Konferencia program 2026
22. MELLearN Felsőoktatási Lifelong Learning Konferencia
A felsőoktatási lifelong learning szerepe a minőségi és hatékony tanulás megvalósításában az MI térhódítása idején
22. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia tervezett programja
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Ludovika Campus (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)
Időpont: 2026. június 5. péntek
9:30 Köszöntők
Köszöntőt mond:
Levezető elnök:
10:00 Plenáris előadások I.
Felkért előadók:
- Biró Éva (Nemzeti Közszolgálati Egyetem): Ezer szállal a világban: a tanítás és tanulás új útjai a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen / A Thousand Threads to the World: New Pathways for Teaching and Learning at Ludovika University of Public Service
Absztraktja magyarul: Az előadás bemutatja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a tanulás egyre inkább „ezer szállal” kapcsolódik a világhoz, messze túlmutatva a hagyományos tantermi kereteken. Az intézmény küldetése olyan értékrendet ad keretül, amelyben az akadémiai kiválóság, a hivatásrendi felkészítés és a társadalmi elkötelezettség egymást erősítik. A klasszikus kurzusstruktúrát a tantermen túli, kihívásalapú tanulási formák bővítik: interdiszciplináris műhelymunkák, valós problémákra épülő projektek, hackathonok és szimulációk teszik a tanulást döntési helyzetek gyakorlóterévé. Egy másik „szál” a nyitottság: a tudományos és szakmai tudás egyetemi eseményeken és előadássorozatokon keresztül a szélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válik, párbeszédet indítva a közszolgálat és a társadalom aktuális kérdéseiről. Az előadás harmadik fókusza a társadalmi felelősségvállalás mint tanulásszervező erő: mentorálási és tanulástámogatási kezdeményezések mutatják meg, hogyan épülnek tartós, kétirányú fejlődési kapcsolatok, amelyek földrajzi határokon át is elérhetnek fiatalokat, és kézzelfogható esélyt teremtenek a tanulási lemaradások csökkentésére. A bemutatott kezdeményezések egy közös logikát rajzolnak ki: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a tanulás nyitott, tapasztalati és társadalmilag beágyazott – ezért kapcsolódik az egyetem ezer szállal a szakmai közösségekhez és a társadalom egészéhez.
Absztraktja angolul: This presentation shows how learning at Ludovika University of Public Service (LUPS) is becoming increasingly connected to the world “by a thousand threads,” reaching far beyond traditional classroom settings. The University’s mission provides a value-based framework in which academic excellence, professional preparation for public service, and social commitment mutually reinforce one another. The classical course structure is complemented by beyond-the-classroom, challenge-based learning formats: interdisciplinary workshops, real-world problem–driven projects, hackathons, and simulations turn learning into a practice ground for decision-making. Another “thread” is openness: scientific and professional knowledge is made accessible to a wider public through university events and lecture series, fostering dialogue on current issues in public service and society. A third focus of the presentation is social responsibility as a force shaping learning: mentoring and learning-support initiatives demonstrate how durable, two-way developmental relationships are built—relationships that can reach young people across geographical borders and create tangible opportunities to reduce learning gaps. Together, these initiatives trace a shared logic: at LUPS, learning is open, experiential, and socially embedded—hence the University is connected “by a thousand threads” to professional communities and to society as a whole.
- Dr. Benedek András (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem): Felsőoktatás és felnőttkori tanulás – új kihívások, tétova válaszok / Higher education and adult learning – new challenges, hesitant answers
Absztraktja magyarul: Az előadás a felsőoktatási lifelong learning jelenkori változásának nemzetközi tendenciáit elemezve az új kihívásokat – technológiai változások, fizikai és virtuális mobilitás növekedése a tanulás és munka világában, az atipikus tevékenységek térhódítása, az aktív életszakasz növekedése és kockázatai – komplex összefüggéseiben rendszerezi. A mesterséges intelligencia (MI) hatása bár kiemelkedik a változási folyamatokból, valójában az összefüggések sajátos fókuszpontját képezi évtizedünk közepén, ugyanakkor differenciált fejlesztéseket, folyamatos innovációt igényel, melynek kitüntetett területe a felsőoktatás. A felsőoktatási lifelong learning a 2020-as években e folyamat értelmezésében, az új jelenségekkel kapcsolatos változási és szabályozási stratégiák kialakításában relatíve lassan reagált a kihívásokra, annak ellenére, hogy kulcsszerepe lehetne az új válaszok megfogalmazásában.
