsőoktatás nemzetköziesítésének gyakorlati oldala – avagy hogyan változnak

az egyetemi munkakörök a 21. században

A felsőoktatás nemzetköziesítésének gyakorlati oldala – avagy hogyan változnak az egyetemi munkakörök a 21. Században:

Az előadás a nemzetközi felsőoktatásban feltűnő szakmák kérdésével fog foglalkozni. Az előadás két rászből áll:
1. A 2018-as EAIE Barométer eredményeinek bemutatása, mely  egy felmérés arról, hogy a szakmában dolgozók hogyan látják a felsőoktatás nemzetközivé válását Európában.
2. A felsőoktatás nemzetközivé válásával kialakult szakmák megjelenésének bemutatása, és az „egyetemi nemzetközi referens” szakmán belüli feladatok ellátásához szükséges skillek kifejtése. Az előadás végén a közönség is részt vehet a szakmát befolyásoló trendek kérdéseinek megvitatásában.

Major-Kathi Veronika: Külképviseleti és partneri hálózatok szerepe a magyar felsőoktatás

nemzetközi promóciója területén

Milyen lehetőségekkel élhetnek a felsőoktatási intézmények, ha egyszerre szeretnék erősíteni pozíciójukat a nemzetközi piacon, és fejleszteni kapcsolati hálójukat? Milyen szerepe van a folyamat támogatásában a nemzeti ügynökségeknek az egyre erősödő globális versenyben?

Egy ország felsőoktatásának nemzetközi promóciójában számos szereplő vesz részt. A felsőoktatási intézmények nemzetközi láthatóságának növelése jóval túlmutat a hallgatói létszámadatokon – a helyi és globális hálózatok, partnerségek szerepe legalább ennyire fontos. A kapcsolati hálók építésének továbbra is a személyes találkozások adják a legjobb alapját. A nemzetközi színtéren való megjelenések, személyes kapcsolatok kiépítése azonban sok esetben kihívások elé állíthatja a gyakran forrás- és kapacitáshiánnyal küzdő intézményeket. Az előadás a külképviseletekkel való együttműködés különböző lehetőségeit, és az intézmények számára ebben rejlő potenciális előnyöket mutatja be.

A Tempus Közalapítvány a hazai felsőoktatás nemzetköziesítésének egyik kulcsszereplőjeként 2013 óta koordinálja a magyar felsőoktatás népszerűsítését célul kitűző Study in Hungary programot. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramnak köszönhetően az elmúlt 5 évben rendkívül dinamikusan nőtt a külföldi hallgatók száma hazánkban. Az mintegy 70 partnerországból hallgatókat fogadó ösztöndíjprogram promóciója során rendkívül fontos szerep jut a külképviseleteknek is, akik szerte a világban képviselik a magyar felsőoktatás érdekeit, és közvetítik értékeit a leendő hallgatók felé.

Az elmúlt 5 év tapasztalataira építve a Tempus Közalapítvány számos módon támogatja a felsőoktatási intézményeket a nemzetközi hálózatosodás területén: a külképviseletekkel és partnerszervezetekkel kialakított egyetemi kapcsolatok pedig ezzel egyidőben az egész hazai felsőoktatás nemzetköziesítésének céljait támogatják.

Koltai Zoltán: Egy nyelvet beszélünk? Nyelvi képzés a PTE nemzetköziesítési törekvéseinek

szolgálatában

A Pécsi Tudományegyetem nemzetköziesítési törekvéseivel összhangban kiemelkedően fontos cél kollégáink nyelvtudásának fejlesztése. A belső nyelvi program a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar valamint az egyetem Idegen Nyelvi Központja együttműködésén alapul. Az előadás keretében az elmúlt három év tapasztalatait és fejlesztési elképzeléseit osztom meg az érdeklődőkkel.

Juhász Levente Zsolt: Tanulási analitika, edukációs adatbányászat a felsőoktatásban

Az információs technológiák pervazív jellege természetes módon az oktatási szféra minden szintjét egyre inkább érinti. Az IKT eszközöknek az oktatási tevékenységbe egyre növekvő mértékbe történő integrálásának egyik mellékkövetkezménye, hogy ezek használata során hatalmas mennyiségű, digitális adat keletkezik. Az üzleti és termelési szektorban is az egyik legnagyobb kérdés, hogy hogyan lehet a folyamatok során létrejött adatvagyont a minőségi termelés és nyereség érdekében kihasználni. Két nemzetközi pedagógiai-kutatói kezdeményezés jött létre a oktatási tevékenység során keletkezett adatok újabb statisztikai, és adatbányászati eszközökkel történő elemzésére: Learning Analytics, és Educational Data Mining. Az előadás áttekinti, elsősorban a felsőoktatásra fókuszálva, e két megközelítés eredményeit, illetve az eredmények hasznosíthatóságával kapcsolatos tapasztalatokat.

• E.) Felsőoktatási szolgáltatási környezet, professzió (F-303 terem)

15.00-18.00 Szekció-elnök: Bacsa-Bán Anetta – DUE és Szederkényi Éva – PTE

Monzéger Katalin, Kokovay Ágnes, Kiss Levente: Oktatástámogatás a Semmelweis Egyetemen –

az Oktatásmódszertani Centrum szerepe, feladatai

Az oktatásban az Y- és a Z-generációk színrelépése, a digitalizáció és a nemzetközi verseny miatt egyre hangsúlyosabban jelennek meg változásra ösztönző irányzatok, továbbá átalakulóban van az oktatók szerepe, feladata is. Az orvosképzés a felsőoktatáson belül is speciális területet képez rendkívül gyorsan bővülő tudásanyagával és szerteágazó gyakorlati készségeivel. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán 2017-ben megalakult Oktatásmódszertani Centrum tudományos publikációkra, felmérésekre és visszajelzésekre alapozva kínál az oktatók részére segítséget ahhoz, hogy az új technológiákat és irányzatokat felhasználva minél hatékonyabb képzést nyújtsanak, és élményszerűvé tegyék az oktatást a hallgatók számára. A Centrum az „Oktatók oktatása” blended learning kurzus, az előadások és értékelési módok alternatíváiról szóló szakmai fórumok, illetve a honlapra felkerülő segédanyagok révén az oktatók felől közelíti meg a változást, és vallja, hogy a minőségi oktatás alapfeltétele a motivált, szakmai fejlődését szem előtt tartó és megfelelő módon támogatott oktató.

