13. LLL absztraktgyűjtemény/Kiadványok

  1. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia – 13th National and International Lifelong Learning Conference április 20-21. Budapest – 20-21 April, 2017 Budapest

Absztraktok – Abstracts
Szerkesztette: Csuka Dalma Ilona  – MELLearN Titkárság

 

  1. április 20. péntek – 20. April, 2017. Thursday

Plenáris előadások – Plenary Session I.

 

1., Simai Mihály, akadémikus, MTA
Előadásának címe: A felsőoktatás válaszai az új globális kihívásokra: előretekintés a következő évtizedekre/ The responses of the higher educational systems to the new global challenges: looking forward to the coming decades

Absztraktja: A felsőoktatási rendszerek feladatainak és fejlődésének jövőjét, az olyan globális kihívásokra adandó szükséges és lehetséges válaszait, mint pl. az SDG nemcsak az előre látható általános társadalmi folyamatokkal, a tudományos és technikai fejlődés következményeivel, a gazdasági szükségletekkel összefüggésben kell értelmezni. Lényeges annak a sajátos közegnek az elemzése és fő trendjeinek megvilágítása is, amelyben az intézmények működnek. Különösen fontos mindez az élethosszi tanulás problematikájával kapcsolatban.

 

Absztraktja angolul: The tasks and the future of higher education systems, and their responses to the global challenges, like the SDG, cannot be adequately understood without the analysis of the presumable broader social processes, the consequences of the scientific and technological development and the needs of the economy. It is however necessary the analysis of specific environment, and the main trends in which the institutions are functioning. All these are particularly important in the context of the lifelong learning.

 

2., Maria Slowey, Dublin City University
Előadásának címe: Achieving Sustainable Development Goals for education by 2030 presents a ‘major challenge for all countries’ (OECD 2016)

 

Absztraktja: At a time when it is estimated that in many countries at least half of young people aged under 25 will enter higher education, what are the implications of increasing intergenerational equality gaps with the wider adult population? Drawing on comparative analysis of lifelong learners and higher education across fourteen countries, this paper explores the ways in which universities and other institutions of higher education are adapting-or, not- to meet the needs of adult learners at different stages of the lifecourse.

 

3., Werner Mauch, UNESCO Institute for Lifelong Learning, Hamburg

Előadásának címe: „Adult Learning and Education for Sustainable Development: UNESCO Perspectives and Frameworks”
 

4., Sótonyi Péter, rektor, Állatorvostudományi Egyetem
Előadásának címe: „Az elitképzés kihívásai.” A magyar felsőoktatás fejlesztési lehetőségei az állatorvosképzés tapasztalatai alapján.

 

Absztraktja: A budapesti Állatorvostudományi Egyetem hazánk egyetlen és Európa egyik legrégebbi állatorvosképző intézménye. Az Állatorvostudományi Egyetem számos európai és amerikai egyetemmel oktatási és kutatási kapcsolatban áll és egyedülálló módon Európában három nyelven oktat. Az idegen nyelven tanuló hallgatók közel kétharmadát teszik ki a másfélezer diákunknak. Az Állatorvostudományi Egyetemnek nincs hazánkban versenytársa az állatorvosképzés terén, ugyanakkor erős a verseny az európai piacon. A 97 európai állatorvosképző intézmény közül hetedikként szereztük meg a teljes EAEVE akkreditációt, így valóban az elitkörhöz tartozunk. Bár jelenleg magas a jelentkezők aránya, hiszen az állatorvosi szakma érzelmileg is rendkívül motivált, de fel kell készülnünk, hogy a minőségileg heterogén hallgatói közösséget a fokozatosan erősödő nemzetközi követelményszinthez felzárkóztassuk.

 

A szekció: A felsőoktatás szerepe az ENSZ fenntartható fejlesztési célok (SDG) és az Agenda 2030 megvalósításában: gazdasági és társadalmi dimenziók + D szekció: Életen át tartó tanulás és fenntartható környezetvédelem a felsőoktatás bevonásával: lehetőségek és korlátok 

Szekcióvezetők: Dr. Mika János – EKE és Dr. Lükő István – PTE

A szekció 1. nap:

1., Dr. Lükő István, Ny. Egyetemi magántanár, sajokaza@chello.hu Pécsi Tudományegyetem
Előadásának címe: Oktatás és fenntarthatóság: Holisztikus, rendszerszemléletű és multidiszciplináris megközelítések

Absztraktja: Az előadás célja: Átfogó fő célunk, hogy a fenntarthatóság különböző aspektusai által közvetített mozaikszerű ismereteket egybekapcsoljuk és érzékeltessük a természeti, a társadalmi és a műszaki-technikai környezet szerves kapcsolatát, oldjuk a diszciplinák merev falait.

Egyik fontos célja, hogy bemutassa a fenntarthatatlanságot előidéző okokat, a műszaki-technikai fejlődést és tényezőit, annak gazdasági, társadalmi és oktatási hatásait, a fenntarthatóság szemléletének, változó fogalmának összefüggéseit, modernkori globális célkitűzéseit.

Másik fontos célunk, hogy a multi és interdiszciplináris hátterek bemutatása után kiemeljük, és bemutassuk az oktatás és alrendszereinek, – azon belül is leginkább a felsőoktatás szerepét a fenntarthatóság céljainak megvalósításban. Külön részletezzük az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG 2016-2030) rendszerét (17 cél és 169 részcél).

Kiemelt tartalmi csomópontok:

1, A technikai fejlődés trendje és hatótényezői, hatása a társadalomra és az oktatásra. Technika és technológia.

2, A fenntartható fejlődés elmélete és alapelvei. Növekedés és/vagy fejlődés? Életciklus gondolkodása (life-cycle thinking), a 6RE[1] és az ECO Design alapú megközelítés.
3, a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG 2016-2030) rendszere (17 cél és 169 részcél). A minőségi oktatás (SDG 4. cél) és részei, feltételei. A további célok oktatási, szemléletformálási részcéljai és vetületei.
4, Az oktatás és alrendszereinek kapcsolata a fenntarthatósággal. A zöld egyetem, ökoiskola, erdei iskola, zöld óvoda, fogalma, hálózati rendszerei, jó gyakorlati példái.

 

Absztraktja angolul: Education and Sustainability: Holistic, system-based and multidisciplinary approaches

The aim of the lecture:

The main overall goal is to turn together mediated the various aspects of sustainability mosaic-like knowledge and a sense of the integral relationship between natural, social and engineering-technical environment, dissolve the rigid walls of disciplines.

One important goal is to illustrate the unsustainability the causes, technical development and technical factors, the economic, social and educational effects of the sustainability approach, the concept of changing relationships, modern global objectives.

Another important goal is to point out after the introduction of the multi and interdisciplinary backgrounds, and introduce education and subsystems – mainly the role of higher education in sustainability goals within it. It is detailed in a separate system of the UN Sustainable Development Goals (SDG 2016-2030) (17 objectives and 169 sub-goal).

Featured content nodes:

1, the technical development trend, and it can be factors, impact on society and education. Engineering and technology.

2, Theory and principles of sustainable development. Growth and / or development? Life cycle thinking (life-cycle thinking), the 6RE and ECO Design approach.

3, the Sustainable Development Goals (SDG 2016-2030) system (17 objectives and 169 sub-goal). Conditions for quality education (Goal 4 SDG) and parts. Further aims of education, awareness-raising sub-objectives and projections.

4, The relationship between the subsystems of education and sustainability. The Green University, Ecological School, Forest school, nursery green, concept, network systems, examples of good practice.

 

2., Koller Inez Zsófia, adjunktus, koller.inez@kpvk.pte.hu PTE KPVK
Előadásának címe: Az előzetes tudás mérésének vizsgálata a menekültválság tükrében

Absztraktja: Az előzetes tudás mérése országonként eltérő rendszerekben működik Európa felsőoktatási intézményeiben. Ugyan alacsony arányban, de a mérések módja hatással van a menekültek integrációjának hatékonyságára. Előadásomban a EUCEN (European University Continuing Education Network) által kezdeményezett nemzetközi, az előzetes tudás mérését fókuszába helyező kutatás (VINCE Project) bemutatására vállalkozom, melynek célkitűzése az európai felsőoktatási intézményekbe jelentkező „újonnan érkezők” előzetes tudás mérésének összehasonlítása és best practice alapú intézményi fejlesztési tervek összehangolt kidolgozása.

Absztraktja angolul: Validation of prior learning differs state by state in European higher education systems. In small scale, however, ways of validation influence the effectiveness of the integration of refugees. In my presentation I am to introduce VINCE Project initiated by EUCEN (European University Continuing Education Network), an international research project on the comparison of validation of prior learning of new comers in European higher education institutions, analysis of best practices and their further utilization in aligned institutional development plans.

 

3., Biró Kinga, Pedagógus, birokingus@gmail.com Érdi SZC Kós Károly Szakképző Iskola
Előadásának címe: A természettudományok oktatásának jelenlegi helyzete – megoldási javaslatok a köznevelésben – szakképzésben

Absztraktja: A természettudományos közoktatás problémái hazánkban egyre nyilvánvalóbbak. A természettudományos műveltség folyamatosan hanyatlik, és tovább csökken a kereslet a felsőfokú természettudományos szakok iránt. A szakgimnáziumok 9. évfolyamán a 2016/2017- es tanévtől új tantárgyként került bevezetésre a komplex természettudomány, ami nagy lehetőséget, ám egyben komoly kihívást is jelent a szakgimnáziumok számára. Kutatásom részeként egy kérdőíves felméréssel megnéztem, hogy a szakgimnáziumban tanító pedagógusok milyen feltételek mentén, hogyan oldják meg az új tantárgy oktatását. A tapasztalatok értékes információt jelenthetnek a további fejlesztések számára. A 21. században a természettudományos műveltség már nem csupán az általános kulturális tájékozottság fontos része, hanem egyfajta pozitív szemlélet kialakítása az általános műveltség kiterjesztésével.

Absztraktja angolul: The problems of science education in our country is becoming more evident. The scientific literacy is continuously decline, and continued decrease a demand for a higher education science courses. In the 9. Class of the vocational high school a new subject has been introduced as a complex science from the 2016/2017 school year, which is a big opportunity, but also pose a serious challenge to the vocational high school. The experience may signify valuable information for further development. As part of my research with a questionnaire I survey that the vocational high school teachers along what conditions, and how to solve the new subject’s education. The experience may signify valuable information for further development. In the 21st century, science literacy is not only an important part of the general cultural awareness, but also create a positive attitude to extend the general knowledge.

 

4., Könczey Réka, kutató-elemző, konczey.reka@ofi.hu Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Előadásának címe: Fenntarthatósági tematikájú tanulási helyzetek a felsőoktatásban – eredménytelen és bevált módszerek

Absztraktja: A magyar felsőoktatás tartalmi szabályozói (képzési és kimeneti követelményei) 2016 óta általánosságban tartalmazzák a fenntartható fejlődési alapismereteket; valamint nem egyenletesen, de a szakok nagyjából felénél utalnak a kapcsolódó szakmai fenntarthatósági ismeretekre is. Néhány intézmény és szak esetében röviden bemutatom a kurzusok kapcsolódó tartalmát és az oktatók által kialakított tanulási helyzeteket, módszertant. Kitérek a kiválósági programok, a tehetséggondozás néhány példájára is.

A felsőoktatás nem csak a formális tanulási helyzetekben, de a kutatásokban, a fejlesztésekben is közvetíti fenntarthatósági értékrendjét. Tudománymetriai adatok, konferenciák, létrejövő kutatócsoportok mutatják a terület iránt az elmúlt esztendőben megugrott érdeklődést, miközben a felsőoktatási szereplők fenntarthatósági kompetenciái (fenntartható fejlődés szempontjából fontos kompetenciái) ismeretlenek. Vannak jó példák a közvetlen társadalmi közösség számára releváns kutatásokra, vagy éppen a közösség részvételével zajló kutatásokra, akciókutatásokra és fejlesztésekre. A tudományos kooperáció hagyományos formái mellett a tanulásszervezésben és a kutatásszervezésben is vannak újfajta együttműködések.

Az intézmények működése tükrözi az erőforrások iránti felelősségét. Az „egész intézményes megközelítés” mint intézményszervező elv, sokféle néven, és állandóan újraszerveződően másfél évtizede jelen van a magyar felsőoktatásban. Az elszigetelt kezdeményezések és a nagyobb nemzetközi hálózatok mellett létjogosultsága lehet regionálisan szerveződő fenntarthatósági tudáshálózatoknak is. Az egész intézményes megközelítés felnőttek esetében is a legjobb lehetőség a fenntarthatóság tanítására.

Absztraktja angolul: Learning situations with a sustainability focus in higher education – fruitless and fruitful methods

In Hungary the compliance (output) criteria of higher education include the development of basic sustainable knowledge base in general since 2016. About half of the HE programmes’ criteria refer to special sustainability knowledge to some extent. I present briefly the related content of some courses and the learning situation usually created by the instructors and the pedagogical methodology. I give some examples of the Excellence Programs as well.

Higher education mediates its relationship to the values of sustainability not only through formal learning, but through the research and development projects. Scientometrics, conferences, newly established sustainability research groups show a sharp increase in interest in the past year, meanwhile the sustainability competences of higher educators (in terms of competencies important for sustainable development) are unknown. There are good examples of community-based researches, participatory researches and action researches. In addition to the traditional scientific co-operation I show new types of cooperation both within learning organization and in research management.

The functioning and management of an institution reflects its responsibility for resources. The “whole institutional approach” as organizing principle – independently of however is called, and how many times was re-established – is present in the Hungarian higher education for one and half decades. Beside isolated initiatives and extended international networks, regionally organized sustainability knowledge networks may also be reasonable. The whole institutional approach seems to be the best way to teach sustainability to adults.

 

5., Battay Márton, PhD hallgató, battay.marton@univet.hu Állatorvostudományi Egyetem
Előadásának címe: Egy nagy múltú továbbképzés tapasztalatai és perspektívái

Absztraktja: Az Állatorvostudományi Egyetemen a továbbképzés rendszere 1898-ra vezethető vissza. A továbbképzésnek jelentős szerepe van ma is a gyakorló állatorvosok szakmai tudásának frissen tartásában, illetve elméleti tudásának elmélyítésében. A szakirányú továbbképzések és rövid tanfolyamok hatékonyan biztosítják, hogy az egyre bővülő tudásanyag és az új műtéti és képalkotó eljárások ismerete megjelenjen a mindennapi állatorvosi gyakorlatban.

Absztraktja angolul: The postgraduate education at the University of Veterinary Medicine Budapest was launched in 1898. Continuous education has an important role for practicing vets in keeping their professional skills up to date and deepening their theoretical knowledge. Specialized advanced-trainings as well as short courses effectively ensure spreading knowledge for the everyday veterinary practice in the field of new surgery and imaging techniques.