Absztraktja angolul: The presentation analyzes the international trends of contemporary changes in lifelong learning in higher education and organizes the new challenges – technological changes,
increased physical and virtual mobility in the world of learning and work, the spread of
atypical activities, the growth of the active life stage and its risks – in their complex contexts.
Although the impact of artificial intelligence (AI) stands out as a change process, it actually
serves as a specific focal point in the context of this decade. At the same time, it requires
differentiated development and continuous innovation, a field in which higher education is
distinguished. In the 2020s, lifelong learning in higher education has responded relatively
slowly to challenges in interpreting this process and in developing change and regulatory
strategies for new phenomena, despite the fact that it could play a key role in formulating
new answers.
Kérdések, hozzászólások
Levezető elnök:
11:00 Kerekasztal beszélgetés a digitális tanulási technológiák kutatóival – A mesterséges intelligencia alkalmazása és szabályozása a felsőoktatásban
Felkért hozzászólók:
Horváth László – egyetemi docens ELTE PPK Neveléstudományi Intézet
Molnár György – egyetemi tanár Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar
Mészáros Tamás – egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MI Kutatócsoport (egyeztetés alatt)
Vörös Zoltán – egyetemi docens PTE Digitális Oktatás- és Tanulástámogató Központ
Szűts Zoltán – egyetemi tanár EKKE Pedagógiai Kar
Kérdések, hozzászólások
Levezető elnök: Egervári Dóra – egyetemi adjunktus PTE BTK HFMI
Ebédszünet
Plenáris előadások II.
Felkért előadók:
- George A. Koulaouzides (Hellenic Open University): Who has Voice in Adult and Lifelong Learning? The Educational Encounter in the Age of AI
Absztraktja: The keynote speech will reflect on the ethical and moral foundations of University Lifelong Learning by focusing on the educational relationship as a space of responsibility, dialogue, and recognition. It will examine how AI intervenes in this relationship, not merely as a tool, but as a presence that may either support or obscure the encounter between educator and learner.
The talk will explore both the possibilities AI opens and the ethical risks it introduces for agency, dialogue, and the moral commitment inherent in education.
- Pieter Sprangers (University of Antwerp): Ode to stunning learning for all!
Absztraktja: Dr. Pieter Sprangers, professor and educational innovator, explores how lifelong learning can be transformed into a truly stunning experience. His work bridges adult education, professional learning communities, and innovative learning environments, emphasizing curiosity, autonomy, and social support. In this keynote, he will challenge us to rethink learning as a continuous, joyful journey that empowers individuals and communities alike. Drawing on international best practices and his own research, Dr. Sprangers highlights how learning can thrive across schools, workplaces, and cities. He will demonstrate how innovative spaces, digital tools, and supportive relationships can remove barriers and make learning accessible for all. Ultimately, his vision invites us to embrace lifelong learning not as an obligation, but as a source of vitality, identity, and collective progress.
Szekció munka
A., Tanulói elköteleződés, motiváció és tanulási élmények / Learner Engagement, Motivation, and Educational Experiences (ENG)
Szekcióvezető: Szőke-Milinte Enikő (EKKE) – Barnucz Nóra (NKE)
A szekció tartalma magyarul: A szekció olyan előadásokat vár, amelyek a tanulói elköteleződés, motiváció és tanulási élmények sokrétű dimenzióit vizsgálják különböző nevelési-oktatási kontextusokban. A
gyors technológiai változások, az átalakuló pedagógiai paradigmák és a tanulói elvárások
módosulása korában a tanulási folyamatokban való aktív részvétel megértése kiemelt
jelentőségű kutatási és gyakorlati kérdéssé vált.