Bacsa-Bán Anetta: A felvételi vizsga szerepe a tanárképzésben

A magyarországi felsőoktatásba felvételi eljárás nélkül lehet bekerülni, mely alól kivételt képez a tanárképzés. A tanárképzésbe való bejutást a felvételi vizsga pontszámai határozzák meg. A tanárképzési mesterképzésre vonatkozó alkalmassági teszten túlmenően, a felvételi vizsga egy motivációs beszélgetést jelent a mérnöktanári mesterképzésben.

A legsikeresebb országok szelektálják a tanráképzésbe belépőket a felvételi vizsgákon, de a tanárképzés minősége valóban függ a felvételitől? Ennek járok utána vizsgálatomban/előadásomban.

Kraiciné Szokoly Mária: Nők a kutatásban

A témakör évtizedek óta számos szakértői közösséget foglalkoztat nemzetközi és hazai vonatkozásban egyaránt (Európai Bizottság ETAN kutatás 1999., Haraszthy Á., Hrubos I. 2002, Csépe 2008). E kutatások és a hazai tapasztalatok alapján megállapítható, hogy minden társadalmi, szervezeti és egyéni kezdeményezés ellenére a nők tudományban betöltött szerepe nem kapja meg azt a figyelmet és elismerést, amely megilletné,  annak ellenére, hogy a nők jelenléte a kutatásban számszerűségében és jelentőségében növekedést mutat.

Különösen fontos a női kutatók helyzetének kérdésével foglalkozni a felsőoktatásban. A képzés tömegessé válása kapcsán, az oktatók csak óriási erőfeszítés árán tudnak eleget tenni az egyetem három missziójából adódó feladatoknak. Miközben a felsőoktatás hallgatóinak körében a nők aránya 50% körüli, a nők aránya a tudományos pályán, a magasabb egyetemi és kutatóintézeti beosztásokban, az akadémikusok, a kitüntetések elnyerői között, a döntéshozó testületekben igen alacsony.

Az előadás egyrészt kitekint a női kutatók helyzetére vonatkozó főbb kutatások eredményeire, másrészt három felsőoktatási intézményben (NKE, ELTE KJE), 2018-ban végzett online kérdőíves vizsgálat eredményeire, amelyek az egyetemi oktatók kettős, oktatói-kutatói identitásának kérdésére, a nők egyetemi kutatóvá válásának nehézségeire, és a nők atipikus foglalkoztatásának lehetőségeire vonatkoznak.

Balázs László, Rajcsányi-Molnár Mónika: Extracurriculáris gazdasági kompetenciafejlesztés a

Dunaújvárosi Egyetemen

Az előadás célja egy a 2018/2019-es tanévre kidolgozott extracurriculáris gazdasági kompetenciafejlesztést célzó program bemutatása. mely a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg. A program célja olyan ismeretek átadása magyar és angol nyelven gazdálkodás és menedzsment tudományterületen tanuló hallgatók számára, amelyek egy részével közvetlenül munkájuk, más részével pedig közéleti szerepvállalásaik során találkoznak, amelyek szakmai ismereteikben is jelentős mértékű javulást eredményez. A program négy eseményt tartalmaz:

1. Online kurzusok kidolgozása

2. Konferencia/kerekasztal beszélgetés, az online kurzusok szakmai lektorálása, megalapozása és bemutatása céljából (30-40 fő/konferencia*2 konferencia)

3. Oktatói és hallgatói mobilitás

4. Nyári egyetem

A két félévesre tervezett projekt első tevékenysége az első félévben egyénre, a második féléveben pedig a társadalomra, az újszerű törekvésekre koncentráló online kurzusok kifejlesztése és megvalósítása. A témákhoz kapcsolódóan az adott területen jártas egyetemi oktatóinkat kértük fel arra, hogy online kurzusok formájában dolgozzák ki az egyes témákat, majd félévenként egy-egy konferencián, meghívott hazai és külföldi előadókkal kiegészülve mutassák be az elért eredményeket. A kurzusokon tanuló hallgatóinknak lehetőséget kínálunk a nemzetközi tapasztalatcserére is. Ősszel a portugál Leiriában, tavasszal pedig ciprusi egyetemen töltenek el egy-egy hetet. A mobilitás során egyetemi előadásokat látogatása mellett gyárlátogatásokra és tréningek en való részvételekre nyílik lehetőség. A nyári egyetemmel zárjuk a projektet, mely során tréningeken, gyárlátogatásokon, valamint projektfeladatok megvalósításában vesznek részt hallgatóink.

Szabó Csilla Marianna, Bartal Orsolya: Oktatási szolgáltatások a hallgatók támogatásának

érdekében a felsőoktatási intézményekben

Napjainkban a felsőoktatási intézményeknek a képzésekhez szorosan tartozó kurzusok mellett különböző oktatási szolgáltatásokat is nyújtani kell hallgatóinak, ha arra törekszenek, hogy azok sikeresen befejezzék egyetemi tanulmányaikat, oklevelet szerezzenek, sőt a végzés után megállják a helyüket a munkaerőpiacon is. Ezek a szolgáltatások, extra-kurrikuláris kurzusok és programok különösen azoknál az intézményeknél jelennek meg lényeges tényezőként, amelybe nem a legjobb eredménnyel rendelkező középiskolás tanulók jelentkeznek. Az EFOP 343 projekt célja a felsőoktatás minőségének és hozzáférhetőségének javítása. Ezen projekt keretében többek között segítjük hallgatóinkat, hogy sikeresen el tudják végezni a nehezebb tárgyaikat (pl. matematika, fizika, informatika), hogy a képzésük végére nyelvvizsgát szerezzenek, és így átvehessék az oklevelüket, valamint hogy olyan kompetenciákkal ruházzuk fel őket, amelyeknek segítségével sikeresebben kezdhetik karrierjüket a munkaerőpiacon – akár alkalmazottként, akár vállalkozóként. Minden félévben bekerülést és bennmaradást támogató kurzusokat indítunk a FOSZK és bachelor képzéseinkre járó hallgatóink számára matematikából, fizikából és informatikából. A szintén félévente indított nyelvtanfolyamok nem képezik a képzések részét, de jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók sikeresen befejezhessék tanulmányaikat. Az újonnan kifejlesztett Innovatív vállalkozási ismeretek és az Életképes program kurzusokat szaktól függetlenül választhatják hallgatóink. A tantárgyak célja, hogy fejlesszük hallgatóink kommunikációs kompetenciáit, figyelmet fordítva a vállalati és az üzleti kommunikációra; hogy megismertessük őket az e-közigazgatás szabályival, valamint hogy megtanulják, hogyan kell egy üzleti projektet megtervezni munkaerő, anyagköltség, likviditás stb. szempontjából.