6., Mika János, mb. tanszékvezető, mika.janos@uni-eszterhazy.hu Eszterházy Károly Egyetem, Eger
Előadásának címe: A Fenntartható Fejlődési Célok (2016-2030) hasznosítása a földrajz felsőoktatásban

Absztraktja: Gazdag tartalma és fontossága okán oktatnunk kell magukat a célokat és részcélokat. Erre számos terület kínálkozik, mindenütt a kémiai, biológiai, társadalom- és gazdaságtudományi, stb. kapcsolódásokat hangsúlyozva. Az előadásban a földrajzhoz kapcsolódó felsőoktatásban mutatunk rá e lehetőségekre, s ezeknek az EKE oktatásában már megnyilvánuló megoldásaira. Az oktatásnak része immár az a felosztás is, amivel a 17 cél nagyon esetleges sorrendjében rendet tettünk, öt nagy csoportba sorolva azokat. A célok e csoportosítása: emberi alapszükségletek (4 cél), az egyenlőség, igazságosság (4 cél), hatékony, fenntartható gazdaság (4 cél), sérülékeny szférák védelme (3 cél), együttműködés a közös célokért (2 cél).

Általánosságban, a fenntartható fejlődés négy csoportban szolgálhatja az oktatást:

  • Maguknak a kihívásoknak az ismertetése, kitérve az adott ország viszonyaira és bemutatva a helyzetet a nemzetközi és a hazai indikátorokon keresztül.
  • Kifejezetten a magasabb szintű, pl. egyetemi képzésben hasznos lehet egy-egy nagyobb témakör érintettségének bemutatása valamennyi releváns cél és részcél tekintetében, mint pl. megújuló energiaforrások, területfejlesztés, stb. Ezen a szinten már hasznos lehet a konkrét, szám.szám célok kapcsolatának bemutatása az általánosabb, előfeltétel jellegű, szám.betű kombinációkkal.
  • A Célok oktatása azért is hasznos, hogy ellensúlyozza a médiumok egyhangú, szűkített spektrumát, amivel kiragadnak néhányat a teljes probléma-halmazból. ha minden létező problémát bemutatunk, akkor meg tudjuk adni azok objektív adatokkal (pl. veszteségek, tovagyűrűző hatások) alátámasztott súlyozását is. A fenntarthatóság friss és összetett problémaköre a tanárt is folyamatos fejlődésre készteti, hiszen mértékadó érveket, példákat és illusztrációkat kell bemutatnia.
  • Végül, a Fenntartható Fejlődési Célok használhatók a különféle iskolai tárgyak egy-egy témakörének (pl. szögfüggvények, folyamok lejtése, fotoszintézis, vagy fermentáció, hogy csak a megújuló energiaforrásokra, mint kapcsolódó fenntarthatósági célra utaljunk. illusztrálására is. Egy másik képzési célt említünk, amit a Célok segíteni tudnak, az ún. kulcskompetenciák fejlesztése.

Az előadásban e lehetőségeket illusztráljuk, elsősorban az EKE földrajzi alap-, mester és tanárképzése tantárgyaiból hozott példák segítségével.

 

A szekció 2. nap:

1., Zádori Iván, külügyi és kapcsolati dékán-helyettes zadori.ivan@kpvk.pte.hu Pécsi Tudományegyetem
Előadásának címe: Fenntartható fejlődési célok és az OVHR-modell a felsőoktatásban

Absztraktja: A 20. század második felének egyre fokozottabb intenzitással jelentkező gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásainak hatására számtalan területen és szinten figyelhetők meg különféle válaszreakciók, amelyek az emberi tevékenységek által generált negatív visszacsatolások hatásait próbálják tompítani és/vagy menedzselni. A fenntarthatóság és a fenntartható fejlődési célrendszer az ezredfordulót követő években divatos, elengedhetetlen eleme lesz a különféle stratégiáknak, fejlesztési dokumentumoknak, vezető témája nagy nemzetközi konferenciáknak, vagy éppen a napi politikának. Természetesen a felsőoktatás intézményei, szervezetei esetében is érzékelhetők ezek a kihívások és optimális esetben válaszok, amelyek a fenntartható közszolgálati OVHR-modell alapján hozzájárul(hat)nak a felsőoktatási intézmények szerepének, céljainak az egyre fokozottabban jelentkező kihívások és a fenntartható fejlődési célok alapján történő újragondolásához.

Sustainable Development Goals and OVHR-model in Higher Education

From the second half of the 20th century humankind has had to face serious sustainability challenges: the negative effects of the intensive economic, social and environmental processes all over the world have resulted in a slow revaluation of the role and impact of human activities in many fields and generated the idea of sustainability and sustainable development. Universities, like other institutions, market actors, governmental and non-governmental organizations all around the world – also should cope with the present global, regional and local challenges of sustainability. These economic, social and environmental issues and the potential answers for these challenges should be an integral part of the new sustainable management approach in higher education. This paper, on the basis of the OVHR-model, presents the sustainability challenges, potencial answers and possible contributions of higher education towards the implementation of UN SDGs.

2., Molnár György, Tanszékvezető, egyetemi docens, főigazgató, molnargy@eik.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Előadásának címe: Fenntartható hazai stratégiai irányvonalak és lehetőségei a felsőoktatásban, különös tekintettel az innovatív technológia háttérre

Absztraktja: Az infokommunikációs technológiák gyors kiterjedése, valamint az internet penetráció nagyléptékű fejlődése folyamatos változásra inti információs társadalmunk tagjait, attitűdjét, szemléletét, környezetét. E folyamat társadalmi, gazdasági, szakmai és szociális háttere sem elhanyagolható. Mindezek hatása a felsőoktatásban is egyértelműen érzékelhető, egyre nagyobb intenzitással, mely érinti a hallgatói létszámok alakulásának, a hallgatói motivációk fenntartásának, az életpálya karrierek kialakításának, vagy a lemorzsolódás kérdésköreit.

Kutatásunk fókuszában az IKT-alapú eszközökkel támogatott tudásszerzés aktuális helyzete és fejlesztési lehetősége áll a magyarországi szakképzési intézményekben oktató tanárok képzésében. A kutatás empirikus hátterében egy N=99 fős hallgatói kört érintő kérdőíves feltárás keretében mértük fel a tanárok okos digitális kompetenciájukhoz kapcsolódó legfőbb digitális készség és szokásbeli mutatóit. A vizsgálatot 2017 tavaszán végeztük el egyszerű véletlen mintavételezés útján, keresztmetszeti felmérés keretében. A feltárt eredményeket elsősorban kvalitatív alapokon, a leíró statisztika egyszerű módszereivel dolgoztuk fel, következtetésekkel alátámasztva. A kapott eredmények egyfelől jól illeszkednek a hazai digitális stratégiák irányvonalait kijelölő legújabb programok, mint Digitális Oktatási Stratégia (DOS), Digitális Módszertani Központok létrehozása, valamint Digitális Jólét program céljaihoz, ezek kiemelt törekvésit alátámasztva. Másfelől segíthet egy olyan modell / támogató rendszer kidolgozásában, amely alkalmas lehet a tanárképzésben oktatók „okos digitális kompetenciaszintjeinek” leírására és fejlesztésére, az eredményesebb oktatási folyamat érdekében.

Címe angolul: Sustainable strategic directives and their opportunities in Hungarian higher education with a special focus on innovative technological background

Absztraktja angolul: The swift spread of ICT technologies as well as the rapid development of Internet penetration have been calling the attention of the members of the IC society to a constant change in attitude, approach and environment. The social, economic, professional and psychological background of this process cannot be omitted. The effects of the aforementioned factors contribute to higher education as well with an ever increasing intensity causing a fluctuation in attendance numbers, a drop in student motivation, and influencing lifelong career choices and drop-out issues.

The current state and opportunities of knowledge acquisition supported by ICT-based devices among Hungarian vocational teacher trainees are in the focal point of our research. As part of the empirical background, we explored the digital skills and habits by studying the teachers’ smart digital competences within the framework of a questionnaire addressing N=99 university students. The research was completed in spring 2017 through cross-sectional simple random sampling. The gathered data were processed with quantitative and descriptive statistical methods, and the results were concluded in the paper.

We have deducted that our results match the initiatives of the newest Hungarian digital strategic directives as stated in the Digital Educational Strategy (DOS for short in Hungarian) or the Digital Wellbeing Program, and supported by the foundation of the Digital Methodology Centres. On the other hand, these can help in drawing up a model or supporting network which could be capable of describing and developing the smart digital competences of vocational teachers in order to enhance performance and improve education.

 

3., Horváth László, PhD hallgató, ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola, horvath.laszlo@ppk.elte.hu
Előadásának címe: A felsőoktatási innovációk fenntarthatóságának támogatása a szervezeti tanulási kapacitás segítségével

Absztraktja: A kutatás az OTKA által finanszírozott „A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” című projekt előzetes kérdőívének felsőoktatási adatait dolgozza fel. A kutatás célja, hogy elemezze azokat a szervezeti tényezőket, melyek hozzájárulnak a felsőoktatási (bottom-up) innovációk fennmaradásához. A felsőoktatási intézmények nagyon időtállóak, lassan változnak (Evans és Henrichsen, 2008) és nagyon ellenállóak a változásokkal szemben (Halász, 2010). Mann (1978) szerint a felsőoktatási képzési programok innovációja csupán az esetek 20%-ban valósul meg sikeresen. Ebben a kontextusban kardinális kérdés, hogy a felsőoktatás hogyan tudja szolgálni az ENSZ fenntartható fejlődés célokat, hogyan tud hozzájárulni az Agenda 2030 megvalósításához. Az egész életen át tartó tanulás és a minőségi oktatás összefüggésében nem elhanyagolható terület a felsőoktatásban dolgozók munkahelyi tanulása, illetve a felsőoktatási intézmények szervezeti tanulása, mint a változás és az alkalmazkodás egyik lehetséges motorja.
A kvantitatív kutatás keretében elektronikus kérdőívet küldtünk minden magyar felsőoktatási intézményben lévő tanszékvezetőnek vagy intézetvezetőnek (legkisebb értelmezhető szervezeti egység), illetve doktori iskola vezetőnek. Az adattisztítás után 773 szervezeti egységből álló adatbázis került kialakításra. A kitöltők a kérdőív első felében általában a szervezeti egység jellemzőiről töltöttek ki kérdéseket, a második felében pedig egy konkrét innováció megnevezése után, annak sajátosságairól nyilatkoztak, így például a keletkezésének idejéről és fennmaradásáról, illetve elhalásáról.
Ennek fényében elemeztük a szervezeti összetett innovációs mutatóját, illetve szervezeti tanulási kapacitását, melyek exploratív faktoranalízis segítségével alakítottunk ki. A kutatás eredményeként megfogalmazható, hogy a azok a felsőoktatási szervezeti egységek, ahol fennmaradtak innovációk, ott magasabb az összetett innovációs mutató és a szervezeti tanulási kapacitás mértéke, mint ott, ahol elhaltak. A kutatás megalapozhatja további kvalitatív vizsgálatok végzését, melynek fókuszpontjában az innovációk fennmaradásának és elhalásának, valamint a szervezeti tanulás támogató jellegének feltárása áll.

Absztraktja angolul: The research is the part of the OTKA-funded „The Emergence and Diffusion of Local Innovations and their Systemic Impact in the Education Sector” project, analysing data from the higher education sector. The aim of the research is to analyse the organisational variables that support the sustainability of higher education (bottom-up) innovations. Higher education institutions are generally long standing, slow to change (Evans & Henrichsen, 2008) and are resistant to change (Halász, 2010). Mann (1978) stated that higher education curriculum innovations are only successful in the 20% of cases. In this context its a focal questions how higher education can serve the UN sustainable development goals and how can it contribute to the Agenda 2030. From the view of lifelong learning and quality education, it is an important aspect to consider the workplace learning of higher education employees and the organizational learning in higher education as a driver for change and adaptation.
In our quantitative study, we sent e-surveys to the leaders of all higher education departments and institutes and doctoral schools. After data cleaning 773 cases remained. The respondents answered questions generally about their unit and specifically about a concrete innovation of they choosing (for example about the time of emergence and the current status of the innovation).
Distinguishing between sustained and dead innovations, we analysed the complex innovation indices and organizational learning capacities of the units, which are developed through explorative factor analysis. According to our results, we can observe that those units that could sustain their innovation exhibited a larger value on both variables, while those units, which had dead innovations, were lower in these values. This inquiry could serve as a base for a future qualitative study, which could aim to explore the different aspects of sustainable innovation and the supporting role of organizational learning.

 

4., Gyarmati László, igazgató, gyarmati.laszlo@tik.u-szeged.hu               SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ

Előadásának címe: Zöld Egyetem projekt: eredmények, lehetőségek és korlátok

Absztraktja: “A Zöld Egyetem projekt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 2016-os intézményfejlesztési stratégiájában megfogalmazott középtávú jövőképhez kapcsolódó 3. missziója között jelenik meg, melynek célja az „SZTE szerepvállalásának fejlesztése (…) a társadalmi felelősségvállalás/fenntartható fejlődés területén”.  Ezáltal a Zöld Egyetem projekt része annak a célkitűzésnek, hogy az SZTE környezettudatos és egészséges állampolgárokat nevelő felsőoktatási intézmény legyen.

A Zöld Egyetem projekt alapvetően két pilléren nyugszik. Egyik alapját az egyetemi polgároknak rendezett, környezettudatos cselekvésmódokat ösztönző rendszeres rendezvények és kommunikációs kampányok adják, másik alapja pedig a műszaki fejlesztések, a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű alkalmazásában jelenik meg. Ezáltal az épített környezet fejlesztése és a társadalmi szemléletformálás közösen támogatják a fenntarthatósági követelményeknek való megfelelést.

A fenntarthatóság jegyében megvalósított társadalmi programoknak és műszaki beruházásoknak köszönhetően az Indonéziai Egyetem által a világ zöld egyetemeit összehasonlító rangsorban 2014-ben a top 20 közé emelkedett a Tisza-parti universitas. A résztvevő 62 ország 360 felsőoktatási intézménye közül a világrangsorban a 19., Európában a 11. helyre lépett Magyarország legzöldebb felsőoktatási intézménye.”

Absztraktja angolul: “The Green University project appears in the third mission of the medium-term future plan defined in the Institution Development Strategy 2016 of the University of Szeged. Its aim is to ’develop responsibility of the University of Szeged (…) in the fields of Social Responsibility and Sustainable Development’. Thus the Green University project is part of the objectives that the University of Szeged would become a higher educational institution raising environment-conscious and healthy citizens.

The Green University project is based on two pillars. One of them is based on events and communication campaigns held regularly for the University citizens to prompt environmental-conscious behaviour, whereas the other is based on technological developments and on the extensive use of renewable energy sources.  Thus the development of built environment and social responsibility both support the adequacy to sustainability requirements.

Owing to the social programmes and technological investments in the field of sustainability, the University on the bank of the River Tisza was among the top 20 universities comparing the Green Universities around the World by the Indonesian University in 2014. The Greenest University in Hungary became the 11th in Europe and the 19th in the World ranking among 360 higher educational institutions of 62 countries taking part in the survey.”

 

 

6., Kovács Zsuzsa, egyetemi adjunktus, kovacs.zsuzsa@ppk.elte.hu ELTE PPK
Előadásának címe: Nemzetközi együttműködés a doktoranduszok támogatása terén

Absztraktja: A Közép-Európai országok eltérő szakmai gyakorlattal és tapasztalattal rendelkeznek a doktoranduszok oktatói szerepben történő támogatása terén: míg Magyarországon elvétve találunk  kezdeményezéseket a területen, addig a szlovák és lengyel egyetemeken megjelentek a formális képzéseket is biztosító programok, amelyek konkrét célja a doktoranduszok oktatói szerepre történő felkészítése és támogatása. Nemzetközi tendenciák is jelzik, hogy az egyetemek a kutatói feladatokra és szerepre való felkészítés mellett előtérbe helyezik a doktorandusz hallgatók oktatói szerepben történő szocializációjának támogatását is, hiszen a doktori képzés erőteljes utánpótlás-képző szereppel bír.