Várjuk azokat az elméleti, empirikus és gyakorlatorientált előadásokat, amelyek a
kognitív, érzelmi, viselkedéses és szociális elköteleződés aspektusait elemzik. Különösen
fontosnak tartjuk a tanulási eredményeket befolyásoló motivációs tényezők – például a
belső és külső motiváció, az önmeghatározás, a célorientáció, az autonómia és a
reziliencia – vizsgálatát. A benyújtott munkák érinthetik a formális, nem formális és
informális tanulási környezeteket a felsőoktatásban.
A szekció nyitott azokra a kutatásokra is, amelyek a digitális technológiák, innovatív
pedagógiai megközelítések és tanulásszervezési megoldások szerepét vizsgálják a
jelentésteli tanulási élmények kialakításában. A lehetséges témák közé tartozhatnak
többek között az IKT-eszközök motivációra gyakorolt hatásai, a tanulóközpontú
módszerek, a kooperatív és projektalapú tanulás, az értékelési gyakorlatok, az inkluzív
nevelés, valamint a kulturálisan érzékeny pedagógia. Kiemelten ösztönözzük az
összehasonlító, interdiszciplináris és nemzetközi perspektívájú vizsgálatokat.
Elfogadunk kvantitatív, kvalitatív és vegyes módszertanú kutatásokat, designalapú
kutatásokat, valamint olyan esettanulmányokat, amelyek általánosítható tanulságokat
kínálnak. Különösen értékeljük azokat a nem pusztán leíró vagy elméleti jellegű
előadásokat, amelyek az elméleti kereteket gyakorlati implikációkkal kapcsolják össze, és
kritikai módon reflektálnak arra, hogyan lehet a mai oktatásban valóban élményszerű és
motiváló tanulási közeget teremteni.
Section content in English: This section invites presentations that explore the multifaceted dimensions of learner engagement, motivation, and educational experiences across diverse educational
contexts. In an era of rapid technological change, evolving pedagogical paradigms, and
shifting learner expectations, understanding active participation in learning processes has
become a critical research and practice-oriented concern.
We welcome theoretical, empirical, and practice-focused contributions that examine
cognitive, emotional, behavioral, and social aspects of engagement. Studies investigating
motivational factors influencing learning outcomes—such as intrinsic and extrinsic
motivation, self-determination, goal orientation, autonomy, and resilience—are
particularly encouraged. Submissions may address formal, non-formal, and informal
learning environments in higher education.
The section also welcomes research on the role of digital technologies, innovative
pedagogical approaches, and learning design in fostering meaningful educational
experiences. Potential topics include, but are not limited to, the impact of ICT tools on
learner motivation, student-centered approaches, collaborative and project-based
learning, assessment practices, inclusive education, and culturally responsive pedagogy.
Comparative, interdisciplinary, and international perspectives are especially encouraged.
We accept quantitative, qualitative, and mixed-method studies, design-based research,
as well as case studies that offer broadly applicable insights. Presentations that go
beyond purely descriptive or theoretical work—linking theoretical frameworks to practical
implications and critically reflecting on how engaging and motivating learning
environments can be created in contemporary education—are particularly valued.
Előadók:
- Dominek Dalma Lilla:
B., Nevelés az MI korában – minőség, felelősség, hatékonyság a köznevelési intézményekben / Education in the Age of AI –Quality, Responsibility, Effectiveness in Institutions of Public Education
Szekcióvezető: Szakos Enikő (NKE) – Lember-Major Enikő (NKE)
A szekció tartalma magyarul: A szekcióba olyan előadásokat várunk, amelyek a köznevelési intézmények szerepét vizsgálják a minőségi és hatékony tanulás megvalósításában a mesterséges intelligencia térhódítása idején. Különösen azokat a kutatásokat és intézményi jógyakorlatokat fogadjuk, amelyek bemutatják az MI hatását az óvodai és iskolai pedagógiai folyamatokra.