Szerettünk volna visszajelzést kapni a projektben elindított kurzusok hatékonyságáról. Ezért a hallgatók körében végeztünk egy kisebb felmérést azzal kapcsolatban, hogy mennyire találta jónak és hatékonynak a kurzust egyrészt a felsőoktatási tanulmányainak sikeressége, másrészt jövőbeni munkakezdése szempontjából. A kurzusokat ebben a félévben tanuló hallgatók papír alapon töltötték ki a rövid kérdőívet, míg y a korábbi félévben résztvevő hallgatóknak digitális változatban küldtük a ki a felmérést emailben. A felmérést 2019 március végén és április elején végeztük. Sajnálatos módon az emailben kiküldött kérdőívet nem túl sok hallgató töltötte ki. A hallgatók válaszaiból kiderül, hogy mennyire tartották hasznosnak és hatékonynak a hallgatók a különböző kurzusokat.

Nagy Bálint, Rajcsányi-Molnár Mónika, Kővári Attila: MaTech 2018 – feladatok és megoldások

Ebben az előadásban a Klebelsberg Központ és a Dunaújvárosi Egyetem közös szervezésében 2018-ban lezajlott, középiskolások számára kiírt matematikai versenyt, a Matech Versenyt mutatjuk be. A verseny egyedi abban az értelemben, hogy a sikeres szerepléshez nemcsak matematikai tudás, hanem digitális eszközhasználat és kreativitás is szükséges.

Czifra Sándor, Hende József: Online oktatás a GySEV Zrt.-nél együttműködésben a DUE-mel

Mind a GySEV Zrt, mind a Dunaújvárosi Egyetem munkatársa, közösen mutatjuk be a két szervezet online oktatásfejlesztési együttműködését.

Prezentációnkban kiemeljük a folyamatosan (LLL) tanulásra képes szervezet módszertani sajátosságait, a képzési igények kielégítésére kialakított e-learning rendszert, valamint a több éves együttműködés eredményeképpen elért eredményeket.

Azt gondoljuk, hogy az előadásban bemutatandó tevékenységek jó példája egy felsőoktatási intézmény, valamint egy gazdasági társaság együttműködésének.

• F.) EPALE szekció (F-304. terem)

15.00-18.00 Szekció-elnök: Vedovatti Anildo – NSzFH/NIVE és Loboda Zoltán – DPMK

Loboda Zoltán: Digitális kompetencia keretrendszer: projektfejlesztéstől rendszerépítésig

A digitalizáció a versenyképesség egyik meghatározó tényezője, s ahhoz, hogy hazánk a digitális átalakulás nyertesei között legyen, további jelentős erőfeszítéseket kell tenni a digitális kompetencia fejlesztése érdekében. A digitális kompetencia a kulcskompetenciák részeként olyan tudás-képesség-attitűd egység, amelynek a meglétéhez, mérhetőségéhez, fejlesztéséhez jelentős társadalmi és gazdasági érdekek fűződnek. A digitális kompetencia azonosítására és fejlesztésére irányuló európai bizottsági elemzések és kutatások eredményeképp mára uniós szinten több a digitális kompetencia fejlesztését, illetve a stratégiai tervezést támogató referencia eszközt alakítottak ki. Hasonlóképpen Magyarországon is számos projekt indult a digitális kompetencia fejlesztése terén. Az eddigi projektek azonban elsődlegesen az eltérő ágazati és célcsoport-specifikus igényeknek megfelelő, a képzések fejlesztését orientáló digitális kompetencia keretek létrehozására irányultak. Az előadás célja, hogy áttekintést adjon az uniós referencia eszközökről, és felvázolja a digitális kompetenciának az egységes értelmezését, fejlesztését és a digitális ökoszisztémában intézményesített, rendszerszerű működését lehetővé tevő digitális kompetencia keretrendszer kialakításának lépéseit. Az előadás kitér továbbá az oktatás területén kifejlesztésre kerülő digitális kompetenciakeretek bevezetéséhez szükséges előzetes feltételrendszerre.

Vedovatti Anildo: AL AGENDA Upskilling pathways program eredményei

Kriston-Vízi József: CédrusNet – A tudáshasznosítás egy kísérlete Kecskeméten

A Kecskeméten a 2011-ben elfogadott idősügyi stratégia után  öt évvel később indított  projekt az idősödő társadalom új jelenségeivel foglalkozva új együttélési normarendszert, szemléletváltozást képvisel. Módszereket, programokat fejleszt tovább az alkalmazkodáshoz és társadalmi gyakorlathoz a radikálisan változó életkörülmények között. Sajátossága: hogy helyi, kísérleti szemléletváltó programokat indít a szenior tudások értékelésére, hasznosítására. Ennek érdekében egy, a tudományos élet széles mezején működött s valamelyest még ma is aktív szakemberekből állt össze egy tanácsadó testület, amely nagyban segíti az elképzelések hosszú távú megvalósítását a kritikus önelemzés módszerével együtt. Ebben kitüntetett szerepet kapott a digitális ismeretek átadása és hasznosítása.

Németh Balázs: Erasmus+INTALL Felnőtt-tanulási és LLL Winter School – Egy innovációs modell

A prezentáció az Erasmus+ KA2 INTALL projekt Felnőtt-tanulási és LLL Winter School innovációs potenciálját mutatja be, különös tekintettel e speciális komparatisztikai modell kutatási és fejlesztési dimenzióira, melyben a partner egyetemek előre meghatározott témakörben működnek együtt, melyek révén közös publikációk, módszertati fejlesztések és nemzetköziesítési programok valósulnak meg.