Az előadás röviden vázolja azt a 2017 márciusában induló, a Visegrádi Alap támogatásával megvalósuló nemzetközi projektet, amelynek fő célja a résztvevő partnerek (ELTE PPK – Magyarország, Poznan University of Economics and Business – Lengyelország, University of Economics – Szlovákia) közötti tanulási folyamat ösztönzése a doktoranduszok szakmai támogatása terén. Az együttműködés főbb tartalmi egységeit képezik egy közös kutatás megvalósítása, szakmai találkozók szervezése a tapasztalatok megbeszélése érdekében és egy olyan közösen szerkesztett kiadvány kidolgozása, amely alapját és egyben kiindulópontját képezheti a doktoranduszok szakmai támogatásáról kialakuló gondolkodásnak.

Absztraktja angolul: International collaboration for supporting doctoral students
While effective teaching is vital for productive student learning, academics in Europe are not as prepared for their teaching careers as they are for their research. In Hungary doctoral students have no formal and mandatory preparation for teaching duties although the doctorate will continue to be the dominant site of reproduction of the academic workforce. Higher education institutions in the region’s countries have different level of pursuits for academic development although they could be all characterized as elementary compared to the West-European countries or to the United States.

The presentation shortly introduces the main characteristics of an international project supported by Visegrad Fund that started in March 2017. The project aims to support professional knowledge and experiences’ exchange on academic development between the project partners ( Eötvös Loránd University – Hungary, Poznan University of Economics and Business – Poland, University of Economics in Bratislava – Slovakia) Preliminary research activity is planned for comparative analysis in order to prepare the expert meeting and to establish the process of programme development. Textbook is going to be written for supporting leaders, academics and doctoral students in implementing teaching development programmes.

 

B szekció: Felelős egyetem – a felsőoktatás felelőssége
Felkért szekció-elnök: Géring Zsuzsanna – BGE

B szekció 1. nap:

1., Csillik Olga, egyetemi tanársegéd, olga.csillik@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem és Daruka Magdolna, egyetemi docens, magdolna.daruka@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem
Előadásuk címe: Hibrid oktatás lehetőségei a felsőoktatásban

Absztraktjuk: A XXI. század társadalmi-gazdasági kihívásai az egyetemeket stratégiai válaszok kidolgozására készteti. Ezt élénk vita kíséri többek között az egyetemek feladatáról, a felsőoktatás minőségéről, az oktatók szerepéről, az elmozdulás irányáról, mikéntjéről és mélységéről. A hazai felsőoktatás és benne egy-egy egyetem versenyképességének megőrzése, növelése nemcsak tartalmi, hanem módszertani váltást is igényel. A minőségi oktatás a hard és a soft skillek integrálását kényszeríti ki. A Budapesti Corvinus Egyetem stratégiájának kidolgozása és végrehajtása során elidult a hibrid oktatás felé vezető úton. Ebben a félévben már nemcsak ba/bsc nappali, hanem nappali ma/msc és levelező képzésen is folyik kísérlet a hibrid oktatás különböző formáinak hatékony kialakításáról. Kutatásunk fókuszában az a kérdés áll, hogy a képzés szintje és szervezési formája, a tananyag jellege mennyiben és hogyan befolyásolja az online és offline tevékenységek optimális arányát. Tanulmányunkban az eddigi tapasztalatokról számolunk be.

Absztraktjuk angolul: The social and economic challenges of the 21th century urge universities to come up with strategic solutions. This process is accompanied by a vivid debate about the role of universities, the quality of higher education, the role of teachers, the shifting direction, depth and realization.
Keeping and improving the competitiveness both of the whole national higher education system and of the universities as well, not only requires a shift in the learning content but methodological change is necessary too.
Quality education enforces the integration of hard and soft skills. During the process of development and implementation of its strategy, the Corvinus University of Budapest has taken a road to hybrid education.
This semester, there are several experiments taking place not just in BA, but in full-time and part-time MA programs too, with the aim of designing effective hybrid educational methods.
The focus of our research is to show, that how, and at what extent the optimal scale of online and offline activities are effected by the educational level, different organizational forms and curricula. In our present study we report the latest experiences and results concerning this question.

2., Bódis Lajos, egyetemi docens, bodis@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem
Előadása címe: A mesterszakosok munkavállalása három budapesti egyetem gazdasági szakjain: vállalati munkaerő-politikák, hallgatói és munkavállalói stratégiák, egyetemi alkalmazkodás

Absztraktja: Az előadás az egyetemi tanulás melletti munkavállalás három fő érintettjének megfontolásait és alkalmazkodási kísérleteit vizsgálja a BCE, a BGE és a BME 14 gazdasági jellegű mesterszakának vezető oktatóival 2016-ban egy nagyobb kutatási program részeként végzett interjúk alapján. A vállalatok az alapszak második évfolyamától kezdve megkezdik a hallgatók “kiszívását” az egyetemekről, hogy kis szűrési költséggel és mások előtt megszerezzék a jó általános képességekkel rendelkező fiatalokat. A gazdasági képzésekben tanuló egyetemisták és a frissen végzettek munkaerőpiacának több szegmense írható le: a rutinszerű irodai, ügyfélszolgálati, kereskedelmi munkáké, a szervezetspecifikus tudást igénylő illetve a magas szintű specializált szaktudásokat felhasználó munkaköröké. Ezekben jelentősen eltér a munkáltatók együttműködési készsége a hallgatói és dolgozói szerepek kiegyensúlyozásában. Az egyetemek alkalmazkodási politikái közül főleg az órarend összeállításával, a nappali, levelező, esti képzési munkarendek indításának, a kontaktórák számának és a részvétel ösztönzésének szempontjaival foglalkozom. Röviden szó lesz a pedagógiai módszertani fejlesztések néhány tapasztalatáról, valamint az oktatói teljesítménymérés és a minőségbiztosítás szerepéről is.

3., Juhász Judit, phd hallgató, Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani Doktori Iskola, judit.juhasz89@gmail.com
Előadásának címe: A civil társadalom és az egyetemi hallgatók együttműködése – Service Learning a Szegedi Tudományegyetemen

A társadalmi, gazdasági és politikai problémák enyhítésében és a lehetséges megoldások kidolgozásában az egyetemeknek kiemelt felelősség jut egyrészt az egyetemeken folyó kutatói munkából fakadóan, másrészt az egyetemeken képzett szakemberek révén. Az egyetemnek azonban lehetősége van, hogy közvetlenül hallgatóin keresztül is hozzájáruljon a lokális és globális kihívások kezeléséhez a hallgatók képzésének akár korai szakaszában is.
Előadásomban e felelősségvállalásnak egy egyelőre itthon még nem elterjedt módját szeretném bemutatni, melyben a felelősségvállalás explicit módon és közvetlen csatornákon mutatkozik meg. A Service Learning folyamata során az egyetemi hallgatók szervezett módon kapcsolódhatnak be civil szervezetek tevékenységeibe. A folyamat során tapasztalatokat gyűjthetnek a civil szervezetekben folyó tényleges gyakorlati munkáról és összevethetik azt az elméletben tanultakkal, mely mind hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók a komplex társadalmi folyamatokat mélyebben megismerjék. Mindeközben ténylegesen hozzájárulnak a változások elősegítéséhez.
A Szegedi Tudományegyetemen a 2016/17-es tanév tavaszi szemeszterében 7 oktató kezdte el a Service Learning módszertana alapján a hallgatók és civil szervezetek összekapcsolását, mely gyakorlat egyelőre nem elterjedt a hazai felsőoktatásban. A kurzus során az oktatói csapat segíti a felek egymásra találását a bemutatkozó alkalmak megszervezésével, biztosítja a folyamatos visszacsatolást és mentorálást a rendszeres reflexiós köröknek köszönhetően, valamint módszertani támogatást nyújt a hallgatóknak tapasztalataik rendszerezésében.

 

Absztraktja angolul: Universities have great responsibility in handling social, economic and political challenges. In my presentation I would like to demonstrate one way of taking responsibility called Service Learning. This is a method and process in which college students can join civil establishments in an organized way. During the process students have the opportunity to collect experiences regarding the actual organizational work and compare these experiences with their theoretical knowledge. These processes help students understand complex social phenomena while directly fostering social change.
In the second semester of the 2016/17 academic year seven lecturers launched a Service Learning course at the University of Szeged, which method is not widely adopted yet in Hungary. During the semester the tutors help students and civil organisations found each other in introductory occasions, tutors provide constant feedback and mentoring through reflexion circles and give methodological support to students.

 

4., Gátas-Aubelj Katalin, egyetemi adjunktus, katalinandrea.gergely@gmail.com MTE
Előadásának címe: Diszlexiás hallgatók helyzete a felsőoktatásban

Absztraktja: Az élethosszig tartó, felnőttkori tanulásban való részvétel napjaink fontos eszménye, társadalmi-gazdasági követelménye, azonban nem minden társadalmi csoport számára egyformán adott lehetőség. A tanulási nehézségekkel küzdő felnőttek, közéjük tartoznak a diszlexiás felnőttek, tanulással kapcsolatos kudarcaik miatt kerülik a tanulási helyzeteket. Nem jelentéktelen létszámuk, az Európai Unióban eléri a lakosság 10 %-át. (Laki, 2010), így Magyarországon mintegy egy millió embert érinthet, a helyzetük minél átfogóbb megismerését sürgeti.
Tanulási problémájuk rejtett teherként nehezedik rájuk, gátolva a tanulmányi eredményességüket. Annak ellenére, hogy a felsőoktatásban az elmúlt évek során nőtt a diszlexiás hallgatók száma és a törvényi háttér is adott a támogatásukhoz, hazánkban még mindig kevéssé kutatott és ismert a diszlexiás hallgatók felsőoktatási helyzete. Kevés publikáció születik ebben a témakörben, s úgy tűnik, mintha a problémát igyekeznének figyelmen kívül hagyni. Jelen kutatás e téren kíván egy kis lépést tenni. A kutatás során olyan kérdésekre kerestünk választ, hogy a diszlexiás hallgatók hogyan látják saját helyzetüket a felsőoktatási intézményekben? Mennyire vannak tisztában jogaikkal és milyen nehézségekkel találják szembe magukat felsőoktatási tanulmányaik során? Mennyire találják elfogadónak, befogadónak az intézmény speciális szükségletű hallgatókkal kapcsolatos viszonyulását? Reményeink szerint kutatási eredményeink hozzájárulnak ahhoz, hogy a diszlexiás felnőttek tanulási lehetőségei bővüljenek, lehetővé téve számukra, hogy sajátos tanulási szükségletük ne álljon a fejlődésük, szakmai előmenetelük útjába.

LAKI Ildikó (2010): A fogyatékossággal élő fiatal felnőttek társadalmi integrálódásának esélyei és lehetőségei a mai Magyarországon. Kultúra és Közösség. IV. folyam, I. évfolyam, 2010/III. szám. 25 – 28.

 

Absztraktja angolul: Students with Dyslexia in Higher Education

The participation in lifelong learning is an important ideal and social-economic requirement of our age; however, it is not equally conferred on every social group. Adults with learning disabilities, like those with dyslexia, often avoid the learning situations due to their failure at studying, which could hinder their professional advancement or influence their career choice. 10% of the population of the European Union is affected by dyslexia (Laki, 2010), accordingly, there are some one million people living with the symptoms of dyslexia in Hungary. Statistics and numerous types of this learning disability urge a rather comprehensive study of the situation of the people living with dyslexia.

Their learning difficulties weigh heavy on them by hindering their success in their studies. Despite the fact that the number of the students with dyslexia in higher education grew in the past years and the legal background is also given to their support, their situation is little examined and known    in our country. There are few publications prepared on this topic and it seems that this problem might be disregarded. This study attempts to advance in this respect. This study has sought the answer for such questions like how the students with dyslexia see their own situation in their institution of higher education. In what extent they are aware of their rights and what difficulties they face during their studies. Furthermore, in what extent their institutions recognize and accept students with special needs according to their experience.

We hope that our research will contribute to the growth of the learning potential of the adults with dyslexia by enabling them to avoid the obstacle created by their special learning needs that hindered their development and their career advancement. As the research has not been completed yet, this study – which is completed by the results of previous researches – primarily focuses on the challenges and difficulties that the students with dyslexia have faced during their progress in higher education.

 

5., Szabó Csilla Marianna, főigazgató, szabocs@uniduna.hu Dunaújvárosi Egyetem
Előadásának címe: Pilot nyelvi projekt a Dunaújvárosi Egyetemen / Pilot Language Project at the University od Dunaújváros

Absztraktja: A felsőoktatási intézményeknek vitathatatlan feladata, hogy minőségi oktatást nyújtsanak hallgatóiknak, ezzel is segítve őket, hogy megszerezzék diplomájukat. Az oklevél megszerzéshez azonban valamennyi szakon szükséges legalább egy idegen nyelv középfokú szintű tudása. Feladata-e az egyetemnek, hogy támogassa hallgatóit a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésében? A válasz függ attól, hogy az adott egyetemnek milyen társadalmi rétegből kerülnek ki a hallgatói.
A Dunaújvárosi Egyetem hallgatói többsége elsőgenerációs értelmiségi lesz családjában, így sokan nyelvvizsga nélkül érkeznek az egyetemre. Ezért a DUE 3 félévvel ezelőtt elindított egy pilot projektet: opcionális nyelvtanfolyamot hirdetett a hallgatók számára. A résztvevők száma a félévek alatt növekedést mutat, sokan közülük sikeresen abszolválták a közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát. A programhoz egyéb motivációs elemek és hallgatói kötelezettségek is kapcsolódnak. Az előadásban ezt a pilot projektet szeretném bemutatni. Az egyetem elkötelezett, hogy folytassa ezt a programot.

Absztaktja angolul: The inevitable duty of HEIs is to provide quality education for their students and to support them so that they could take their degrees. In order to take the diploma in all study programs, students have to know and speak at least one foreign language on intermediate level. Is this the duty of universities to support their students so that they could be able to take a language certificate? The answer depends on their students’ social background.
The majority of students at the University of Dunaújváros becomes the first generation intellectuals in their families, so many of them do not have a language certificate when they enter university. That is why University of Dunaújváros launched a pilot project 3 semesters ago: optional language courses for students. The number of participants has been growing for the semesters, many student have taken intermediate or advanced language exam. Some motivating elements as well as student duties are connected to the program. I would like to present this pilot project. The university is committed to continue this program.

 

6., Koltai Zoltán, oktatási dékánhelyettes, belső képzésért felelős dékáni megbízott, koltai.zoltan@kpvk.pte.hu PTE KPVK
Előadásának címe: Munkatársaknak szóló nyelvi képzés a Pécsi Tudományegyetemen. Tapasztalatok és jövőre vonatkozó elképzelések

Absztraktja: A Pécsi Tudományegyetemen kiemelkedően fontos célnak tekintjük kollégáink nyelvtudásának fejlesztését. A belső nyelvi program a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar valamint az egyetem Idegen Nyelvi Központja együttműködésén alapul. Az előadás keretében az elmúlt két szemeszter tapasztalatait osztom meg az érdeklődőkkel.