Section content in English:
Előadók:
C., Az MI integrálása az egyetemi oktatói és hallgatói tevékenységekbe. Szabályozás, értékelés / Integrating AI into university teaching and student activities. Regulation, evaluation
Szekcióvezető: Németh Gabriella (METU) – Szálkai Kinga (METU) – Málik J. Zoltán (METU)
A szekció tartalma magyarul: A szekció azt járja körül, hogyan építhető be a mesterséges intelligencia az egyetemi oktatás mindennapi gyakorlatába, és mindez milyen szabályozási és értékelési kérdéseket vet fel. Három rövid, 10 perces előadásban mutatjuk be saját tapasztalatainkat és bevált
megoldásainkat, különböző nézőpontokból reflektálva az MI pedagógiai használatára. Az
előadások során röviden áttekintjük azokat az intézményi és etikai dilemmákat, amelyek ma
leginkább foglalkoztatják az oktatókat: hogyan maradjon átlátható a hallgatói munka, miként
biztosítható az akadémiai integritás, és hogyan alakíthatók az értékelési szempontok az új
eszközökhöz. Az egyik jógyakorlat egy projektfeladatot mutat be: a hallgatók egy féléven át
saját „nemzetközi szervezetet” alapítanak és építenek fel. A szervezeti célokat, struktúrát és
stratégiát hétről hétre dolgozzák ki, tudatosan használva az MI különböző funkcióit,
miközben az MI-használat maga is az értékelés részévé válik. Az előadás bemutatja a feladat
felépítését, a tapasztalatokat és a hallgatói visszajelzéseket is. A prezentációkat egy
interaktív Kahoot-kvíz egészíti ki, amely segít bevonni a közönséget, és kiindulópontot ad a
közös gondolkodáshoz. A szekciót nyitott beszélgetés zárja, ahol lehetőség nyílik a kérdések,
dilemmák és saját gyakorlatok megosztására. A szekciót a Budapesti Metropolitan Egyetem
Mesterséges Intelligencia és a Felsőoktatási Tanulás Kutatócsoportja (METU AHEAD)
szervezi.
Section content in English: This section explores how artificial intelligence can be integrated into everyday university teaching practice and the regulatory and evaluation issues this raises. In three short, 10-minute presentations, we will share our own experiences and best practices, reflecting on
the pedagogical use of AI from different perspectives. During the presentations, we will
briefly review the institutional and ethical dilemmas that most concern educators today:
how to keep student work transparent, how to ensure academic integrity, and how to adapt
assessment criteria to new tools. One good practice presents a project assignment: over the
course of a semester, students found and build their own „international organization.” They
develop the organization’s goals, structure, and strategy week by week, consciously using various AI functions, while the use of AI itself becomes part of the assessment. The
presentation will outline the structure of the task, the experiences, and student feedback.
The presentations will be complemented by an interactive Kahoot quiz, which will help
engage the audience and provide a starting point for joint reflection. The section will
conclude with an open discussion, providing an opportunity to share questions, dilemmas,
and personal experiences. The section is organized by the Artificial Intelligence and Higher
Education Research Group (METU AHEAD) at Budapest Metropolitan University.
Előadók:
D., Szervezeti tanulás az egyetemi környezetben – A felsőoktatás-kutatás új útjai / Organizational Learning in Higher Education – New Pathways in Higher Education Research
Szekcióvezető: Bacsa-Bán Anetta (DUE) –
A szekció tartalma magyarul: A szekció az egyetemeket mint tanuló szervezeteket vizsgálja a felnőttkori tanulás és az élethosszig tartó tanulás szemszögéből. A bemutatott kutatások az intézményi tanulás, a szervezeti tudásmegosztás és az adaptív működés folyamataira fókuszálnak, különös tekintettel az oktatók, vezetők és tanuló közösségek szerepére. A szekció célja, hogy feltárja, miként válhat a szervezeti tanulás a gyorsan változó társadalmi és gazdasági környezethez való alkalmazkodás kulcseszközévé a felsőoktatásban, és új kutatási irányokat jelöljön ki a felnőttképzés és a felsőoktatás metszéspontjában.
Section content in English: The section explores universities as learning organizations from the perspective of adult learning and lifelong learning. The presented studies focus on processes of organizational learning, knowledge sharing, and adaptive functioning within higher education institutions, with particular attention to the roles of academic staff, leadership, and learning communities. The aim of the section is to examine how organizational learning can become a key mechanism for adapting to rapidly changing social and economic environments in higher education, while also identifying new research directions at the intersection of adult education and higher education.