Kiss Annamária: EPALE platform az egyetemi hallgatók szolgálatában

Az EPALE projektet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 2015 óta gondozza, mint projektgazda. A program célja egy olyan honlap működtetése, amely hazai majd, európai szinten közösséggé tudja formálni azon szereplőket, akik valamely módon a felnőttek fejlesztésével foglalkoznak. Ez a feladat nagy kihívás, így eszközeink is időről időre változtak/változnak a célok elérése érdekében. A szakemberek csoportja is bontható kisebb célcsoportokra, amelyek igényeinek külön-külön is igyekszünk megfelelni és számukra hasznos lehetőségeket kínálni a weblapon. Ugyanakkor feladatunknak érezzük ezen különböző területen működő szereplők innovációinak hazai és európai térben történő disszeminálását, és szakmai kapcsolódásaik erősítését. Az előadás a felsőoktatás szereplői közül a hallgatók – különböző szakterületek új szakemberei – EPALE projektbe történő bevonását, valamint az online felület kínálta szakmai lehetőségek alkalmazását ismerteti. Ennek fókusza az ezzel kapcsolatos tapasztalatokból, lehetőségekből és kihívásokból kialakított jó gyakorlat bemutatása, mely folyamat része a hallgatók aktivitásának és önkéntes tevékenységének motiválása. Az EPALE mint felület miközben egyedülálló módon egy online felnőttkori tanuláshoz kapcsolódó közösséget épít, addig a szakemberek személyes fejlődését is támogatja a közös tudás és információ megosztás által. Továbbá, a disszemináció égisze alatt a magyar eredmények és jó gyakorlatok mind hazai, mind nemzetközi szintű megismertetésének teret biztosít. Ezen túl a nemzetközi kapcsolatok és diskurzusok létrejöttét támogatja a honlap funkciói közül a Partnerkereső, illetve a Központ által szervezett online beszélgetések, témanapok révén. A projekt 2019-2020 egy újabb aktív időszak elé néz, amely további kínálkozó lehetőségeket rejt a magyar felnőttkori tanulás szereplői részére.

Molnár Attila Károly: How Prisoners Learn: Andragogical Tools in the Hungarian Penitentiary

Az elítéltek számára a börtönökben folytatott tanulás nagymértékben támogathatja a szabadulás utáni élet tervezését és a sikeres munkaerőpiaci integrációt (Miklósi, 2016). A börtönök támogatják a fogvatartottak börtönbeli tanulását, a börtönbeli oktatást világszerte fejlesztik (European Infonet Adult Education, 2014). A társadalomba történő sikeres reintegrációhoz szükség van a börtönbeli tanulás minden fajtájára. Ezek a formális, a nem-formális és az informális tanulás (Hager, 2011; Rogers és Freiberg, 2013).

A fő kutatási probléma az, hogy a börtönökből szabadultak mintegy 50%-a ismét bűnt követ el, így ők visszakerülnek a börtönbe (Börtönstatisztikai Szemle, 2017). A börtönbeli tanulás általánosítása segítheti a fogvatartottak társadalmi reintegrációját, következésképpen csökkentheti a visszaesést (Gorgol és Sponsler, 2011). A magyar büntetés-végrehajtási intézetekben végzett kutatásban vállaltuk, hogy feltárjuk a börtönökben végzett tanulás jellemzőit. Célunk megtudni, mit kínál a börtön a fogvatartottaknak a tanulás különböző területein (Colletta, 1996), és hogy adatot gyűjtsünk a fogvatartottak tanulási motivációiról. Kutatásunkban mind a börtönökben élőket, mind a börtön személyi állományát megkérdeztük, mit vállalnak a fogvatartottak és mit képesek nyújtani a reintegrációs tisztek a börtönbeli tanulás megvalósulása érdekében (Hegedűs és Ivaskevics, 2016). 

Kíváncsiak voltunk (1) a börtönbeli tanulás jogszabályi, tárgyi és személyi feltételeire (2), arra, hogy hogyan használják ki a fogvatartottak a börtön által kínált tanulási lehetőségeket, és (3) arra, hogy miként járul hozzá a börtönszemélyzet a fogvatartottak tanulásához.

Feltételeztük, (1) hogy a börtönökben élők képezhetők, azonban (2) a büntetés-végrehajtási intézetekben a felnőttoktatás támogatására korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre, de (3) a felnőttoktatás (andragógia) sajátos módszertanával sikeresen képes fejleszteni a fogvatartottakat. A kérdőíves adatgyűjtéssel olyan információkhoz jutottunk, amelyek rámutattak a magyar börtönökben folyó tanulási folyamatok főbb jellemzőire, továbbá a börtönbeli tanulás fejlesztésére irányuló szervezeti erőfeszítésekre.

A kérdőíves vizsgálatban azt találtuk, hogy a börtönbeli tanulás támogatása több tényező és különböző hatások között valósítható meg. A büntetés-végrehajtási szervezet szándéka önmagában nem elegendő a sikeres reintegráció megvalósításához; mind a tanulásban résztvevő fogvatartottak, mind a velük foglalkozó szakemberek (oktatók, reintegrációs tisztek, pszichológusok stb.) szerepe elengedhetetlen a börtönbeli sikeres tanulás érdekében. 

E kutatás eredményei pozitív hatást gyakorolhatnak a börtönök reintegrációs eszköztárának kiszélesítéséhez, a feldolgozott adatok pedig kibővíthetik a kriminálandragógia elméleti tudásbázisát.

Kocsis Mihály: Felnőttképzés a professzió-elméletek tükrében

A referátum a professzióelméletek segítségével elemzi a hazai felnőttképzés mindennapi gyakorlatát és ez alapján fogalmaz meg következtetéseket az andragógia esélyeit illetően.