Absztraktja angolul: The language skills of our colleagues is priority at the University of Pécs. The inner language programme is based on the cooperation of the Faculty of Cultural Sciences, Education and Regional Development and the Foreign Language Center of the University of Pécs. I will present the experience of the last two semesters.

 

B szekció 2. nap B1 szekció: szekcióvezető: Géring Zsuzsanna –BGE

1., Bajner Mária, főiskolai tanár, bajner@kpvk.pte.hu KPVK PTE
Előadásának címe: Az életnek tanulunk vagy karrierre készülünk

Absztraktja: Oktatási szakemberek világszerte rámutatnak arra, hogy a felsőoktatás egy inflexiós ponthoz érkezett. Miközben a legtöbb főiskola és egyetem karrierre készít fel, elfelejtik, hogy amire a hallgatóik végeznek, jó pár szakma el fog tűnni, tantervek és tananyagok fognak elavulni. Az előadás – miközben új értelmezési keretbe helyezi az “élethosszig tartó tanulást” – a felsőoktatás és az “élethosszig tartó tanulás” eszméjének anomáliáit járja körbe, rámutatva, hogy az egyetemek megítélésének fokmérője már már jóval túl mutat azok akadémiai teljesítményén.

Absztraktja angolul: Learning for life or training for a career
Education experts worldwide point out that postsecondary education is at its inflection point. While most colleges and universities train for the career–they forget that by the time their students graduate a few jobs, trades and professions existing today will disappear, curricula and learning material will become obsolete. The present study attempts to outline the anomalies attached to universities and the concept of lifelong learning.

2., Besenyei Mónika, Programvezető, besenyeimonika@gmail.com BCE/NKE
Előadása címe: Ki játssza a főszerepet? Egyetemi fenntarthatóság a gyakorlatban

Absztraktja: “A legtöbb nívós egyetem törekszik a fenntarthatósági teljesítménye mérésére, nyomon követésére, és stratégiát alkot a fejlődés érdekében. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy az egyetemek sokkal lassabban reagálnak a környezetvédelmi kihívásokra, mint a vállalatok. Ennek egyik lehetséges oka a kisebb érintetti nyomás.
A kutatás célja az egyetemek sajátosságai (irányítás, oktatási profil, méret, bevételi struktúra, oktatás-minőség) és a fenntarthatósághoz való viszonyuk közötti kapcsolat feltérképezése. Az egyik cél olyan kapcsolat-elemzés elvégzése volt, amely felderíti az összefüggést az érintettek, a kulcsszereplők és a főbb egyetemi funkciók között a fenntarthatóság szempontjából.
A kutatást a legmagasabban jegyzett egyetemek adatainak elemzésén alapszik. Azokat a meghatározó jellemzők után kutattunk, amelyek kulcsfontosságúak a sikeresek lehettek a fenntarthatósági átmenet során.

Fő kutatási kérdések a következőek voltak:
Hogyan tudja a támogatni a fenntarthatósági törekvéseket egy adott egyetem rendszere és tudásbázisa?
Mi lehet a szerepe és mik a lehetőségei egy intézménynek, és azon belül az egyes szervezeti egységeknek?
Ki játssza a főszerepet a változások elindításában, valamint a lendületben tartásnál?
Hogyan lehet átlendülni a holtponton? És hogyan lehet elérni a kritikus tömeget?
Valóban a fejétől bűzlik a hal? (Lat.: A capite foetet piscis.)”

Absztraktja angolul: “Most top ranked universities are monitoring their sustainability performance and establishing strategies for sustainable development initiatives. In several cases, however, higher education institutions respond to the challenges posed by environmental changes far slower than companies, perhaps due to the lack of stakeholder expectations.
The focus of the paper is to map the connection between sustainability initiatives and different dimensions of higher education institutions (like management strategy, faculties, size, volume of income, popularity etc.). Our research provides a relationship analysis to show the correlation between different stakeholders, key actors and main functions of universities in terms of sustainability. Top ranked universities are used as basis for the assessment which aims to discover determining features of the institutions playing a leading role in successful implementation of sustainability initiatives.

Our main research questions are the following: How can higher education as institutional system and knowledge base contribute to the implementation of sustainability efforts? What are the roles and potentials of the individual institutions and various organisational units of higher education? Who plays the key role in starting and maintaining the transition process? What are the criteria for reaching the tipping point? If the fish rots from the head (Lat.: A capite foetet piscis.) should changes be started from there as well?”

3., Polónyi István, egyetemi tanár, istvan.polonyi@arts.unideb.hu Debreceni Egyetem
Előadásának címe: Az egyetem felelőssége és a munkaerő-piaci illeszkedés

Absztraktja: Az előadás először rámutat a felsőoktatás iránti egyéni kereslet és a végzettek gazdasági, ill. munkaerő-piaci illeszkedése közötti ellentmondásokra. Megvizsgálja, hogy ezek összehangolásában az oktatáspolitikai aréna szereplői milyen szerepet játszhatnak. Ennek kapcsán elemzi az egyetemek felelősségét, feladatait és az összehangolás lehetőségeit.

Absztraktja angolul: The responsibility of the university and graduates in the labor market fit
The first part of lecture highlights discrepancies between individual demand for higher education and is a graduate of the economic and labor market adjustment. The analysis examines what the educational arena actors to make coordination. In this connection, it analyzes the university responsibilities, tasks and opportunities for coordination.

4., Török Erika, Oktatási dékánhelyettes, torok.erika@gamf.kefo.hu Pallasz Athéné Egyetem
Előadásának címe: A duális képzés magyarországi felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe

Absztraktja: Pallasz Athéné Egyetemen a duális képzést olyan formának tekintjük, mely igazán alkalmas az ipari, piaci és társadalmi igények kielégítésére, a tudástranszfer megvalósításra Ennek az innovációnak köszönhetően a magyar felsőoktatásban egy valóban gyakorlat-orientált képzési modell jelent meg. A duális képzés során a diákok tanulmányi idejük felét gyakorlati képzés keretében egy adott cégnél töltik. Az előadásban a duális képzés magyarországi felsőoktatásban betöltött innovációs szerepét mutatjuk be. Az innováció fogalmának szakirodalmi beágyazása után a Rogers-féle modell szerint vizsgáltuk a Pallasz Athéné Egyetemen működő duális rendszer jellemzőit. A duális modell kecskeméti modelljének elemzése alapján, empirikus adatokra támaszkodva kívánjuk feltárni az innovációs folyamat jellemzőit.

Absztraktja angolul: The Innovative Role of Dual Training in the Hungarian Higher Education

The Pallas Athene University with the process of forming the studies into a dual system type wishes to facilitate the transfer of knowledge fitting to the needs of the market and the expectations from industry, education and society. With this innovative system a practice-oriented training model has appeared in Hungarian higher education. The dual training model in higher education is a system during which the students complete half of their practical training within their studies at a given company. In the presentation we will show the innovative role of dual training in the Hungarian higher education. After embedding the literature of the concept of innovation, we take a look at the features of dual training at Pallas Athene University which were examined according to the Rogers’s model. Based on the analysis of the kecskemét model of dual trainig, using empirical data we wish to reveal the features of innovation.

 

5., Sipos Anna Magdolna, címzetes egyetemi tanár, sipos.magdolna.54@gmail.com PTE
Előadásának címe: Az életen át tartó tanulás a képzők képzésében a publikálási és a tudománymetriai kényszerek tükrében

Absztraktja: A felsőoktatás legmeghatározóbb potenciálját, az életen át tartó tanulásban betöltött szerepvállalását döntően az intézményekben dolgozó oktatók és kutatók kvalitásai határozzák meg. Ám ennek ellenére meglehetősen kevés szó esik arról, hogy az utóbbi évtizedek számos területen megjelenő kihívásai milyen változásokat, kényszerpályákat jelentenek e társadalmi csoport életében, szakmai, tudományos követelményeiben. Pedig a képzők képzése, a tanítók tanulása olyan eredményeket vagy eredménytelenségeket hozhat a teljes társadalom tanulási folyamatokba, amelyek determinálják annak hatékonyságát. Előadásunkban nem vállalkozhatunk a változások és kényszerpályák teljes bemutatására, azok közül csupán egy területet, a publikációs kényszerek és azok tudománymetriai összefüggéseit szándékozunk bemutatni. Kiemelten foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy ezek az összefüggések milyen új tudáselemeket követelnek a felsőoktatási és a kutatói szférában, az ide vonatkozó kompetenciák megléte, illetve hiánya hogyan hat egyrészt az intézmények teljesítményeire, másrészt pedig egyén reputációjára, szakmai, tudományos előmenetelére.
Tárgyszavak: életen át tartó tanulás (Life-long learning), tudománymetria, publikációs kényszer, képzők képzése

Absztraktja angolul: Lifelong learning in instructor training and the pressure of publishing and science metrics

The most important potential of higher education – the role it plays in lifelong learning – is greatly influenced by the qualities of instructors and researchers working in its institutions. However, the changes and requirements this social group have had to meet and endure in their professional and academic careers due to rising challenges in a great number of fields in the past few decades have rarely been discussed. Still, instructor training, or lack thereof, can result in successes or failures within the whole society’s learning processes, determining its effectiveness. The present paper discusses one of these changes and requirements, the pressure of publish or perish, and its interrelationships in the context of science metrics. The paper also focuses on the issue of new elements of knowledge required of instructors and researchers in higher education due to these interrelationships, and how the existence or lack thereof of relevant competencies impact institutional performance as well as professional reputation and career.

Keywords: lifelong learning; science metrics; publish or perish; training instructors

 

6., ., Péntek Imre, egyetemi adjunktus, imre.pentek@ubbcluj.ro Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár
Előadásának címe: Adatokon alapuló gyakorlatok a felsőoktatásban, különös tekintettel a romániai kontextusra

Absztraktja: A fenntarthatóság és inkluzivitás elvárásaival szembesülő felsőoktatás kontextusában az oktatáspolitika és az akadémiai közösség növekvő érdeklődést mutat az adatokon alapuló gyakorlatok irányában, melyek a tanítás és tanulás hatékonyságát lényegesen javíthatnák. Az adatokon alapuló gyakorlatok lényege a tudományos felmérések tudatos alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatok optimalizálásában. Számos egyetem olyan értékelési módszereket implementált, melyeknek célja az oktatás minőségének széleskörű folyamatos felmérése, azonban kevés egyetemnek sikerült ezeknek az adatoknak a megfelelő felhasználása a tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságának növelésében. Ugyancsak nehézségeket okoz a reformkezdeményezések hatékonyságának bizonyítása. Tanulmányainkban az adatokon alapuló gyakorlatok különböző megközelítéseit és vitatott kérdéseit elemezzük különös tekintettel ezeknek romániai implementációjára. Továbbá az adatokon alapuló gyakorlatok implementációjának problematikáját elemezzük, szem előtt tartva, hogy ezek a gyakorlatok hogyan változtathatják meg az egyetemek arculatát.
Kulcsszavak: Adatokon alapuló gyakorlatok, felsőoktatás, minőségbiztosítás

Angol absztraktja: Evidence-based Practices in Higher Education in the Romanian Context

 

B szekció 2. nap B2 szekció: szekcióvezető: Csillag Sára

1., Laki Ildikó, adjunktus, b.laki.ildiko@gmail.com Szegedi Tudományegyetem JGYPK
Előadásának címe: Az egyetemek fogyatékossággal élő hallgatókkal szembeni felelőssége

Absztraktja: A fogyatékossággal élő fiatalok, fiatal felnőttek (mozgássérült (testi fogyatékos), hallássérült (érzékszervi fogyatékos), látássérült (érzékszervi fogyatékos), súlyosan beszédhibás (beszédfogyatékos). dyslexia, dysgraphia, dyscalculia (pszichés fejlődési zavar), autista)  több mint 10 éve lehetnek jelen  a felsőoktatás falai között. Az elmúlt években e csoport jelenléte és aktivitása igen erőteljessé vált, mely mindenféleképpen annak a lojalitásnak és társadalmi nyitásnak az eredménye, amely részben az oktatásnak köszönhető.
Előadásomban a felsőoktatás és a fogyatékossággal élő hallgatók elmúlt 10 évének történeti vonalát kívánom bemutatni, a legfőbb állomásokkal, jogi és társadalmi környezettel. E történeti vonal mentén kiemelésre kerülnek azok az integrációs, oktatási szempontból fontos kérdések is, melyekre a felsőoktatás keretei között szükséges válaszolni, így az intézményi szerepvállalás, az egészséges hallgatók és fogyatékossággal élő hallgatók viszonyrendszere, valamint az intézményi felelősség és a speciális hallgatói lehetőségek.
Az előadás során arra keresem a választ, vajon a felsőoktatás milyen elvárásokat támaszthat a fogyatékossággal élő hallgatókkal szemben, illetve maguk az érintettek mit várnak az intézményi struktúrától.

 

Absztraktja angolul: Young people and young adults living with disabilities (physical disabilities, hearing loss and deafness, vision loss and blindness, speech and language disorders, various learning disabilities and autism) have been present in the Hungarian higher education system for more than a decade. In the past few years the visibility and activism of this group have become more pronounced; this can be attributed to heightened social openness and acceptance, which can be at least partially attributed to education.
In my presentation, I intend to delineate the past ten years in the progress of students living with disabilities in the higher education system, focusing on the most significant developments and the evolution of the legal and social framework. An emphasis will be laid on those issues that are crucial to the integration of disabled students and which are within the prerogatives of the higher education system, i.e. institutional participation and responsibilities, interactions between disabled and able-bodied student populations, as well as additional opportunities for students with special needs.
Throughout the presentation I strive to illuminate the type of legitimate expectations the higher education system may have vis-à-vis students living with disabilities and concurrently their expectations as members of a university setting.

2., Méreiné Berki Boglárka, PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, mereine@gmail.com
Előadásának címe: Helyi szegénység elleni küzdelem a részvételi akciókutatás segítségével

Absztraktja: Amikor egy kutatási folyamat elindul, rögtön felmerül a kérdés, hogy a kutatás során kapott eredmények milyen gyakorlati hasznosíthatósággal bírnak. Sok esetben sajnos a kutatások eredményei egy szűk és zárt szakmai közönség előtt kerülnek bemutatásra, és azok gyakorlati haszna elenyészővé válik. Ez különösen jellemző a társadalomtudományokra. Olyan érzékeny és problémákkal terhelt kutatási területen, mint a szegregátumok világa és a mélyszegénységben élő közösségek vizsgálata különösen releváns ez az ellentmondás.
A részvételi akciókutatás (RAK) egy értékvezérelt és akcióorientált kutatási módszer, amely a kutatás részeként tekint a beavatkozásra, mint a működőképesség tesztjére. A kutató ennek a folyamatnak akció és reflexió szakaszokon keresztül tudatos résztvevőjévé válik (Málovics et al. 2014).
A Szegedi Tudományegyetemen 2011-ben indult útjára egy RAK folyamat a helyi, mélyszegénységben élő roma közösségek tagjaival együttműködve. A folyamat részeként 2014-ben elindult egy helyi társadalmi innováció, a Patrónus Hálózat, amely keretén belül középosztálybeli civilek és akadémiai szférában tevékenykedő patrónusok kerültek rendszeres és személyes kapcsolatba mélyszegénységben élő roma családokkal. Az együttműködések tapasztalatai alapján ez a két teljesen különböző életvilág interperszonális szinteken képes egymás felé közelíteni kölcsönös megértésen, közvetítésen és az erőforrások hatékony és személyre szóló elosztásán keresztül.