Előadók:
E., Könyvtárak és információs szakemberek szerepe a felsőoktatási LLL támogatásában az MI korában / The role of libraries and information professionals in supporting lifelong learning in higher education in the age of AI
Szekcióvezető:
A szekció tartalma magyarul: A mesterséges intelligencia térnyerése a felsőoktatás és a tudásközvetítés struktúráinak, funkcióinak és módszertanának átfogó átalakulását eredményezi. Az MI-alapú technológiák nemcsak a tanítási és tanulási folyamatokat formálják át, hanem jelentős hatást gyakorolnak innovatív könyvtári szolgáltatások kialakítására, valamint a különféle digitális és információs kompetenciák fejlesztési lehetőségeire. A szekció célja, hogy rávilágítson, a könyvtárak és az információs szakemberek milyen szerepet töltenek be az egész életen át tartó tanulás támogatásában. A szekció munkája kiterjed a stratégiai, technológiai és pedagógiai, módszertani dimenziókra, valamint szakmai és intézményi jó gyakorlatokra is.
Section content in English: The rise of artificial intelligence is resulting in a comprehensive transformation of the structures, functions and methodologies of higher education and knowledge transfer. AI-based technologies are not only reshaping teaching and learning processes but also significantly impacting the development of innovative library services and various digital and information competencies. The session aims to highlight the role of libraries and information professionals in supporting lifelong learning. The work of the session covers strategic, technological, pedagogical, and methodological dimensions, as well as professional and institutional good practices.
Előadók:
F., Innovatív tanulási terek és tanuló közösségek kihívásai és tanulástámogatási lehetőségei a digitális transzformáció idején / Challenges and learning support opportunities for innovative learning spaces and learning communities in the era of digital transformation
Szekcióvezető: Molnár György (ÓE) – Dominek Dalma Lilla (NKE)
A szekció tartalma magyarul: A digitális transzformáció teljesen újraértelmezi a tanulási környezeteket, amely olyan rugalmas, technológiával támogatott tanulási tereket igényel, amelyek elősegítik az együttműködést, a kreativitást és a személyre szabott tanulást. A fizikai, a kiterjesztett és a virtuális terek összehangolása, a hibrid tanulási formák bevezetése, valamint a közösségi tanulást támogató digitális platformok mind egyre nagyobb kulcsszerepet játszanak a modern tanítási folyamatban.
A szekció a legfontosabb kihívásokra fókuszál – többek között a pedagógusok digitális felkészültségére, az eszközellátottságra, a digitális egyenlőtlenségek kezelésére és a tanulói figyelem és motiváció fenntartási lehetőségeire. Emellett bemutatja azokat a tanulástámogató megoldásokat, amelyek a mesterséges intelligencia, a tanulási analitika vagy az adaptív tanulási rendszerek révén új lehetőségeket nyitnak a differenciálásban és a tanulói részvétel erősítésében.
A szekció célja, hogy feltárja, miként alakíthatók a kihívásokból fejlődési irányok, és hogyan hozhatók létre olyan innovatív tanulási terek és közösségek, amelyek érdemben és hatékonyan támogatják a 21. századi tanulást és a jövő oktatási gyakorlatainak megújulását.
Section content in English: Digital transformation is completely redefining learning environments, which now require flexible, technology-supported learning spaces that promote collaboration, creativity, and personalized learning. The coordination of physical, extended, and virtual spaces, the introduction of hybrid learning formats, and digital platforms that support collaborative learning are all playing an increasingly important role in modern teaching.
This section focuses on the most important challenges, including teachers’ digital readiness, access to devices, addressing digital inequalities, and ways to maintain student attention and motivation. It also presents learning support solutions that open up new opportunities for differentiation and increased student participation through artificial intelligence, learning analytics, and adaptive learning systems.
The aim of the section is to explore how challenges can be turned into opportunities for development and how innovative learning spaces and communities can be created that meaningfully and effectively support 21st-century learning and the renewal of future educational practices.