Erdei Gábor: Trendek a hazai felsőoktatási intézmények felnőttoktatási és felnőttképzési

tevékenységeire

A felsősoktatási intézmények alap feladatai közé sorolható az LLL tevékenységek körébe tartozófelnőttek oktatása és képzése is. Az elmúlt évtizedek felsőoktatási folyamataink globális folyamatokbanez még inkább szerepet játszik. Sőt az harmadkor egyetemeinek megerősödése a felsőoktatást egyfajtaspeciális „holisztikus” intézményekké alakította.A magyar felsőfokú intézmények iskolarendszerű felnőttoktatása az 1950-es évikig nyúlik vissza, míg aziskolarendszeren kívüli felnőttképzési tevékenységük jelentős mértékben az 1990-es évekbenformálódott. Jelen kutatásban a felnőttoktatás és felnőttképzési tevékenységek változásait igyekszünkmegragadni és válaszokat kapni a statisztikák mögötti meghúzódó változásokra és trendekre.

2019. április 26. – péntek

• A.) Felsőoktatás és digitális kultúra (F-324 terem)

09.00-11.00 Szekció-elnök: Fodorné Tóth Krisztina – PTE és Lükő István – PTE

Ipar 4.0 és a digitális eszközrendszer kapcsolata, szerepe a felsőoktatási képzésben

Sik Dávid: Blokklánc technológiák az Ipar 4.0 és az Internet of Things világában

Az elmúlt évek feltörekvő kifejezései, fogalmai és technológiái közé tartozik a blokklánc (blockchain), kriptovaluták, tárgyak internete (Internet of Things) és Ipar 4.0. Sokan a blokkláncról csak a bitcoinraés társaira asszociálnak, miközben mára már egy teljesen különálló, mélyen kutatottinformációtechnológiai szakterületté nőtte ki magát. Számos kis- és nagyvállalat indított útjárablokk lánchoz kapcsolódó kutató-fejlesztő részlegeket, hogy a saját területükön és kompetenciáikközött hogyan tudnák hasznosítani a legújabb technológiákat és innovációkat. Számos egyetem köztük a BME indított blokklánc technológiákkal kapcsolatos kurzusokat, tantárgyakat és egyre többszakdolgozat vagy diplomaterv készül a témában. Célunk bevezetést adni ismertetett technológiákalapjaival és felhasználási területeivel kapcsolatban, valamint bemutatni az összekapcsolásukbanrejlő képességeket és lehetőségeket.A kutatást az EMMI Felsőoktatási Intézményi Kiválóság Program támogatta – a BME-FIKP:

Mesterséges Intelligencia MI/SC alprojektek keretében.

Nagy Andor: What is the Web Content Accessibility Guidelines Compliance and why is it important?

Előadásomban a webes felületek akadálymentesítéséről fogok beszélni. A legtöbbeknek van elképzelése a fizikai akadálymentesítésről, hiszen a szabályozások világosan rögzítik, hogy miként kell akadálymentesíteni a fizikai tereket. A liftek, rámpák, mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolók és a Braille írással ellátott jelölések mindenki számára láthatók, és egyértelmű a funkciójuk. Ezzel szemben, a web akadálymentesítés egy teljesen más terület, de épp olyan fontos, mint a hagyományos akadálymentesítés. Előadásomban ezt a területet fogom körüljárni, illetve bemutatom a webes felületek akadálymentesítésének folyamatát.

Lükő István: Technológia, digitális technológia és oktatás

A 21. századi technológiák az oktatás hagyományos technológiáját, valamint a tanulás környezetét is gyökeresen átalakították a digitális technológiák révén. Az előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy hogyan kapcsolódnak össze a tanítás-tanulás tartalmi témái és a digitális pedagógia. Két különböző technológia jelenik meg egyszerre a modern iskolában, amelyeknek az azonosságait és a sajátosságait, a különbözőségüket mutatjuk meg ebben az előadásban. Elsősorban a felsőoktatás és a szakképzés aspektusaira fókuszálunk.

Az előadás vezérfonala alkalmas egyrészt a technika, mint statikus rendszer, mint funkcionális rendszer, mint az anyag-energia fókuszú fenntarthatóság elvi-elméleti összefüggéseinek a megvilágítására. Másrészt a technológiával szorosan összefüggő mérnöki és a kultúraközvetítő tevékenységek változásainak a vázlatos áttekintésére is.

2, Fontosabb tartalmi csomópontjai:

2.1, Az alapfogalmak(technika, technológia, intelligens technológia) és kapcsolatrendszerük

2.2, A technikai fejlődés és trendjei, társadalmi- kulturális hatásai

2.3, A teremtő technológiától az ipar 4.0-ig

2.4, Mi is az a digitális pedagógia, a MIL?

2.5, Az új NAT a technológiáról

2.6, Szakképzés 4.0, felsőoktatás és digitális átállás

Király Zoltán: E-learning tananyag az ipar igényei szerint

A felsőoktatásban egyre több e-learning tananyag készül. A kérdés csak az, hogy ezek az anyagok mennyire veszik figyelembe az ipar igényeit. A cégek a legtöbb műszaki, informatikai területen több hónapig képzik a végzett diplomásokat, azért, hogy munkába tudjanak állni. A cégek képzéseinek nagy részét is e-learning formában végzik, ezért elengedhetetlen, hogy a felsőoktatás és az ipar képzési tartalmai és formái közeledjenek egymáshoz.

Kadocsa László: Digitális transzformáció az iparban és az oktatásban

• B.) Innováció a felsőoktatásban (F-326 terem)

09.00-11.00 Szekció-elnök: Cserné Adermann Gizella – PTE és Sass Judit – BCE

Sitku Krisztina: DUE harmadik misszió: a Felvételi Felkészítő Program tapasztalatai

Harmadik féléve vége felé közeledik a Dunaújvárosi Egyetem Felvételi Felkészítő Programja, amit 2018 januárjában indított az egyetem, hogy hagyományos matematika érettségi felkészítő tanfolyama mellé felkínálja a 2020-tól érvényes idegen nyelvi felvételi követelményekre való felkészülés egy újabb lehetőségét a város, ill. környéke számára. Milyen oktatási szolgáltatásokat kínál a program, s miben más, mint a korábbi egyetemi felkészítők? Milyen tapasztalatokkal gazdagított minket az elmúlt egy év? A program mely aspektusai lettek sikeresek, melyek igényelnek finomhangolást, s melyek újragondolást?  S milyen továbbfejlesztési lehetőségeket látunk megvalósítandónak?