Absztraktja angolul: When a research process strats, the question is immediately arised: What the practical use of our results? Unfortunately, in many cases the results of the researches are olny introduced for the closed professional communities, and the practical benefits are becoming insignificant. It is exceptionally true for the social sciences. This contraversoin is particularly relevant concerning to such a sensitive and problematic research field as the world of segregates and the related mechanisms in connection with exrteme poverty communities.
The Participatory Action Research (PAR) is a value-led research method which regards the interventions as the part of the research and the test of workability. The researchers became the essential part of this method through the cycles of action and reflection (Málovics et al. 2014).
At the University of Szeged a PAR process have been launched in 2011. Through this project academic participants started to cooperate with the participants of local roma communities. As a part of this process a local social-innovation, the Patronage Network had been started. Through this network civil and academic participants from the major society establish regular and personal relationships with roma underclass families. According to the experiences of these cooperations, different life-worlds are able to converge on interpersonal levels through the mutual understanding and acceptance, the mediation and the efficient and personalised distribution of the resources.

3., Málovics György, egyetemi docens, malovics@gmail.com Szegedi Tudományegyetem
Előadásának címe: Az egyetemek oktatási és kutatási tevékenységen keresztül történő felelősségvállalásának progresszív eszközei – science shop, részvételi akciókutatás és service learning

Absztraktja: Az egyetemek társadalmi felelősségvállalásnak, közösségi elköteleződésének napjainkra számos formája létezik, köztük olyanok is, amelyek az oktatási és kutatási tevékenységen keresztül hathatnak pozitívan a helyi közösségre. Prezentációmban ezek közül három lehetséges eszközt, koncepciót mutatok be: a science shop, a service learning és a részvételi akciókutatás (participatory action research) koncepcióit. Az eszközök működését és hatásait a Szegedi Tudományegyetemen folyó vonatkozó kezdeményezések bemutatásával demonstrálom.

 

Absztraktja angolul. Social responsibility and community engagement of universities take diverse forms by nowadays, including activities which unfold their effects on the local community through educational and research and development activities of universities. Three of such tools (concepts/approaches) are in the focus of present presentation: science shop, service learning and participatory action research. The functioning and effects of these activities are demonstrated by examples of related initiatives at the University of Szeged.

 

4., Orosz Beáta, oroszbetty2369@gmail.com Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Előadásának címe: A fenntartható egészségtudat kialakításának szerepe az értékelvű társadalom kiépítésében

Absztraktja: Az utóbbi években, évtizedekben megfigyelhető a felsőoktatás társadalmi presztízsének, a tudás értékének növekedése, ez a jelenség erőteljes hallgatói expanzióval jár együtt. A mai multikulturális környezetben a technológiai fejlődésnek, így az IKT eszközök elterjedésének köszönhetően a felsőoktatás természete, struktúrája és társadalmi funkciója folyamatos átalakuláson megy keresztül, ezzel együtt változnak a társadalmilag elvárt követendő értékek is. A felsőoktatás hagyományosan képviseli a méltányosság, esélyegyenlőség, tehetséggondozás és hatékonyság eszményét, azonban ezeken kívül a következő generációk értékkészletét az emberi élet méltóságának tiszteletével, a környezetvédelemmel és a javak igazságos elosztására való törekvésekkel is bővíteni szükséges.
A felsőoktatás az akadémiai minőségen, a korszerű, továbbfejleszthető tudás átadásán kívül a fenntartható egészségtudat kialakításáért felelős, ez további előrelépést, szemléletváltást és fejlesztést igényel. Célom felhívni a figyelmet a sport egyedülálló társadalmi szerepére, mely méltán jelenik meg az 1990-es évektől az Európai Unió politikájában is. A sport a csoporthoz tartozás egyik legfőbb ösztönzője és eszköze, segítségével kiemelt hatékonysággal közvetíthetők és sajátíthatók el olyan értékek, mint a szolidaritás, a szabályok be- és tiszteletben tartása, a helyes erkölcsi magatartás, a környezet fokozott megóvása, fair play szellem, a győztes-vesztes helyzetek megfelelő értékelése, ezen kívül jelentős szerepe van a kirekesztés, erőszak és rasszizmus elleni küzdelemben. A fenntartható egészségtudat követői hatást gyakorolnak szűkebb és tágabb környezetükre is, így nemcsak ők maguk válnak aktív és felelős állampolgárokká, hanem biztosítják a következő generációk felkészítését, morális felvértezését is. A felsőoktatásnak ily módon közvetlenül és közvetve is kiemelt szerepe van az értékeket tisztelő, összetartó társadalom kiépítésében.

Absztrakja angolul: During the last years and decades, the growth of higher education’s and knowledge’s prestige  can be observed, along with an increase in the number of students. Nowadays  the features, stucture and social function of higher education changes, in connection with technical and technological evolution and increasingly used ICT- devices. Universities are well-known as representatives of equity, equality, talent management and efficiency, but I think it’s also important to highlight the value of human dignity, environmental protection and fair distribution of goods.
Universities give their students up to date and expandable knowledge, besides they have huge role in evolving of sustainable health-consciousness. I think it timely to change of attitude about health, in higher education. My personal goal is to draw attention to the uniqe role of sport – as appears in the European Union’s policy. Sports motivate people by belong to a group and provide values, for example solidarity, respect for rules, environmental protection, fair play, and good managing of winner-loser situations. It also helps against exclusion, violence and racism. People become responsible citizens, and transmit theese values to the following generations, so it is possible to build a converging and value-based society.

5., Géring Zsuzsanna, tudományos munkatárs, gering.zsuzsannamargit@uni-bge.hu Budapesti Gazdasági Egyetem és Csillag Sára, tudományos rektorhelyettes csillag.sara@uni-bge.hu Budapesti Gazdasági Egyetem
Előadásuk címe: Csalással az élre? A szakirodalmi és az érintetti diskurzus összehasonlítása a hallgatói csalással kapcsolatban

Absztraktjuk: Számos, a közelmúltban végzett kutatás (pl. Anderman & Murdock, 2011; Davis et al. 2011; Lang 2013) rámutatott, hogy a hallgatói csalás általános jelenség a felsőoktatási intézményekben. Ez az elterjedt hallgatói gyakorlat nem csak az intézményi diplomák értékét kérdőjelezi meg, de felveti azt a kérdést is, hogy vajon az egyetem elvégzése után a hallgatók tovább viszik-e ezt a nem etikus magatartást (csalást) a munkahelyeikre is (Graves, 2011). Egy friss elemzés a pénzügyi és számviteli szektor nem etikus szervezeti viselkedéséről (Ariely, 2012) arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek a kérdésnek különösen nagy jelentősége van a gazdasági oktatásban.
Az írásunk célja ennek nyomán a hallgatói csalás szakirodalmának és a csalási gyakorlat érintetti megítélésének összehasonlítása. Az utóbbi vizsgálatához egy magyar gazdasági egyetem oktatóival és hallgatóival készítettünk interjúkat, hogy feltárjuk az általuk azonosított hatásokat, és véleményüket a csalás képességének a munkahelyre való átkonvertálásáról. Ily módon össze tudjuk hasonlítani az akadémiai diskurzusban tárgyalt – és nélkülözött – témákat és mintázatokat két kiemelt érintetti csoport (az oktatók és a hallgatók) által alkotott véleményekkel és érzésekkel a hallgatói csalás és ennek a munkahelyi viselkedés etikusságára gyakorolt hatása kapcsán.

Absztraktjuk angolul: Several scholars (e.g. Anderman & Murdock, 2011; Davis et al. 2011; Lang 2013) point to the fact that student cheating is prevalent in higher education institutions. This widespread student activity not only cast a shadow on the validity of the degrees received by these institutions but also raises the question whether the school-to-work transition also involves the transfer of unethical behaviour from one sphere to another (Graves, 2011). Recent cases of unethical organisational behaviour in the financial and accounting sector (Ariely, 2012) give this question special importance particularly in case of business education.
Therefore, our paper’s aim is to compare the features of the literature with the perception of student cheating by relevant stakeholder groups. In case of the latter, we made interviews with lecturers and students in a Hungarian business school in order to grasp the perceived impacts and transferability of cheating to the workplace.
In this way we could compare the highly discussed – as well as the neglected – areas of cheating in the academic discourse with the actual experiences and feelings of two important stakeholder-groups (namely, the lecturers and the students).

 

 

C szekció: Az életen át tartó tanulás és a minőségi oktatás összefüggései az UNESCO GRALE3 tükrében
Felkért szekció-elnök: Kraiciné Dr. Szokoly Mária – ELTE és Loboda Zoltán – OH

C szekció 1. nap:

1., Németh Balázs, egyetemi docens, nemeth.balazs@feek.pte.hu PTE KPVK
Előadásának címe: UNESCO GRALE3 és a felsőoktatás felelőssége

Absztraktja: A prezentáció az UNESCO GRALE3 üzeneteire reflektál a felsőoktatásnak az “SDG Goal4 Quality Education” célok megvalósításában jelentkező szerepei kapcsán

Absztraktja angolul: This presentation iwill elaborate upon the messages and conclusions of UNESCO GRALE3 in the context of the potential roles for Higher Education reflected in SDG Goal4 ‘Quality Education’

 2., Kocsis Mihály, címzetes egyetemi tanár, kocsis.mihaly@feek.pte.hu Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar
Előadásának címe: Fenntarthatóság és pedagógusképzés

Absztraktja: A korreferátum arra vállalkozik, hogy a pedagógusképzés kontextusában értelmezze a fenntarthatóság fogalmát, illetve kifejtse azokat a szempontokat, amelyek árnyalhatják az értelmezés eredményeit.

Absztraktja angolul: Sustainabe development and teacher training

3., Simándi Szilvia, tanszékvezető főiskolai docens, simandi.szilvia@uni-eszterhazy.hu Eszterházy Károly Egyetem
Előadásának címe: Nyitott tanulás – közösségben tanulás

Absztraktja: Előadásunkban egy olyan nyitott, szabad tanulási lehetőséget mutatunk be, mely egy közösségi oldal keretén belül valósult meg. A kezdeményezés szabad tanulási szituációkat kínál különböző célcsoportok számára, és előadásunkban azokra a tanulókörökre fókuszálunk, amelyekben a tanulóközösségek jellemzői és  a tanulásközpontú szemlélet egyes pillérei visszaköszönnek, különös tekintettel az intergenerációs tanulásra.

Absztraktja angolul: In our presentation we show an open, free learning possibility which was realized in the framework of a community site and in which the particular features of study circles and certain pillars of the learning-oriented approach can be found. The initiative can be understood for the different age groups as a mutual learning connection and interaction, and the experience and knowledge exchange established during the learning process can be part of the learning experience.

4., Szederkényi Éva, oktató, ESZEDERKENYI@GMAIL.COM PTE
Előadásának címe: “Idegen nyelvi készségfejlesztés, mint a kiegyensúlyozott képzési életpálya és a holisztikus, fenntartható fejlődési programszemlélet eleme (a Globális Jelentés a Felnőttkori tanulásról és a felnőttoktatásról GRALE III, 6.2.2, 6.2.3 pontjai tükrében)”

Absztrakt: Az angol, mint idegen nyelv ún. Tyrannosaurus rex-ként, a nyelvi sokszínűséget korlátozó „a gyilkos nyelvként” (Skutnabb – Kangas 2000, Phillipson 1992) is vizsgálható, noha egy alternatív forgatókönyv szerint a globális angol közös kommunikációs alapot és viszonyítási pontot nyújt a világkereskedelem, a nemzetközi akadémiai diskurzus és a kulturális kommunikáció szegmenseiben éppúgy, mint a személyközi kommunikációban (Walker 2009). Ennek az irányzatnak a véleménye alapján az angol, mint idegen nyelv ún. lingua franca-ként értelmezhető és „a bábeli átok és zűrzavar ellenmérgeként” is szolgál (Wendel 2015).

Az előadás rövid áttekintést nyújt az angol, mint idegen nyelv felnőttoktatásban betöltött szerepéről az UNESCO „Globális Jelentés a Felnőttkori tanulásról és a felnőttoktatásról GRALE 3” 6.2.2, 6.2.3 pontjainak tükrében, továbbá az élményalapú élethosszig tartó tanulás részeként vizsgálja az idegen nyelv küldetését.
Kulcsszavak: nyelvi globalizáció, nyelvváltozás, az angol, mint idegen nyelv, szociolingvisztika, lingua franca, idegen nyelvi tanmenet kulturális elemei, nyelvi kompetencia, felnőttoktatás, fenntartható fejlődés.

EFL as part of a balanced educational lifecourse and a holistic, intersectoral sustainable development agenda (in compliance with UNESCO Grale 3, 6.2.2 and 6.2.3)

English has been characterized as a Tyrannosaurus rex , the ‘killer language’ (Skutnabb – Kangas 2000, Phillipson 1992) yet an alternative scenario claims that as a global language, English as a Foreign Language (EFL) is creating a common standard for communication that will promote greater understanding and transparency among peoples in the realms of international relations, trade, and cultural exchange (e.g., Walker 2009). In this case, English has been characterized as a unifying lingua franca, ‘the antidote to the curse of Babel’ (Wendel 2015).
The talk proposes an examination of how EFL plays a major role in Adult Education (ALE) to facilitate a balanced educational lifecourse while being part of a holistic, intersectoral sustainable development agenda (in compliance with UNESCO Grale 3, 6.2.2 and 6.2.3).

Keywords: globalization, language shift, English, sociolinguistics, lingua franca, cultural elements in foreign language syllabus, language competence, ALE, EFL, sustainable development.

5, Tóth Marcell László, PhD hallgató, marcelltoth27@gmail.com Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola
Előadásának címe: A GazMag online magazin ökológiai lábnyoma 2016

Absztraktja: Kutatásom témája a GazMag című újság ökológiai lábnyoma. Az ok, amiért ezt a témát választottam az, hogy alapítása óta (2011. szeptember) főszerkesztője vagyok a lapnak, ami a gazdasági témák mellett rendszeresen figyelmet szentel a fenntartható fejlődésnek is. És mivel lehetne leginkább felhívni a figyelmet a környezettudatosságra, ha nem azzal, hogy rendszeresen vizsgáljuk, mennyire fenntarthatóan működik a lap, és ezt meg is osztjuk az olvasókkal. A kutatás alapját az adta, hogy 2012. szeptemberében már kiszámításra került a GazMag ökológiai lábnyoma. A cél, hogy a mutatót évről évre kiszámoljuk, így a számítások megismétlésének eredményeként figyelemmel követhetőek legyenek a változások. Az összehasonlíthatóság miatt a módszertan változatlan. Az újság ökolábnyomának vizsgálata az alapítás évétől, 2011-től kezdődően egészen az utolsó lezárt év, 2016 végéig megmutatja, hogy mennyire fenntartható a szerkesztőség tevékenysége.

