MellearN | Felsőoktatási Hálózat az Életen Át Tartó Tanulásért

Az UNESCO régóta várt elemzése a felsőoktatás átalakításának kérdéseiről végre megjelent:

Transforming higher education: global collaboration on visioning and action

Különösen négy dolog tűnik fel az elemzésben:

Először is az akadémiai szabadság. A jelentés nem riad vissza attól, hogy közvetlenül megnevezze a fenyegetést: az intézményi autonómiára nehezedő autoriter nyomás, a kutatásbiztonsági politikák, amelyek veszélyeztetik az ötletek szabad áramlását, valamint a magánfinanszírozás csendes, de romboló hatása, amely formálja azt, hogy milyen tudást tekintünk „hasznosnak”. Fontos, hogy ezt világosan kimondják egy ENSZ-ügynökség szintjén. A gondolkodás, a tanítás és a kihívások szabadsága minden más előfeltétele, amit a felsőoktatásnak tennie kellene.

Másodszor a nemzetközi mobilitás és együttműködés. Jelenleg több mint 7 millió diák tanul hazáján kívül. A jelentés amellett érvel, hogy a határokon átnyúló tanulás, tanítás és kutatás az egyik legfontosabb dolog, amit az interkulturális megértés és a tartós béke építéséért tehetünk. Emellett visszaszorítja a nemzetköziesítés vékony, tranzakciós modelljét, és valami mélyebbre szólít fel. A különbségek iránti valódi elkötelezettségre.

Harmadszor az egyenlőség.  Nemcsak a hozzáférés kiszélesítését, hanem a tudástranszferek átalakulását a felsőoktatási lifelong learning révén. A világszerte jelenleg 269 millió hallgatóval a szektor nagyobb, mint valaha, mégis strukturális egyenlőtlenségek vannak abban, hogy kik jutnak be, kik maradnak, és kinek a tudása számít. A jelentés helyesen fogalmazza meg ezt igazságossági és méltányossági kérdésként.

Negyedszer a mesterséges intelligencia. Amit itt nagyra értékelhetünk, az a kritikátlan lelkesedés és a reflexív pánik elutasítása. A jelentés határozott megfigyelést tesz: a nyelvet utánzó mesterséges intelligenciarendszerek nem érdeklődnek az igazság vagy a bizonyítékok iránt. Pontosan azok a dolgok, amelyek a legjobban törődnének az egyetemekkel. A felhívás az egyetemekhez szól, hogy vezessék a normaalkotást ebben a kérdésben.

Nagy köszönet Noah Sobe-nak és az UNESCO kollégáinak, hogy ezt az átgondolt és időszerű munkát a világ elé tárták.

Az elemzés itt érhető el: Transforming higher education: global collaboration on visioning and action – UNESCO Digital Library

https://epale.ec.europa.eu/hu/content/felsooktatasi-lifelong-learning-mar-nem-opcio-hanem-tenyezo

A jelzett eucen Position Paper letölthető itt:

PositionPaper-11_ULLL-Governance_v2-2_FINAL

Hogyan lépjünk túl az alacsony készségek csapdáján? Tekintsen bele az EAEA és az EBSN új tematikus állásfoglalásába

Az EAEA (Európai Felnőttoktatási Társaság) és az EBSN (Európai Hálózat az Alapkészségekért) új tematikus állásfoglalást adott közre, hogy a felnőttképző szakemberek sikerrel lépjenek túl a felnőtt tanulókkal a alacsony készségek csapdáján.

Az állásfoglalás rámutat arra, hogy az „alacsony képzettség csapdája” nem a motivációról szól, hanem a rendszerekről. Az elemző állásfoglalás három strukturális pillért azonosít, amelyeknek változniuk kell:

• Relevancia – A tanulásnak valós életbeli kihívásokat kell megoldania, a digitális banki szolgáltatásoktól az egészségügyi műveltségig.
• Hozzáférés – A képzésnek közösségi terekben, könyvtárakban és rugalmas online környezetekben kell zajlania, nemcsak a hagyományos tantermekben.
• Irányítás – A felnőttkori tanulásnak stabil finanszírozásra, szakosodott oktatókra és hosszú távú politikai keretekre van szüksége. 

Ez a kezdeményezés megmutatja a tagok részvételének erejét: a gyakorlati hozzájárulás Európa-szerte megerősíti a szakpolitikát, biztosítja a befogadást és valóban a tanulók igényeire szabja a felnőttkori tanulást.

A kulcsfontosságú eszközök és keretrendszerek a következők lehetnek:

• egyéni tanulási számlák és mikro-tanúsítványok,
• készséggaranciák a munkavállalók számára átszervezések esetén,
• támogatás a pedagógusoknak az új tanítási környezetekhez való alkalmazkodáshoz,
• kompetenciakeretek, mint a DigComp a digitális készségekhez és a GreenComp a fenntarthatósághoz,
• a Jean Monnet tevékenységek kiterjesztése a felnőtt- és szakképzésre.

Az elemző állásfoglalás alapjául szolgáló év eleji EAEA-EBSN webinárium megállapította, hogy a tanulás nemcsak a formális intézményekben. A munkahelyek, közösségek, lakhatás és egészségügyi szektor mind lehetőséget kínálhatnak a tanulásra. A polgárok magatartását elemző vizsgálatok és az ún. akció-kutatások ösztönzése elősegíti a tanulóközpontú megközelítéseket.

Az EBSN-EAEA elemző állásfoglalás elérhető itt: European Association for the Education of Adults » EBSN and EAEA members shape new recommendations on adult learning

Cedefop’s Virtual-Get-Together Learning for a greener future, to take place on Monday June 2nd, 15:00-16:30 CET (the virtual room will open 10 minutes before the start of the event).