Az előadás a projektmenedzser összefoglalója a programban részt vevő kollégák tapasztalatai és szakmai véleménye, a résztvevői elégedettségi felmérések,  és a projektdokumentáció alapján, mely tapasztalatcserére invitálja hallgatóságát.

Daruka Magdolna, Csillik Olga: Módszertani paradigmaváltás és publikációs kényszer

A XXI. század gyorsan változó társadalmi-gazdasági igényei miatt a hazai felsőoktatási rendszer valamennyi intézménye rákényszerül jövőképének, missziójának átgondolására. A hazai és nemzetközi környezetben megjelenő adaptációs kényszer – bővülő egyetemi funkciókat feltételezve (oktatás, kutatás, környezetre gyakorolt hatás) – stratégiai szemlélet dominanciáját, a sikeresség és versenyképesség kritériumainak feltárását, elemzését igényli. Ez a folyamat számos kérdést vet fel. Ezek egyike a címben jelzett probléma: a módszertani paradigmaváltás és a publikációs kényszer egyidejűsége. Vajon lehet-e az adaptációs kényszer szülte környezetben rövidtávon egyidejűleg megfelelni e kettős nyomásnak? A nemzetközi trendeknek megfelelő, a képzés kimenetére, a hallgatók tanulási eredményére fókuszáló szemlélet terjedése feltételezi a módszertani paradigmaváltást, a pedagógiai innovációkat, a digitális eszközök hatékony integrálását a tanítási – tanulási folyamatokba. Ugyanakkor a nemzetközi környezetben egyre fontosabbá válik a hazai egyetemek helye a nemzetközi rangsorokban, amelynek egyik fontos indikátora az oktatók publikációs tevékenysége. A publikációs kényszer közvetlen és közvetett hatása az oktatás minőségére, hatékonyságára kényes egyensúlyi kérdés. Hazai és a Kárpát-medencei magyar egyetemek tapasztalatait összegezve – figyelembe véve az egyetemek által megfogalmazódó jövőképeket – teszünk javaslatot tanulmányunkban e kérdés lehetséges megoldására.

Bodnár Éva – Sass Judit: Kutatásalapú tehetséggondozás egy lehetséges formájának tapasztalatai

A felsőoktatás mindennapi gyakorlatában sokszor merül fel a kérdés mi az oktatás és a kutatás kapcsolata. A kettő szoros kapcsolatát feltételezzük, amikor azt gondoljuk, hogy az oktatás tulajdonképpen a kutatásra (kutatói létmódra) való felkészítés. Számos esetben merül fel az a kérdés is, hogy vajon az oktatás és a kutatás milyen energiaráfordítást vár egy oktatótól és vajon ezen ráfordítás, hogyan térül meg a tehetséggondozásban. A kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a BCE EFOP 363 projekt keretében kísérleti jelleggel létrehozott kutatócsoportok sikerességének mi lehet a titka, hogyan vélekednek a kutatócsoport vezetők és a résztvevők azok eredményességéről. A vizsgálódásaink során abból indultunk ki, hogy vajon melyek egy egyetemi oktató legfontosabb szerepei. Ehhez áttekintettük a Gallup 2016-os vizsgálatát. Áttekintettük a kutatói életpálya lehetséges feladatait, majd az egyetemünkön végzett kutatás eredményei alapján a doktori iskoláinkban azonosított problémák némelyikére fókuszálva a mentorálás problematikája, a kutatási irányok hiánya témakörökre támaszkodva elemezzük saját kutatási eredményeinket a kutatásalapú tehetséggondozásra vonatkozóan. Vizsgálatunkban 2018.ban és 2019 ben szervezett kutatócsoportok vezetőit kérdeztük meg kognitív történetmesélés és kognitív térképezés módszerével. Az egyéni térképek elemzését követően, a kutatócsoportok sikerességének összegző térképét is elkészítettük.

Budai Gábor, Pásty Norbert: Dunaújváros lakosságának közlekedési szokásai – egy empirikus

kutatás tükrében

Molnár György: Merre tovább felsőoktatás? Részhozzájárulás a tanárképzéssel

Sokszor megfogalmazódik bennünk, hogy a 21. század, számtalan területen új kihívásokat jelent, ez érvényes a felsőfokú szakképzésre is. Fontosnak tartjuk, hogy tudunk-e konvertálható tudást adni hallgatóink kezébe, felkészítve őket a jövő kihívásaira, a jövőbeli szakmák ellátására, a manapság még nem feltétlen létező újabb foglalkozási körökre és az ahhoz kapcsolódó munkaerőpiaci kompetenciákra.

Mennyi a megszerzett tudás elavulási ideje, mely kapcsán Adolf Melezinek mérnökpedagógiai kutató a „tudás amortizációjáról beszélt. Gépeknél berendezéseknél, még az élelmiszeriparban is van szavatossági idő, és az oktatásban? Különösen a tanárképzésben? Milyen feladatink lehetnek, hogy megfeleljünk a ránk bízott feladatoknak. Ezekre a kérdésekre keresem a választ előadásomban. Segítségemül szolgál eredeti mérnöki szakképzettségem, megszerzett mérnöktanári diplomám, és mindezt teljessé teheti közel két évtizedes felsőoktatási oktatási tapasztalatom.

• D.) Nemzetköziesítés a felsőoktatásban (M1-136 terem)

09.00-11.00 Szekció-elnök: Szabó Csilla Marianna – DUE és Kovács István Vilmos – BCE

Kukorelli Katalin: A tárgyalási helyzetek tudatos kezelésének egyes kérdései

Globalizált világunkban fel kell ismernünk, hogy annak valószínűsége, hogy együtt tanulunk, dolgozunk, élünk más kultúrák képviselőivel egyre nő. S ezen új közösségek tagjai kénytelenek kultúrák találkozásában tárgyalni, ezért kell megtanulni felismerni a tárgyalási helyzeteket, és figyelembe venni a kultúrák szerepét az adekvát kommunikáció kialakításában.