Absztraktja angolul: The GazMag is a monthly online published magazine. It’s a free journal. The main topics are economy and sustainable development, but you can find several other topics in articles, including technologies, culture and sports. GazMag was founded in Győr in 2011, but nowdays this is a nearly national magazin. Most of our journalists are young experts and university students. The operation of this magazin is non-profit. I choose this topic, because I am one of the founders and I am the editor in chief of GazMag. In this research I calculated the GazMag’s economical footprint. Firts time in 2012, and then every year. In my opinion there is important, to calculate this indicator, because we can monitoring the changes.

 

C szekció 2. nap:

1., Feketéné Szakos Éva, habilitált egyetemi docens, fekete.e@eik.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Előadásának címe: A felnőttkori tanulás és képzés hatásai az egészségre – kutatási eredmények és a GRALE 3 jelentés tükrében

Absztraktja: A társadalmak egészségmagatartásának romló tendenciái olyan problémákat vetnek fel, amelyek megoldásához szervesen járulhat hozzá az oktatás és az élethosszig tartó tanulás, beleértve a felsőoktatást is. Ehhez mindenekelőtt az ALE (felnőttkori tanulás és képzés), az egészség és a jól-lét hármas kapcsolatrendszerének megértésére és erősítésére van szükség (UNESCO GRALE 3 2016). Az előadás az egészség és a tanulási teljesítmény összefüggésrendszerének perspektívájából elemez újabb nemzetközi és hazai kutatási eredményeket, valamint azok széleskörű társadalmi alkalmazásának lehetőségeit.

Absztraktja angolul: Impacts of ALE on health – in light of research findings and the GRALE 3 report The growing issue of health in nowadays societies sets more problems every day. Education and lifelong learning, including higher education, can be an integral part of the solution to these problems. To realize this, first of all it is necessary to understand and promote the three-way connection between ALE (adult learning and education), health and well-being (UNESCO GRALE 3 2016). The presentation aims to analyse recent international and national research findings in context of the relationship between learning outcome and health, as well as examines their possible applications in society.

 

2., Kraiciné Szokoly Mária, c. egyetemi docens, szokoly.maria@ppk.elte.hu ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Előadásának címe: Egészségfejleszés az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karon

Absztraktja: Az 1986. évi ottawai, I. nemzetközi egészségfejlesztési charta egy újfajta népegészségügyi mozgalmat, interszektoriális cselekvési folyamatot indított el. Az új szemlélet eltér a hagyományos betegségközpontú medicinális szemlélettől a nagy egészségfejlesztési multiplikációs hatással bíró diplomás foglalkozásokat az érdeklődés középpontjába emelte.
A Mellearn 2016. évi konferenciáján bemutatott az „Egészségfejlesztés, új szempont a diplomások képzésében” c. előadáson beszámoltunk az ELTE PPK-n 2015-ben lezajlott online és papíralapú kérdőíves és interjúvizsgálatról, amelynek célja volt betekinteni az egészségfejlesztés felsőoktatási helyzetére: a hallgatók és oktatók vélekedésére önmaguk egészségi állapotáról, az egészségfejlesztés felsőoktatási környezetéről, s arról, hogy tudatában vannak-e a hivatásukkal járó egészségfejlesztési társadalmi felelősségének. 2016. folyamán a kutatást folytattuk a Nyugat-magyarországi Egyetem két szombathelyi egysége bevonásával (Pedagógiai és Pszichológiai és a Sporttudományi Intézet,), mivel a két intézet  2017. február 1-től integrálódott a ELTE Pedagógiai és pszichológiai karába.
Az előadás bemutatja az 2016. év vizsgálat eredményeit, amelyek megerősítik a korábbi megállapításainkat, hogy a felsőfokú diplomás populációnak fontos népegészségügyi lehetőségei, feladatai vannak, s az erre a diplomások képzésekor az egyetemeknek fokozott figyelmet kell fordítani.

Absztraktja angolul: Health development in University Eötvös Lorand, Faculty of Education and Psychology
The 1986 Ottawa Charter for Health promotion has started a new kind of public health movement and intersectoral action process. The new approach differs from the traditional disease-centred medicinal view, since it raised the activities of graduates that have substantial multiple health development effects to the focus of interest.
Our conference presentation of the year 2016. Mellearn Conference dealed with the online and paper-based questionnaire and interview research, conducted in 2015 at the ELTE Faculty of Education and Psychology, was to enquire about the situation of health development in higher education. In October 2016 we repeated the online and paper-based questionnaire and interview research in University of West-Hungary, Institute of education and Sport.
The results of new research reinforced the results of last year research. The presentation draws attention to that the graduates of institutions of higher education have important public health opportunities, assignments, and that during their academic training universities should pay increased attention to this effect. The students’ and academic faculty members’ perceptions of their own state of health, about the health development in academic environments and whether they are conscious of their professional responsibilities in the social aspects of the health development. The results show that the majority of the respondents consider health development an important issue in the universities, but the institutional environment barely provides any support for this end.

3., Végh Ágnes, egyetemi docens, Vegh.Agnes@uni-bge.hu BGE Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
Előadásának címe: A szakmai tanárképzés, mint az életen át tartó tanulás egyik formája

Absztraktja: A törvényi keretek megváltozásával a szakmai tanárképzés majd minden intézményben nehézségekkel küzd. Korábban, a hagyományos főiskolai tanulmányok során hallgatóinknak lehetősége volt a közgazdász nappali képzés mellett felvenni a tanár szakot, és a diploma szerzés után megválaszthatták, közgazdászként, vagy szakmai tantárgyakat tanító pedagógusként helyezkednek-e el. Ez a képzési forma sikeres volt, hallgatóink elégedettek voltak vele. A közismereti tanárképzéstől eltérő jellege miatt az új, egyciklusos forma közgazdász tanár nappali tagozaton évek óta nem tud beindulni. Ennek a kedvezőtlen folyamatnak lassan megfigyelhető egy pozitív hozadéka, vagyis, hogy a beérkező hallgatók érett fejjel, tudatosan, és igényesen érkeznek a levelezős mesterképzésbe. Az előadás során ismertetett kutatásban a Budapesti Gazdasági Egyetem Közgazdásztanár MA képzésén résztvevő hallgatókat kérdeztük meg. Szerettük volna megismerni a hallgatói összetételt, hátterüket, iskolaválasztási szempontjaikat, motivációjukat. Ezen felül érdekelt minket a hallgatók érdeklődési területe, jelenlegi munkahelyükkel, feladataikkal való elégedettségük, önismeretük, elvárásaik a képzéssel, önmaguk fejlesztésével kapcsolatban. A ma beiratkozott hallgatók nemcsak pedagógus végzettséget, diploma szintemelést, és ezzel együtt karrier lehetőséget, de a legtöbben módszertani fejődést is várnak a képzéstől. Az életen át tartó tanulás náluk jóformán életforma, ebben érzik erejüket, folyamatos megújulási készségüket, még akkor is, ha sokszor nehéz megfelelni az elvárásoknak.

Absztraktja angolul: Vocational teacher education as a form of life-long learning
With the change of legislation, vocational teacher education is facing difficulties in almost every institution. In the past, our students could start studying for a teaching degree parallel to their economic full time training. When they received their diploma, they could choose between a career as economists or teaching vocational subjects. This form of education was successful, our students were content with it.

Starting a new, full time undivided program in the vocational teacher education has not been possible in the last years. This negative trend has a positive effect: the students start their part time master education MA with a mature and conscious attitude.

During our research we interviewed the MA students of Budapest Business School who were studying for a teaching degree. We were interested in their background, their reasons and motivation for choosing this field of studies. We also wanted to know more about their fields of interest, their opinion about their current work and tasks, their self-knowledge, their expectations for their studies and for their personal development.

Today’s students do not only expect a degree in education and a better career perspective. They also want methodological progress. Life-long learning is their lifestyle, their ability to continually renew themselves is their strength, even if it is sometimes hard for them to fulfill expectations.

 

4., Keresztes Éva Réka, PhD hallgató, evakeresztes@gmail.com SZIE Gazdálkodás és Szervezéstudományok
Előadásának címe: Az egész életen át tartó tanulás és a felsőoktatás kapcsolata

A felsőoktatás versenyképességi tényezői között kiemelkedő szerepe van a humán tőkébe való befektetésnek, amely mind az egyén, mind a társadalom számára előnyökkel jár. A humán tőkébe való oktatási befektetés hosszú távú folyamat, az egész életen át tartó tanulás szerves része. A folyamatnak fontos időszaka a felsőoktatási periódus. A felsőoktatásban szerzett versenyképes végzettség befolyásoló tényezővel bír az egyén jövőbeli megélhetési lehetőségeire. A versenyképességet erősíti a nemzetközi tapasztalat, a biztos nyelvtudás, az informatikai képességek megszerzése. Ezen célok eléréséhez rendelkezésre kell, hogy álljon olyan oktatói-kutatói közösség, akik kellő idegennyelvi ismerettel képesek a szakmai tudás átadására. Előnyös több idegen nyelven tartott szakmai tananyag beiktatása a nyelvi órák mellett. A humán tőkébe való oktatási befektetés nagyságát a többdimenziós élethosszig tartó tanulási folyamat határozza meg.

Absztraktja angolul: One of the competitiveness factors of higher education is investment in human capital, which is beneficial for both the individual and the society. Educational investment in human capital is a long-term process, which is an integral part of lifelong learning (LLL) . An important part of LLL process is the academic period. The competitive qualification acquired in higher education is a factor affecting the future possibilities of the individual. The competitiveness is strengthened by international experience, the knowledge of language, the acquisition of IT skills. To achieve these goals a teaching/research community is needed, who are able to transfer professional knowledge with sufficient language skills. It is beneficial to incorporate more programmes in foreign languages into the curriculum besides language lessons. The amount of educational investment in human capital is determined by the multi-dimensional lifelong learning process.

 

E szekció Fenntartható fejlődés: a minőségi oktatás és tanulás finanszírozása: esélyek és kényszerpályák
Felkért szekció-elnök: Dr. Kálmán Anikó – BME és Dr. Kerekes Sándor – KE

E szekció 1. nap:

1., Reisz Terézia, egyetemi docens, reisz.teri@gmail.com PTE KPVK Andragógiai és Pedagógiai Kutatócsoport
Előadásának címe: Felnőtt tanuló nők az iskolában

Absztraktja: Azok a régiók, amelyek elmaradott gazdasági struktúrával rendelkeznek, az elmúlt évtizedekben az emberi erőforrás fejlesztésében látták meg a kitörési pontokat. A társadalmi mobilitás útja a hátrányos helyzetű csoportok számára az iskolán keresztül vezet. A hátránnyal élő népességcsoportok oktatásának fontosságát szorgalmazó nemzetközi kutatási eredmények napjainkban már arról is szólnak, hogy nem csak a gazdasági és társadalmi trendek javítása érdekében szükséges az emberi tőkebefektetés. A probléma kezelése, és ennek nyomán a fejlesztési stratégiák az elmúlt időszakban megváltoztak. A szegénység legyőzése változatlan cél, azonban a korábban hangsúlyozott életmód javításának kérdését felváltotta az a törekvés, amely a leszakadó társadalmi csoportok életminőségének javítására irányul. Ma is aktuális az emberhez méltó élet feltételeinek és ahhoz vezető jogok, pénzügyi források állami garanciáinak biztosítása. Azonban a legújabb kutatásokon alapuló nemzetközi trendek alapvető fontosságúnak tartják a jóllét és a boldogság eléréséhez vezető stratégiákhoz, megismerési utakhoz, így a tanulás, az iskolázás által a kulturális értékekhez való hozzáférés biztosítását. A fiatal generációk szocializációs folyamatában a család és a szülők szerepe pótolhatatlan. Nagy mintás nemzetközi kutatások láttatják, hogy hogy a gyermekek iskolai teljesítményeit– és ezzel a felnövekvő generáció társadalmi esélyeit- szociokulturális környezetük jelentősen befolyásolja. Legújabb eredményeink azt mutatják, hogy a nők kulturális viselkedésének, az édesanyák iskolázottságának meghatározó hatása van gyermekeik iskolai eredményességére. Így az a kérdés, hogy az anyává váló leányoknak, illetve a munkaerő-piacra igyekvő édesanyáknak milyen esélyeik vannak a tanulásra, igen fontos kérdés. Széles merítésű mintán, empirikus kérdőíves kutatással mértük a szociokulturális hatásokat, illetve mélyinterjús technikát alkalmazva vizsgáltuk a munka mellett tanuló nők motivációit, attitűdjeit, valamint a tanulási sikereiket befolyásoló tényezőt. Az előadás azokról a kutatási eredményekről ad számot, amelyek a nők és családjuk boldogságképéről adnak látleletet. Azokra a makroszintű problémákra fókuszál, amely a nők iskolai tanulását akadályozzák, illetve mindazokról, amelyek megnyitják tanulási lehetőségeiket.
Kulcsszavak: nők iskolázása, emancipáció, humánerőforrás fejlesztés, szociokulturális háttér, kulturális viselkedés

Absztraktja angolul: Women as adult learners in schools

In the past decade, regions with underdeveloped economic structures have started to realize the potential of human resource development. Education can enable social mobility of disadvantaged groups of the society. Recent studies emphasizing the importance of education of disadvantaged groups conclude that the benefits of human resource development go beyond improving economic and social trends. Approaches to this issue have changed, inducing a shift in development strategies. Ending poverty continues to be the primary goal, however while previous efforts were aimed at elevating the standards of living, the current approach focuses more on improving the quality of life of disadvantaged groups. Creating the conditions and ensuring through appropriate government funding that everyone can exercise their right to a life worthy of a human being, continues to be an issue that is yet to be fully solved. However, trends based on recent studies point to the fundamental importance of granting access through education to cultural values that allow one to access strategies for achieving happiness and well-being. The role of parents and family is essential in the upbringing of young generations. Several international studies have shown that the academic performance – and with it, the outlook for general success – of the next generations is heavily influenced by their socio-cultural environment. Based on our newest results, cultural behaviour of women and the level of their mother’s education have a very big impact on the children’s academic performance. This highlights the importance of the ability of young mothers-to-be and mothers aspiring to be part of the labour force, to receive a good education. We performed a study representing women from several different social groups. Socio-cultural impacts where measured through empiric surveys, while in-depth interviews helped us asses the motivations, attitudes and factors affecting the women’s academic success. Presented are the research results detailing the level of happiness experienced by the studied women and their families. Emphasis is placed on macro level problems which hinder women’s academic achievements, and opportunities that open the doors to women’s academic success.
Keywords: women’s education, emancipation, human resource development, socio-cultural environment, cultural behaviour

 

2., Bartók István, egyetemi docens, ibartok.hu@gmail.com Edutus Főiskola
Előadásának címe: Fenntartható intézményi stratégia – egyéni fejlődés

Absztraktja: A magyar felsőoktatásban szinte állandósult a változás, melynek elsődleges forrása a felsőoktatási intézmények környezete. Az intézményeknek kötelező és igyekeznek is alkalmazkodni a változó körülményekhez, melyeket nem kis mértékben a finanszírozási kérdések indukálnak. Kérdés, hogy milyen mozgástérrel rendelkeznek az intézmények a folyamatos alkalmazkodási kényszer közepette, fontos társadalmi küldetésük a felsőfokú tudás és képességek fejlesztése és azon belül az egyéni igények kiszolgálása, a tehetségek gondozása terén.  A tanulmány célja az oktatási minőség elméleti kereteinek átgondolása stratégiai szempontból.