Előadók:
G., Munkahelyi és munka-alapú tanulások fejlesztése felsőoktatási partnerségben / Promoting workplace and work-based learning in partnership with higher education
Szekcióvezetők: Erdei Gábor (DE) – Laki Ildikó (MILTON) – Schottner Krisztina (MILTON)
A szekció tartalma magyarul: A munka-alapú tanulás (MAT) egy olyan oktatási megközelítés, amely a felsőoktatási hallgatókat közvetlenül a munkavégzés környezetébe integrálja gyakorlatok, projektek és
kooperatív képzések révén. Kiemelten fontos a gyakorlat orientáltság megjelenése, illetve
multitasking jellegű hatás megjelenése. A cél, hogy az egyetemek és a vállalatok stratégiai
partnersége csökkentse a készség-hiányt, növelje a hallgatók foglalkoztathatóságát, és
válaszoljon a munkaerőpiaci igényekre.
A munkahelyi tanulás szerepe ellenben továbbra kiemelkedően fontos mind az egyének, mind
a szervezetek, mind pedig a tágabb társadalom szempontjából. Ez a tanulásforma azt jelenti,
hogy a dolgozók a munkavégzés közben, a munkahelyi környezetben szerzik meg vagy
fejlesztik tudásukat, készségeiket és kompetenciáikat – formális, nem formális vagy
informális módon.
A szekciónk olyan előadásokat vár, amelyekben ezen oktatási megközelítés megjelenik,
figyelembe véve a hazai és a nemzetközi jógyakorlatokat, valamint az intézményi szinten
megjelenő esetek bemutatását, elméleti -gyakorlati bemutatását.
Section content in English: Work-based learning (WBL) is an educational approach that integrates higher education students directly into the work environment through internships, projects, and cooperative
training. The emphasis is on practical orientation and multitasking. The goal is for strategic
partnerships between universities and companies to reduce skills shortages, increase student
employability, and respond to labor market needs.
The role of workplace learning, on the other hand, remains extremely important for
individuals, organizations, and society at large. This form of learning means that employees
acquire or develop their knowledge, skills, and competencies while working in the workplace
environment, either formally, non-formally, or informally.
This section invites presentations that reflect this educational approach, taking into account
national and international best practices, as well as the presentation of cases at the
institutional level and theoretical and practical demonstrations.
Előadók:
H., Megújuló készség- és kompetencia-fejlesztése felsőoktatási LLL környezetben / Renewable skills and competence development in higher education LLL environments
Szekcióvezető: Sándorné Kriszt Éva (BGE) – Belényesi Emese (NKE)
A szekció tartalma magyarul: A szekció a felsőoktatási lifelong learning keretében zajló készség- és kompetenciafejlesztés megújuló megközelítéseit mutatja be, különös tekintettel az MI által formált tanulási környezetekre. Fókuszban az adaptív és rugalmas tanulási utak, valamint az innovatív fejlesztési gyakorlatok, curriculum fejlesztések. A szekció célja a kutatási eredmények és jó gyakorlatok megosztása a fenntartható kompetenciafejlesztés támogatására.
Section content in English: This section presents renewed approaches to skills and competence development in higher education and lifelong learning, with a particular focus on AI-shaped learning environments. It highlights adaptive and flexible learning pathways and innovative development practices, curriculum developments. The session aims to share research findings and good practices supporting sustainable competence development.
Előadók:
I., A felnőttoktatói professzió átalakulása az MI térhódítása idején: elmélet vagy valóság? / Transformation of the ALE Profession in the Era of AI: Theory or Practice? (HUN)
Szekcióvezető: Farkas Éva (SZTE) – Kovács Zsuzsa (ELTE PPK)
A szekció tartalma magyarul: A mesterséges intelligencia (MI) megjelenése új kérdéseket vet fel a felnőttoktatói professzió jelenéről és jövőjéről. Nemcsak új eszközök jelennek meg a tanulási és tanítási gyakorlatban, hanem a felnőttoktatói munka átfogó szakmai átalakulása is zajlik. Ez a folyamat nem
értelmezhető pusztán technológiai kérdésként. A változásokat szélesebb szakmai,
pedagógiai/andragógiai és társadalmi összefüggésben érdemes vizsgálni.