Előadásomban egy a Haute École Albert Jacquard (Namur, Belgium) főiskola és a Dunaújvárosi Egyetem Gazdálkodási és Menedzsment szakjain tanuló hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás eredményeit mutatom be. Kutatásom célja a hasonlóságok és különbségek beazonosítása volt a tárgyalási helyzet felismerése, a tárgyalási stratégia megléte és a speciális nyelvi stratégia alkalmazása  vonatkozásában. Továbbá vizsgáltam mennyire voltak elégedettek a megkérdezettek saját tárgyalási stratégiájukkal.

Kasza Georgina: Nemzetközi politikák, bolognai folyamat és hazai felsőoktatási intézmények

Az elmúlt évtizedekben az európai integráció és a bolognai folyamat határozta meg azt a keretrendszert, amelyben az intézmények defioniálták nemzetköziesedési stratégiai céljaikat és kapcsolódó tevékenységeiket. A bolognai folyamat 1999. évi kezdete óta a nemzetközivé válás az európai országok egyik meghatározó politikájává vált (Hrubos, 2010). A bolognai folyamat, az európai integráció, az Európai Unió felsőoktatási politikája új politikai megoldásokat hozott az európai felsőoktatási rendszerben. A bolognai folyamat és az Európai Unió története szorosan összefügg, különösen a lisszaboni stratégia 2001-es bevezetése óta (Halász, 2012). Az előadás a bolognai folyamat hallgatói és oktatói mobilitással kapcsolatos politikájára fókuszál, amely a kezdetektől fogva a bolognai folyamat központi eleme volt. Az előadás egy doktori kutatási projekt egyik szakaszának eredményeit mutatja be. A doktori kutatás célja annak vizsgálata, hogy a nemzetközi kezdeményezések, a felsőoktatás nemzetköziesítését célzó politikák, programok miként befolyásolhatják az intézményi szintű gyakorlatokat. A szakirodalom áttekintése mellett a kutatás a bolognai folyamat szakpolitikai dokumentumait vizsgálja olyan kvalitatív kutatási módszerekkel, mint a dokumentumelemzés (Bowen, 2009) és a diskurzuselemzés (Bacchi, 2012). A diskurzuselemzés Bacchi (2012) interpretive policy analysis módszerét alkalmazta. A kutatási perspektíva arra a kérdésre összpontosít, hogy milyen problémák, milyen módon jelennek meg egy adott politikában. A kutatás szerint a bolognai folyamat alapvető fontosságú a felsőoktatási intézmények stratégiai céljainak és tevékenységeinek meghatározásához Európában és azon túl is. Az előadás betekintést nyújt a kapcsolódó nemzeti, magyar politikák végrehajtásába, ezeknek a politikáknak az egyetemek stratégiáira és tevékenységeire gyakorolt hatására, valamint az e folyamatokat befolyásoló tényezőkre.

Szabó Csilla Marianna: Külföldi hallgatók a magyar felsőoktatásban: oktatás, integráció, támogatás

A külföldön folytatott tanulmányok remek lehetőségeket kínálnak a hallgatók számára. Nedelcu és Ulrich szerint ez„… egyet jelent egy tanulmányi, intellektuális, kulturális és érzelmi utazással…” (2014:91). Azoknak a hallgatóknak, akik nemzetközi tanulmányi programban vesznek részt, jobb lehetőségeik lesznek mind a felsőoktatásban, mind a munkaerőpiacon. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a hazánkban tanuló külföldi hallgatók száma. A felsőoktatási intézmények feladata nem csak az, hogy fejlesszék a hallgatók kompetenciáit, hanem az is, hogy hozzájáruljanak a náluk tanuló külföldi hallgatók integrálódásához, és segítsék őket a kulturális sokk leküzdésében.

Az empirikus kutatás a Dunaújvárosi Egyetem külföldi hallgatói körében folyt: elsőt 2016 tavaszán végeztük egyrészt kérdőívvel, másrészt fókuszcsoportos interjúval, a másodikat kérdőíves felmérés 2018 tavaszán zajlott, míg a harmadik etápban 2019 tavaszán mértük fel a hallgatók véleményét fókuszcsoportos interjúval. Az Egyetemen közel 200, különböző országból érkezett külföldi hallgató tanul többféle szakon.

A kutatás eredményei megmutatták, hogy a hallgatók legfontosabb célja egyrészt, hogy külföldön (az EU-ban) szerezzenek diplomát, másrészt hogy megismerjenek egy másik kultúrát. A hallgatók nagyra étékelték az oktatók szakmai tudását és a hallgatókhoz való barátságos hozzáállásukat, de az utolsó vizsgálatkor elhangzottak ezzel kapcsolatos kritikák is, és gyakran nem voltak világosak számukra az oktatók elvárásai. Többen említették, hogy mind szakmai, mind személyes, mind szociális kompetenciáik fejlődtek: megtanultak prezentációt tartani, magabiztosabbak lettek, megtanulták, hogyan küzdhetik le a nyelvi korlátokat, és megtanultak tisztelni más kultúrákat és szokásokat. A nemzetközi környezetben való tanulás nem csak a hallgatók idegennyelv-tudását fejleszti, hanem megváltoztatja attitűdjüket más kultúrák iránt.

A felsőoktatási intézményeknek nem csak arra kell figyelmet fordítani, hogy angol nyelven magas szintű szakmaisággal oktassa a külföldi hallgatókat, hanem arra is, hogy segítse integrációjukat az intézménybe és a magyar társadalomba.

Zádori Iván, Némethy Sándor, Nemeskéri Zsolt: SUMCULA

• E.) Felsőoktatási szolgáltatási környezet, professzió (F-304 terem)

09.00-11.00 Szekció-elnök: Bacsa-Bán Anetta – DUE és Szederkényi Éva – PTE

Mészáros Attila: Coaching és mentoring módszerek a német felsőoktatásban

A sikeres szervezetek megértik annak szükségességét, hogy maximalizálni kell az erőforrásaikat – fizikai, pénzügyi, információs és emberi erőforrásokat. Amikor az alkalmazottak jobban teljesítenek, a szervezetek is jobban teljesítenek. Az emberi erőforrás-fejlesztés olyan folyamatok, amelyek a munkahelyi teljesítményt és az egyéni tanulást a szervezetekben javítják. A humánerőforrás-fejlesztés központi szerepet tölt be gyakorlatilag bármilyen típusú szervezetben, beleértve a nonprofit és közhasznú szervezeteket, a köz- és oktatási intézményeket, számos helyzetben mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Ezeknek az elveknek a gyakorlati megvalósulását kutattuk az elmúlt években. A célunk az volt, hogy miként lehet a jelenlegi magyar felsőoktatási humánerőforrást fejleszteni. Ehhez áttekintetük először a németországi gyakorlatokat.