 

Absztraktja angolul: Change has become almost constant in the Hungarian Higher Education, which is rooted the environment of the Higher Education Institutions. The Higher Education Institutions have to and try to accomodate the envoromnetal changes, which are induced by financial issues. The question is for the Institutions is the space to maneuvre they have under the circumstances of the continous compelling conformity, in the field of their important social mission in developing the higher knowledge and skills and inside of this serving the individual needs and developing the talents. The purpose of the paper is to think over the framwork for educational quality from a strategic perspective.

3., Pál Balázs Gyula, egyetemi tanársegéd, PTE BTK “Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola pal.balazs@kpvk.pte.hu
Előadásának címe: Az alacsony iskolai végzettségűek fejlesztésének lehetősége a tranzitfoglalkoztatási programok vonatkozásában – fenntarthatóság és minőség a képzés sikerének érdekében.

Absztraktja: Hazánk munkaerőpiaca az elmúlt évtizedben meglehetősen rugalmatlanul reagált a keresleti és kínálati viszonyok alakulására. Már a rendszerváltás óta folyamatosan jelen vannak azok a tényezők, okok, amelyek gazdasági, demográfiai és munkaerőpiaci oldalról támasztják alá a tranzit foglalkoztatási projektek szükségességét és minél szélesebb körben történő jelenlétét.
A tranzit foglalkoztatási program egy komplex módon megvalósuló tevékenység, aminek elsődleges célja, hogy a célcsoport számára olyan képzési-fejlesztési-szolgáltatási és foglalkoztatási egységet nyújtson, aminek segítségével minél nagyobb elhelyezkedési esélyt biztosítson a résztvevők számára a lehetőségeikhez és problémáikhoz mérten.
A programok fontosságát a következő jelenségek indokolják elsősorban: az ország depresszív térségei, a különböző régiók, térségek fejletlen infrastruktúrái, szegregáció, kedvezőtlen demográfiai folyamatok, kedvezőtlen foglalkoztatási struktúra, az etnikum országos átlag feletti jelenléte, a nők alacsony arányban való foglalkoztatása (ezért elsődleges cél a nők minél magasabb arányban való visszavezetése a munkaerőpiacra), a nagyon alacsony munkaerő-tartalék mennyisége, a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának diszharmóniája – a cégek nem találnak megfelelően szakképzett, releváns szakmai gyakorlattal rendelkező munkaerőt a munkaerőpiacon.
A tranzitprogramok esetében több jellemzőről is beszélhetünk. A legfontosabbak az alábbiak: konkrét munkaerőpiaci igények fogalmazódnak meg a projektek keretében; a résztvevők jelentős része inaktív vagy álláskereső; az alacsony foglalkoztatású nők számára kedvező lehetőség; a képzés mellett fejlesztési igényeket is kielégít, ezért lehet beszélni a programok képzési-fejlesztési hasznosságáról – ez a képzési-fejlesztési modell egészül ki egy szolgáltató és szociális kerettel, ami pl. a munkaügyi központok korábbi szociális támogató szolgáltatásait is magában foglalja; a rendszerváltás óta nem volt olyan jellegű fejlesztő képzés, ami több oldalról is támogatja a munkaerőpiacra való belépést vagy az újra-belépést.

Absztraktja angolul:  The labour market of our country has reacted quite inflexibly to the changes in supply and demand during the last decade. Facts and reasons supporting the need for transit employment projects from the economic, demographic and labour market side and its widespread presence have been known ever since the regime change. The transit employment program is a complex activity and its aim is to provide a training-developing-service and employment unit through which participants may be provided more chances to find employment considering their options and problems.

The significance of the programs is justified primarily by the following events: the depressive areas of the country, the undeveloped infrastructure of different regions and areas, segregation, and unfavorable demographic trends, unfavorable employment structure, the presence of the ethnicity above the national average, the employment of women in low number (therefore it is aprimary aim to get women back to the labour market in higher number), the very low number of labour reserves, the disharmony of the demand and supply of the labour market – the companies do not find properly trained, relevant labour force with professional experience in the labour market.
In accordance with transit programs we can mention several features. The most important ones are the following: within the frames of the projects concrete labour force needs are concieved: the majority of the participants are either inactive or jobseekers; it is a favorable opportunity for the low employment of women; it satisfies the developmental needs beside the training, so we can talk about the training-developmental  significance of the programs – this training-developmental model is completed with a service provider and social frame that includes the previous social supporting service of employment centers; there has not been developmental training since the regime change that supports entering or re-entering the labour market.

4., Gál Zoltán, tanszékvezető egyetemi tanár, tud. főmunkatárs, gal.zoltan@ke.hu Kaposvári Egyetem
Előadásának címe: ’Mind the gap, avagy a szakadék szélén táncolás’: a magyar felsőoktatás alulfinanszírozottsága és következményei

Absztraktja: “A felsőoktatásba történő befektetés hosszútávon a növekedés és a felzárkózás záloga. Az autonóm, de a szűkebb és tágabb  térsége iránt elkötelezett felsőoktatás hozzájárul a demokráciák működéséhez, a hatékony és innovatív gazdasági folyamatokhoz, a társadalmi kohézióhoz és a jól képzett munkaerő biztosításához. A kelet-közép-európai országok, de különösen Magyarország kevesebbet fektet felsőoktatásba és kutatás fejlesztésre, mint a feltörekvő országokbeli versenytársak. A finanszírozás módja, mértéke és összetétele alapvetően meghatározza, hogy a felsőoktatás mennyire tud megfelelni ezeknek az elvárásoknak. A finanszírozás közvetlen hatást gyakorol a hallgatói létszámra, a hallgatók teljesítményére és a kutatás teljesítményére de hatással van az üzleti szektor szerepvállalására és a hallgatói mobilitásra. Tanulmányunkban elemezzük a felsőoktatás és kutatás-fejlesztés pénzügyi mutatót, kitérünk a finanszírozás módjára, a források összetételére, a finanszírozás mechanizmusára. A felsőoktatási intézmények visszaszoruló kutatás-fejlesztési szerepét a szomszédos országok mutatóival összevetve elemezzük. Tanulmányunkat szakpolitikai ajánlások megfogalmazásával zárjuk.”

’Mind the gap: underfinance of the Hungarian Higher educatiuon and its consequences

Investment into higher education plays a crucial role in social development and economic competitiveness. Higher education is expected to contribute to plural democraties, social cohesion , innovative economic processes and the provision of highly skilled labour.. Thus, funding of higher education is a key factor in the success and competitiveness of Central and  Eastern European  countries. The  composition of higher education funding strongly influences HE’s ability to meet these above mentioned expectations. The finance of HERI has a direct impact on the number of students, the performances of HEIs and research & development and ont he student mobility.
Hungary spend less on HE  and reserach and development than many of their  CEE and emerging countries peers.
In this paper we present the funding characteristics  of higher education (ISCED 5-6 levels) and te main indicators of R&D of Hungary in comparison with the neighbouring countries touching upon the composition of HE’s budget and the modes of finance. We conclude our presentation with  policy recommendations.

 

5., Fodorné Tóth Krisztina, adjunktus, toth.krisztina@kpvk.pte.hu Pécsi Tudományegyetem, Bitáné Biró Boglárka, Adjunktus, biro.boglarka@kpvk.pte.hu PTE-KPVK-FEEFI
Előadásának címe: Nyílt online képzések fenntarthatósági tényezői / Sustainability factors of open online courses

 

Absztraktja: A nyílt online kurzusok tendenciáik szerint egy-egy képzéshez kapcsolódnak annak részeként, vagy rövid ciklusú önálló képzésként, illetve a mindenféle értelemben vett nonformális tanulás részeként funkcionálnak.

Függetlenül attól, hogy egy-egy ilyen kurzust egyszeri alkalommal, rendszeresen vagy periodikusan hirdetünk meg, a kifejlesztése és a megszervezése, lebonyolítása jelentős erőforrás-igénnyel jár. A nyílt online kurzuskínálat fenntartása egy-egy felsőoktatási intézmény részéről tartós, tervezhető kapacitásokat igényel, emellett pedig közép- illetve hosszabb távon a felsőoktatás szereplőinek és döntéshozóinak szemléletváltását kívánja meg.
Előadásomban egy konkrét kezdeményezést vizsgálok (PTE KPVK eClub), amely éppen a fenntarthatóság krízispontján áll. Számba veszem a kezdeményezés kiinduló tényezőit, jellemzőit, kísérleteit és kialakult szokásrendszerét. Megkísérlem feltérképezni a kurzusfelületen regisztrált résztvevők tipikus viselkedési formáit nemcsak egy-egy kurzuson belül, hanem a kezdeti regisztrációtól fogva. Ezt összevetem más magyarországi kezdeményezések nyilvánosan látható adataival, tényezőivel, és megkísérlek fenntarthatósági modelleket felvázolni a magyar nyelvű nyílt online kurzusok felsőoktatási meghirdetői számára.
Az előadás alapjául szolgáló vizsgálódás a http://eclub.pte.hu elektronikus oktatási felület, illetve elődje, a http://efeek.pte.hu automatikusan rögzített adataival dolgozik, egyszerű kvantitatív módszerekkel, felhasználva a korábbi kutatásokat a kurzusokon belüli felhasználói viselkedésről.
Az előadás elsősorban arra keres választ, hogy a speciális magyarországi körülmények között milyen módon és közegben lehetnek tartósan életképesek a felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt online kurzusok.

Absztraktja angolul: Open online courses tend towards being connected to /being part of certain curricula, or towards serving as independent trainings or functioning as part of broadely-meant nonformal learning.
Announcing such courses, even only once, or periodically means significant resources of development and organizing as input for the institutions. To provide and sustain a whole range of open online requires durable and calculated capacity from the higher education institutions, besides change of view from stakeholders of higher education.
In my presentation I plan to examine a certain initiative (eClub of PTE KPVK) which is at the crisis point of sustainability at the moment. I plan to muster the default position, factors, characteristics, experimental methods and evolved transaction habits of the initiative. I try to picture the typical behavioural patterns among resistered LMS users not only during courses but from the beginning of registration. I compare them against public data of other Hungarian initiatives and I try to form sustainability models for providers of Hungarian open online courses.
The examination is based on the data of http://eclub.pte.hu LMS site and its prequel http://efeek.pte.hu. I work with simple quantitative methods and I build in the former achievements about user’s behaviour during online courses.
My presentation seeks for answers about how to develop sustainable open online courses under the special circumstances of Hungarian higher education institutions.

 

 

E szekció 2. nap:

1., Jánosi Imre, ELTE TTK Gazdasági és Stratégiai Dékánhelyettes, Doktori Iskola vezető ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola imre.janosi@ttk.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar
Előadásának címe: A hazai természettudományos felsőoktatás sorvadásáról

Absztraktja: Az EMMI által összeállított „Fokozatváltás a felsőoktatásban 2016.” stratégiai tervezet 6.2 alfejezete lényegében helyes látleletet ad a természettudományos képzések fő problémáiról. (i) A középiskolai természettudományos oktatás színvonala az intézmények nagy többségében nem kielégítő, a bekerülési pontszámok rendkívül alacsonyak, emiatt folyamatosan egyre rosszabbul felkészült hallgatók kezdik el tanulmányaikat a területen. (ii) A természettudományos képzésekre jelentkezők és felvettek száma folyamatosan csökken, rendkívül magas a lemorzsolódás, a növekvő szakemberigényt a felsőoktatás kibocsátása nem követi. (iii) A nemzetközi versenypozíciók javításához alapvető eszköz lenne a PhD hallgatók számának és minőségének nagymértékű emelése. (iv) A képzési színvonal emelésének alapvető feltétele a természettudományi képzés gyakorlati jellegéből adódó többletköltségek biztosítása, a krónikus alulfinanszírozottság rendezése.
A fenti problémakör főbb pontjait tekintenénk át elsősorban az ELTE TTK adatainak segítségével.

 

Absztraktja angolul: On the decline of scientific higher education in Hungary
In a detailed ministerial strategy report entitled “Quality improvement in the higher education 2016”, Subsection 6.2 correctly compiles the main problems of higher education in the field of science. (i) The quality of science education is not satisfactory in the great majority of high schools, the scores of entrance examinations are extremely low, therefore students of inadequate preparation enter the field in an increasing number. (ii) The number of training candidates admitted is constantly decreasing, the drop-out rate is very high, therefore the output of higher education cannot follow the demand of the job market. (iii) Properly high positions in international rankings would require a massive increase in the number and quality of the PhD students. (iv) The basic prerequisite for raising the standard is recognizing the additional costs of science education and elimination of chronic underfunding.
A list of the problematic key points is discussed mainly through the statistical data of the Eötvös University, Faculty of Science.

2., Sass Judit, egyetemi docens, judit.sass@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem – Bodnár Éva, egyetemi docens, eva.bodnar@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem
Előadásuk címe: A dolgozók jólléte mint a fenntartható fejlődés feltétele és indikátora a felsőoktatásban

Kulcsszavak: fenntarthatóság, felsőoktatás, jóllét, pozitív érzelmek, fenntarthatóság kompetenciák

 

Absztraktja: A felsőoktatás szerepe a fenntarthatóság, jövőalakítás szempontjából évtizedek óta jelentős hangsúlyt kap különböző nemzetközi egyezményekben. A kilencvenes években a Talloires nyilatkozatban kiemelt szempontként szerepelt az egyetemek azon felelőssége, hogy olyan embereket képeznek, akik a társadalmi intézmények fejlesztésében, működtetésében játszanak szerepet (AULSF 1990). Az oktatás vonatkozó feladatát a 2015 őszén elfogadott fenntartható fejlődési keretrendszer (Agenda 2030) 17 céljából a 4. továbbra is hangsúlyozza (Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az LLL lehetőségeinek elősegítése mindenki számára). A minőségi oktatástól a 3. célban megfogalmazott egészség és jóllét előmozdításának feladata nem elválasztható.

Az optimális jóllét alatt az érzelmi, a pszichológiai és a szociális jóllétet értjük (Oláh, 2012). A kedvező munkahelyi tapasztalatok, a pozitív érzelmek átélése támogatja a pszichés jóllétet, a mentális és fizikai egészséget (Ryff, 1989; N. Kollár Katalin, Szabó Éva, 2004). Az oktatás, felsőoktatás minősége szempontjából, ahol az információátadás, a készségfejlesztés, valamint a problémamegoldás, kritikus gondolkodás (lásd fenntarthatósági kompetenciák) fejlesztése kulcsszerepű a hatékonyság szempontjából, kiemelt jelentősége van a jóllét támogatásának, az érzelmeknek. Fredrickson (2001) „broaden-and-built” modellje rámutat, hogy a pozitív érzelmek kiszélesítik a figyelmi, gondolkodási és viselkedési repertoárt, erősítik a fizikai, intellektuális és társas erőforrásokat.

Korábbi felsőoktatási vizsgálatok (pl. Mazer et al, 2014; Titsworth et al, 2013) és a saját középiskolai pedagógusok körében végzett vizsgálataink (Sass et al, 2015) is rámutatnak, hogy tanulói érzelmi tapasztalatok, valamint a következményes elköteleződés és tanulás között kimutatható az összefüggés, és a tanári érzelmek, jóllét és kommunikáció mediáló szerepet kap.