A szekció célja annak feltárása, hogy milyen eredményei, kihívásai és lehetőségei vannak az
MI használatának a felnőttképzésben, és milyen feszültségek rajzolódnak ki a technológiai
ígéretek és a felnőttképzési gyakorlat valósága között, különös tekintettel a felnőttoktatók
szerepére, kompetenciáira és szakmai felelősségére.
A szekció olyan elméleti megközelítések, empirikus kutatási eredmények és gyakorlati
tapasztalatok megosztására ad teret, amelyek bemutatják, hogyan jelenik meg az MI a
felnőttképzés mindennapi gyakorlatában, milyen hatással van a tanulási folyamatokra, a
szakmai minőségre és a tanuló–oktató kapcsolatra, valamint milyen etikai, módszertani és
professzionalizációs kérdéseket vet fel.
Section content in English: The emergence of artificial intelligence (AI) raises new questions about the present and future of the ALE profession. Beyond the introduction of new tools into learning and teaching
practices, a broader professional transformation of the ALE profession is also taking place.
This process cannot be interpreted merely as a technological issue. The changes should be
examined within a wider professional, pedagogical/andragogical, and social context.
The aim of this section is to explore the results, challenges, and opportunities of using AI in
adult education and the tensions between technological promises and the reality of adult
education practice, with particular attention to the role, competencies, and professional
responsibilities of adult educators.
This section provides a forum for sharing theoretical approaches, empirical research findings,
and practical experiences that illustrate how AI is being integrated into everyday adult
education practice, what impact it has on learning processes, professional quality, and the
learner-teacher relationship, as well as the ethical, methodological, and professionalisation-
related issues it raises.
Előadók:
J., Felsőoktatási LLL-kihívások: rugalmas tanulási utak fejlesztése és biztosítása / Challenges of Lifelong Learning (LLL) in Higher Education: Developing and Providing Flexible Learning Pathways
Szekcióvezető: Döbör András (SZTE) –
A szekció tartalma magyarul: A rugalmas tanulási utak az elmúlt évtizedben nyertek igazán teret a felnőttoktatási és felnőttképzési szakpolitikában. A tanulók/hallgatók igényeinek megfelelő, jól megtervezett tanulási utak több belépési és visszatérési pontot tartalmaznak az oktatás valamennyi szintjén, a formális és az informális tanulás során megszerzett tudás, készségek és kompetenciák elismerésével, érvényesítésével és akkreditálásával. A rugalmas tanulási utak magukban foglalják az önálló tempójú tanulási utakat, a személyre szabott tanulási utakat, az egyéni tanulási számlákat, a vegyes tanulást és a rövidebb tanulási utakat (beleértve a mikrotanúsítványokat), valamint eszközként szolgálhatnak a felnőtteknek szóló képzések igénybevétele terén tapasztalható problémák leküzdéséhez, az alacsonyabb küszöbű hozzáférés és az esélyegyenlőség biztosításához, megoldást kínálva az egész életen át tartó tanulás és a továbbképzés három fő akadályának – idő, pénz és motiváció – leküzdésére.
Section content in English: Flexible learning pathways have gained ground in adult education and training policy over the past decade. Well-designed learning pathways, tailored to the needs of learners, include multiple entry and exit points at all levels of education, with recognition, validation, accreditation of knowledge, skills and competences acquired through formal and informal learning.
Flexible learning pathways include self-paced learning pathways, personalised learning pathways, individual learning accounts, blended learning and shorter learning pathways (including micro-certificates) and can serve as a tool to overcome problems in accessing adult learning, to ensure lower threshold access and equal opportunities, offering a solution to the three main barriers to lifelong learning and further training: time, cost and motivation.
Előadók:
K., Doktorandusz szekció (párhuzamos ENG és HUN verzió)
Szekcióvezető:
A szekció tartalma magyarul:
Előadók:
Az egyes szekciók munkáinak rövid összefoglalása
A 2027. évi 23. évi Felsőoktatási Lifelong Learning konferencia vendéglátó egyetemének bemutatkozása:
Kérdések, hozzászólások
A változtatás jogát a szervezők fenntartják!
A konferencián elhangzó előadásokból és prezentációkból MELLearN e-tanulmánykötet készül!
MELLearN titkárság – 2026. február