A németországi egyetemek rendkívül sok energiát tesznek, szervezetten a hallgatóik, oktatói fejlesztéséért. Ennek innovatív megjelenési formái a mentorálás és a coaching. Számos kérdés ezen módszerek segítségével a gyakorlatban lehet tisztázni. Az álmom feladat valóban álommunkát jelent? Hogyan lehet átállni az egyetemről a munkaerőpiacra? Mely kulcsfontosságú képesítéseket kell még szerezni? Mi lehetne jobb, ha nyíltan egy olyan megbízható személyt kérdezni, aki évek óta ott dolgozik, hol később meg akar egy hallgató dolgozni menni? Pontosan ezt kínálják a németországi egyetemek hallgatóiknak. A mentori kapcsolat az egyik legjobb lehetőség arra, hogy tükrözze a saját szakmai és személyes terveit egy tapasztalt személynek. Több ezer önkéntes mentor van, tapasztalt szakemberek minden tudományágból. Mentoráltak és mentorok egyaránt azt jelzik vissza, hogy a mentorálás fejlesztő. Önmagáért beszél az a tény, hogy sok egykori mentorált néhány évvel később csatlakozik a programhoz, mint mentor vagy coach. Visszatér és segít a saját egyetemének.

Egy mentor vagy coach nagyon személyes és mélyreható betekintést nyújt a munka világába. Emellett a mentorálás kiváló módja a saját szakmai hálózat kiépítésének és bővítésének. A legtöbb munkaerőpiaci mentor vagy coach társadalmi elkötelezettségnek is érzi a munkáját. Ezeken az egyetemeken a hallgatók mellett az oktatókat is segítik mentori és coach módszerekkel a munkaerőpiaci partnerek, ezzel is elősegítik a piackonform oktatási színvonalat.

Horváth Mariann: Tanító szakos hallgatók felkészítése a pedagógus életpályára

A tanító szakos hallgatók képzésében a gyakorlati rész kap nagyobb hangsúlyt, ezért a felsőoktatási intézmények többségében már az első szemeszterben hospitálásokra kerül sor. Felsőbb évfolyamokon ez a tendencia folytatódik, bővül. Ahhoz, hogy az óralátogatásokon a lehető legtöbbet profitáljanak a hallgatók, egy jól kidolgozott, egymásra épülő dokumentáció nagy segítséget nyújt. A gyakorlati képzés újragondolása nemcsak az életpályamodell bevezetése miatt szükséges, hanem a pályára készülő tanítók szakmai munkáját alapozza meg, valamint a munkaerőpiaci pozíciójukat is erősíti.

Kovács Zsuzsa, Molnár Attila Károly, Kasza Georgina: A Harmadik Kor Egyeteme nyertesei:

résztvevők és oktatók

Az idősek tanulása az egész életen át tartó tanulás, valamint a tanuló társadalom építésének egyik fontos pillére. Megvalósításában az egyetemeknek hosszú távon felelősséget kell vállalniuk. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Harmadik Kor Egyeteme előadás-sorozatának tapasztalatai alapján a Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet az idősek részére egy olyan szeminárium-sorozatot indított, amely aktív részvételen alapuló tanulási lehetőségeket biztosít az idős, többnyire nyugdíjas korosztály számára. Ennek a pilot programnak két fő előnye volt: (1) az idős korosztály támogatása az aktív részvételen alapuló tanulási folyamatban, valamint (2) a doktori hallgatók oktatói munkájának támogatása. A doktoranduszok két tanévben (2016 és 2018 között) 2–3 félévben vezettek szemináriumot idősek részére különböző, elsősorban a kutatási területükhöz kapcsolódó témákban. A doktoranduszok felkészülését, a szemináriumok tartását egy tanuló közösség segítette, amelynek a doktoranduszok mellett tagja volt az ELTE egyik oktatója is, aki mentorként támogatta az oktató doktoranduszok munkáját. A szemeszterek során a résztvevő doktoranduszok – a mentor támogatása mellett – egy akciókutatás keretében folyamatosan értékelték a tanítási munkát, amely értékelés az elvégzett oktatói munkára irányuló reflexiókon, de elsősorban az oktató doktoranduszok önreflexióján alapult. Az oktató doktoranduszok önreflexiójának keretét Raymond J. Wlodkowski motivációs elmélete adta, amely 4 fő motivációs tényezőt határozott meg: (1) a befogadás megteremtését, (2) az attitűdöt, (3) a kompetenciák fejlesztését, valamint (4) a megértés ösztönzését (Wlodkowski, 2008). Ez a motivációs elmélet nemcsak az oktatók önreflexióját, hanem a szemináriumok tervezését, megvalósítását is megalapozta. Ezt az önreflexiós tevékenységet támogatták a résztvevő idősek folyamatos visszajelzései is. A reflektív narratívák és a résztvevők visszajelzései két szinten is pozitív eredményt igazoltak. Egyrészt azt, hogy a program fenntartotta, sőt növelte a résztvevők motivációját – a részt vevő idősek aktív és folyamatos szereplői voltak a tanulási folyamatnak. Másrészt a program támogatta a doktori hallgatók oktatói szerepének erősödését, aminek fontos elemei voltak a tanítási gyakorlat strukturálására és a résztvevők reakcióinak jobb megértésére irányuló oktatói törekvések. Az előadás a doktoranduszok oktatói szerepére, szakmai fejlődésére az önreflexión alapuló kutatás eredményein keresztül fókuszál. Az előadás kitér arra, hogy a szemináriumok haszonélvezői (tehát az oktató doktoranduszok és a résztvevő idősek) hogyan segíthetik egymás tanulási folyamatát egy nem-formális tanulási helyzet keretein belül.

11.15 – 12.30 Plenáris előadások III. (S-001 terem)

• Horváth László (Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar): Innováció és

tanulás komplex összefüggésrendszere a felsőoktatásban