This is the link to join the event:

Join the meeting now

Meeting ID: 359 016 056 673 7

Passcode: mz2eM2LS

Make sure to click on the “Add to calendar” button at the top right corner in the event webpage to block the event time in your calendars.

Get a sneak peek into the event highlights

Skills intelligence has become ‘greener’ but translating it into VET policy and skilling measures can be challenging.

National, regional, and local authorities, sectors and VET providers need practical know-how:

·       Are the practical examples of how skills anticipation informs ‘greener’ occupational standards and curricula?

·       How can online job-advertisements be analysed to better inform policy decision-making on “greener” training provision?

·       What is the role of stronger skills governance in “greening” of VET?

·       What are lessons learnt from VET schools initiatives to adapt programmes and curricula for the green transition? What support do they need and what they have gained from their collaboration with employers and other stakeholders?

·       How can local or sectoral stakeholders join forces in programme design or delivery?

·       Why is it important to activate and expand processes of validation of non-formal and informal learning to ease transitions between occupations?

·       Is there room for microcredentials to support vulnerable groups find better opportunities in greener economies?

·       How can AI assist the adaptation of curricula for the needs of the green transition? What is the role of teachers and trainers in an AI-assisted update?

Don’t miss this opportunity to gain fresh insights from Cedefop and UNESCO-UNEVOC’s newest practical guide and online platform, and get inspired by real-world good practices from the EU and Canada!

You may forward the registration link to your networks.

Get ready to join the conversation! Think of the questions you’d like to ask our presenters during the Q&A session. And don’t worry—if we run out of time, any unanswered questions will be followed up by the presenters after the event.

Looking forward to having you in the event,

The Cedefop organising team

Subscribe here to Cedefop’s alerts (events, newsletters, magazine, publications, etc)

Hogyan, vagy hogyan nem alkalmazzák készségeiket a munkavállalók

Fedezze fel az OECD legújabb elemzését, mely rámutat a munkahelyi kihívásokra, különös tekintettel azokra az ösztönző, vagy épp visszahúzó tényezőkre, melyek meghatározzák, hogy mely készségeket használják, alkalmazzák a munkavállalók.

Az elemzés rámutat arra, hogy az ezredforduló óta az OECD-országok  ún. „készségpolitikái” elsősorban a készségek kínálatának bővítésére összpontosítottak. A kormányok jelentős forrásokat irányítottak az oktatásba, képzésbe és a felnőttkori tanulásba, javítva ezzel a hozzáférést és a milliók eredményességét. Ezek az erőfeszítések megerősítették a humán tőke alapjait, amely a modern gazdaságokat működteti. Ugyanakkor a készségek fejlesztése csak a téma egyik oldala. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a gazdasági és társadalmi hozam nemcsak attól függ, hogy az emberek mit tudnak, de egyúttal attól is, hogy mennyire hatékonyan használják készségeiket a munkában. Számos országban a munkavállalóknak korlátozott lehetőségük van készségeik alkalmazására a munkahelyen. Ez a potenciál és a hatékony készséghasználat közötti szakadék kihasználatlan lehetőséget jelent az egyének, a vállalatok és a gazdaságok számára egyaránt.

Amikor a készségeket nem hasznosítják teljes mértékben, a termelékenység és az innováció stagnál, a munkával való elégedettség csökken és a képzési befektetések előnyei visszaesnek. Az OECD elemzése a PIAAC felnőtt képességek felmérésének legfrissebb eredményeire támaszkodva vizsgálja, hogyan fejlődött a készségek használata az elmúlt évtizedben, és mely készségeket alkalmazzák leggyakrabban a mai munkahelyeken. Bemutatja az országok közötti mintázatokat és különbségeket, s ennek alapján azt vizsgálja, hogy a készségek használata hogyan kapcsolódik a bérekhez, a termelékenységhez és a munkavállalók jólétéhez. A jelentés rámutat arra is, hogy az egyéni és munkajellemzők – például nem, iskolai végzettség és foglalkozás – hogyan alakítják a készségek használatát, azonosítva azokat a csoportokat és ágazatokat, ahol a tehetség továbbra is kihasználatlan, vagy éppen feltáratlan marad.

Az elemzés eredményei világosan jelzik, hogy a magasan képzett munkavállalók körének bővítése szükséges, de nem elegendő a termelékenység növekedéséhez. A képességek szintje és azok alkalmazása közötti szakadék áthidalása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a tehetséget teljes mértékben kihasználják és a termelékenységi nyereség eloszlása kiegyensúlyozottabb legyen. A munkavállalók képességei és a munkakörük közötti tartós eltérések munkaerőpiaci hatékonysági problémákat jeleznek, amelyeket egyszerre okozhatnak olyan vezetői gyakorlatok, amelyek nem használják ki a dolgozók potenciálját, és az is, hogy a munkavállalók a munkaerőpiaci merevségek miatt képzettségük alatti munkát végeznek. A politikai intézkedéseknek és beavatkozásoknak ezért ösztönözniük kell a vállalati innovációt és a munkakörök áttervezését a meglévő képességek jobb kihasználása érdekében. Ugyanakkor a kormányoknak növelniük kell az erőfeszítéseiket a munkaerőpiaci intézmények és a karrier-tanácsadó rendszerek megerősítésére a jobb képesség-alapú illeszkedés elősegítése érdekében.

Az OECD elemzés itt érhető el: 

How Workers Use, or Don’t Use, their Skills in the Workplace | OECD

Hivakozás: OECD (2026), How Workers Use, or Don’t Use, their Skills in the Workplace, Getting Skills Right, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/0e7c6dc9-en.