A felsőoktatásban a fenntarthatóság 7 kritikus dimenziója között is megjelenik ez a szemlélet, mely szerint az intézmény tudatosan reflektál a társadalmi és ökológiai szerepére, ami tükröződik abban – többek között a diákok számára is-, hogy az intézmény hogyan viszonyul, bánik alkalmazottjaival, és milyen alapértékeket, alapfeltevéseket tükröznek az oktatási tartalmak és az oktatási módszerek (Clugston and Wynn Calder,1999:4-5).

2013-ban a Mellearn által végzett képzési igény felmérésünk is azt mutatta, hogy a BCE oktatói körében igény van a módszertani, szakmai és IKT terület mellett a pszichológiai jellegű képzésekre. Ezen belül az önértékelést, önfejlesztést, valamint a stressz-és konfliktuskezelés fejlesztését igényelték a válaszadók (Sass, Bodnár, Kálmán, 2015).

Hands (2017) egy angol egyetemen az intézmény küldetésének és dokumentumainak tartalomelemzésével azonosította a fenntarthatósággal kapcsolatos témák megjelenését. Vizsgálatunkban hasonló megközelítéssel a BCE céljait reprezentáló küldetést és intézményfejlesztési tervet tekintettük át. Célunk a fenntarthatóság témák megjelenésének és súlyának azonosítása volt. Az egyetem küldetése egyértelműen reflektál a fenntarthatóságra: A BCE „olyan szakmai közösségek létrehozására és formálására törekszik, amelyeket a társadalmi felelősségvállalás, a hazájuk iránti elkötelezettség, a fenntarthatóság, az esélyegyenlőség, az átláthatóság és a bizalom jellemez.” Az IFT-ben leggyakrabban megjelenő vonatkozó tartalmak: fenntarthatóság, felelős munkáltató, infrastruktúra, innováció, közösség, kapcsolat, nők, ösztönzés, társadalmi igények voltak, azonban a jóllét csak egyetlen említéssel szerepelt a dokumentumokban.

További vizsgálatunk az egyetemi vezetés és a dolgozók vonatkozó elképzeléseit tervezi feltárni, elsősorban arra fókuszálva, hogy a fenntarthatóság szempontjából az oktatói jóllét jelentőségét hogyan észlelik a megkérdezettek.

 

3.,

5., Rácz Ildikó – Kiss Bettina Boglárka, PhD hallgató, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, kiss.bettina6@gmail.com
Előadásuk címe: “Az egész életen át tartó tanulás (life long learning) jogi keretei a munka világában, különös tekintettel a munkaviszonyra” című, készülő tanulmánykötet bemutatása

Absztrakt: A kutatás indokoltságát az adja, hogy az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a versenyképesség, a foglalkoztathatóság, a társadalmi befogadás, az aktív állampolgárság és a személyes fejlődés fejlesztésének tekintetében. Továbbá, az Európai Unió foglalkoztatáspolitikájának hangsúlyos eleme a flexicurity, mely politika egyik alkotóelemét azon stratégiák képezik, melyek az egész életen át tartó tanulásra vonatkoznak.
A tanulmánykötet szerzőinek elsődleges célja volt, hogy a magyar versenyszféra munka- és szociális jogi és foglalkoztatáspolitikai rendszerében holisztikusan, konstruktív szemlélettel mutassák be a képzés, tanulás, oktatás, szakmai előmenetel, alkalmasság, foglalkoztathatóság
(’employability’) stb. relevanciáját és ezek továbbfejlesztésének esetleges igényeit és lehetőségeit az élethosszig tartó tanulás ideájának tükrében.
A kutatás rá kíván mutatni az élethosszig tartó tanulást támogató, illetve esetleg azt akadályozó – és adott esetben reformra szoruló – jogi tényezőkre, kitekintéssel az ezt befolyásoló egyéb faktorokra (ld. foglalkoztatáspolitika, vállalati politika, financiális háttér stb.). A kutatás a magyar munka- és szociális jogi keretrendszer átfogó, célirányos vizsgálatát kívánja elvégezni az élethosszig tartó tanulás perspektívájából, tekintettel az Európai Uniós szempontokra, illetve a nemzetközi tapasztalatok összehasonlító, megtermékenyítő vizsgálatára is.
A szerzők hipotézise az volt, hogy a hatályos – különösképpen munka- és szociális jogi – szabályozási keretrendszer – a látványos szakpolitikai ígérvények és várakozások ellenére – kevéssé hatékonyan, célirányosan, korszerűen és koordináltan támogatja az élethosszig tartó tanulás átfogó ideáját.

A kutatás nóvuma, hogy az élethosszig tartó tanulás ideáját nem elsődlegesen oktatáspolitikai szempontból, hanem munkaerő-piaci nézőpontból vizsgálja. A kutatás az ún. „risk sharing”
(kockázatmegosztás) szemléletét követve elsődlegesen azt kívánja feltárni, hogy a versenyszféra munkaerő-piacának és a munkaviszonyainak főbb stakeholderei (munkáltatók, munkavállalók, az állam, szociális partnerek stb.) között miként oszlik meg az élethosszig
tartó tanulás − mint egyfajta modern, életciklus-kockázat − terhe; illetve miként (pl. milyen nemzetközi példák alapján) lehet e kockázatmegosztást optimalizálni, korszerűbbé és hatékonyabbá tenni.

A tanulmány munkajogi szempontból vizsgálja meg a kérdést, a következő, alapvető gondolatok kimutatása mentén:
– Egyre inkább nem egy pontszerű beavatkozásra (pl. álláskeresővé válás esetén), hanem egy életciklus alapú megközelítésre van szükség, melyhez a munkáltatóknak is át kell esniük egy bizonyos szemléletváltáson.
– Nélkülözhetetlen a hangsúlyeltolódás a munkáltató-specifikus készségektől a transzverzális (hordozható) készségek felé, ugyanis a „humán tőkét” az általában hasznos készségek mentén is fejleszteni kell.
– A képzéshez való jog érvényesülésének vizsgálata: , mennyiben lehet alanyi jogi természetű ezen jog (illetve kötelezettség, a munkáltató felől nézve)
– Kockázat-megosztási logika, vagyis kik (mely felek) viselik a képzésekkel járó költségeket, milyen modellek léteznek, mindezekben a magyar munkajogi szabályozás és a munkajogi reformok mennyire vannak jelen, lelhetőek fel.
A tanulmánykötetben a főbb vizsgálati tárgykörök, csomópontok az alábbi címek szerint kerülnek kifejtésre a megjelölt szerzők által.
I.1. Az élethosszig tartó tanulást támogató nemzetközi munkajogi szabályozási tapasztalatok. A munkahelyi képzés szerepe az élethosszig tartó tanulásban. (Dr. habil. Kun Attila egyetemi docens, PhD)
I.2. Az élethosszig tartó tanulás finanszírozásának innovatív megoldásai, különös tekintettel az egyéni tanulási folyószámlák gondolatára. (dr. Rácz Ildikó, PhD hallgató)
II.1. Az élethosszig tartó tanulás munkajogi vonatkozásai a hatályos szabályozás tükrében. (dr. Konta Éva Mercédesz tanársegéd, PhD hallgató)
II.2. A tanulmányi szerződés. (dr. Rácz Ildikó, PhD hallgató)
II.3. A bírói gyakorlat és az élethosszig tartó tanulás (minőségi csere, teljesítményalapú felmondás, szakmai alkalmatlanság stb.). (dr. Kiss Bettina Boglárka, PhD hallgató)
II.4. A szakmai gyakorlat jogi keretei: a tanulószerződés és a hallgatói munkaszerződés. (Németh András, joghallgató)
III.1. A szociális partnerek, a kollektív munkajog, illetve a vállalati szociális felelősségvállalás (CSR) szerepe az élethosszig tartó tanulás kapcsán. (Dr. habil. Kun Attila egyetemi docens, PhD)
III.2. Az európai és transznacionális szociális párbeszéd; kollektív alku szerepe az egész életen át tartó tanulás stratégiáinak megalkotásában (legjobb gyakorlatok). (dr. Kiss Bettina Boglárka, PhD hallgató)

III.3. A munkahelyi képzések humán erőforrás menedzsment szempontjai (munkajogi perspektívából). (dr. Konta Éva Mercédesz tanársegéd, PhD hallgató)
III.4. Az élethosszig tartó tanulás innovatív vállalati gyakorlatai példák tükrében (különös tekintettel az OTP LLL gyakorlatára). (Fejér Annamária Márta, joghallgató)
IV.1. A szakképzési és felnőttképzési rendszer és az ezekhez kapcsolódó támogatások bemutatása az élethosszig tartó tanulás tükrében. (Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér egyetemi docens, PhD)
IV.2. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök szerepe az élethosszig tartó tanulásban. (Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér egyetemi docens, PhD)

Absztraktjuk angolul: Life long learning in the world of work – from a labour law perspective

Life long learning is essential for competitiveness, employability, social inclusion, active citizenship and personal improvement. Furthermore, flexicurity is a key point in the employment policy of the EU, which contains the strategies connected to life long learning.

The main goal of the authors was  to interpret the relevance of life long learning, education, professional development, competence, employability in the context of Hungarian labour and social law and employment policy in the private sector with a holistic and constructive perspective  The study aims to review all the labour law related issues which might help or hold back life long learning and all the other factors influencing this issue, focusing especially on  the possible needs of reforms. The project is based on the targeted, purposive analysis of Hungarian labour and social law from the perspective of life long learning, considering the related policies of the EU and other experiences from the international outlook.

In this contribution, the idea of life long learning is approached from an innovative and unusual perspective: here it is not studied from the aspect of education policy but specifically from the aspect of the labour market and labour law more concretely, which approach grants the main novelty of the study. From the point of view of the concept of “risk sharing”, the authors try to unfold the reasonable distribution of the burden of life long learning among the main stakeholders in the private sector. The analysis also puts focus on how to optimize and modernize this risk-sharing process.

The study approaches the issue of LLL from the aspect of labour law, and focuses especially on the following aspects:
– In the context of modern labour markets, the necessity of a lifecycle-based approach of learning is increasing which requires a paradigm-shift from employers.
– Instead of employer-specific knowledge, transversal skills are getting more and more important.  Effective Human capital development (which is increasingly interpreted as one of the main goals of labour law) can be mostly improved by generally useful skills.  Labour law must play a role in ensuring meaningful human capital formation.
– The right to education as a subjective right is an issue of debate, which is explored in various context in the study. – The logic of risk sharing is in the focus of the study: who bears the burden of LLL?, what kind of models exist?, what role is there for social dialogue and collective bargaining?, what results and patterns  can be shown by Hungarian labour law?

4., Kiss Károly, karoly.vilmanyi@gmail.com Budapesti Corvinus Egyetem
Előadásának címe: Egyetemek a digitális korban

Absztraktja: David Gelertner amerikai informatikus szerint századunk közepére az egyetemek 95 százaléka megszűnik, virtuális egyetemek lépnek a hagyományos helyébe. Sajnáljuk-e az egyetemet? Jelenlegi formájában széttöredezett résztudást ad, képtelen az új technikai lehetőségek kihasználására és a globális folyamatok összetettségének bemutatására. Milyen érvek szólnak mégis a megtartása mellett? És hogyan kellene átalakítani, hogy túlélje a digitális ősrobbanást?

referencia: http://kisskaroly.x3.hu/publicisztika/az_egyetemek_jovoje.pdf

5., Zimányi Krisztina, főiskolai tanár Zimanyi.Krisztina@uni-bge.hu Budapesti Gazdasági Egyetem
Előadásának címe: A felelős egyetem módszertani aspektusai

Absztrakt: A magyar felsőoktatási Intézményeknek az egyik legnagyobb kihívása képzéseik korszerűsítése. E fejlesztési tevékenység során több feltételnek, elvárásnak is meg kell felelni az Intézményeknek.

  • Oktatáspolitikai elvárások:
  • Az oktatáspolitika az európai uniós elvárásoknak megfelelően átalakította a magyar felsőoktatás szakjainak képzési és kimeneti követelményeit (továbbiakban: KKK) (18/2016 EMMI rendelet).
  • június 30-án került elfogadásra a „Magyarország digitális oktatási stratégiája”, amely a felsőoktatással szembeni elvárásról a következőket fogalmazta meg:
  • A megosztott, elérhető, jó minőségű tananyagok, és a kreatív, modern pedagógiából származó minőségjavítás.
  • Az összetettebb felsőoktatási rendszer kialakítása a hozzáférés javításával és az életen át tartó tanulás támogatásával.
  • A jobb nemzetközi láthatóság, könnyebb nemzetközi belépés az új nemzetközi hallgatói csoportok megszólításával.
  • A jobb helyi és globális együttműködések lehetőségei.
  • Az egyéni tanulási út, jó minőségű adatokra alapozottan.”
  • Külföldi részképzés biztosítása.
  • A hallgatók elvárásai:
  • Piacképes diploma;
  • Korszerű oktatás-módszertani eszközök használata;
  • Értékálló tudás;
  • Jól alkalmazható gyakorlati ismeretek;
  • A munkáltatók elvárásai:
  • Használható elméleti és gyakorlati tudást biztosító képzés;
  • Magas szintű kommunikációs készséggel rendelkező hallgató;
  • Tudatos és felelősség teljes munkaerőpiacra képzett hallgató;
  • Speciális, a szakmáknak megfelelő magas szintű nyelvismerettel rendelkező hallgató;
  • Az oktatók elvárásai:
  • Hatékony és modern infrastruktúra biztosítása;
  • Megfelelő mérési, értékelési és minősítési rendszer kidolgozása;
  • Szakmai és módszertani fejlesztési, fejlődési lehetőségek biztosítása;

A fejlesztéseknek feltétlenül figyelembe kell venni a hallgatók jellemzőit is a hatékony oktatás érdekében. A felsőoktatás hallgatói jelenleg a „Z” generációba tartoznak, de rövidesen megjelenik az alfa generáció is. A szakirodalom szerint (Székely, 2010, Ollé, 2013) jellemzőik

  • gyorsan befogadják az információkat,
  • az információkat párhuzamosan dolgozzák fel,
  • tevékenységeiket szimultán végzik (multitasking)
  • a szöveg helyett a képet és a hangot preferálják,
  • előnyben részesítik a véletlenszerű kapcsolódásokat (hypertext),
  • kitűnően dolgoznak hálózatban,
  • vágyaik azonnali és gyakori kielégítésére törekszenek,
  • előnyben részesítik a játékot a „komoly” munka helyett,
  • a technológiában a kényelmetlen, de szükségszerű társ helyett barátot látnak,
  • „ingerfalók”,
  • gyors információszerzés,
  • önálló tanulás.

A magyar Felsőoktatási Intézmények az előzőekben felvázolt kihívásokra elsősorban az oktatás-tanulás jelenlegi módszertanának átalakítását tűzték ki célul, előtérbe helyezve az on-line eszközök használatát. A BGE-n végzett kutatás kitért arra, hogy a felsőoktatásban mely oktatás-módszertani eszközök használata teheti hatékonyabbá az oktatást. Összevetésre került az is, hogy a szakok KKK-jában megfogalmazott kompetencia elemek fejlesztését mely módszer használata támogatja a legnagyobb mértékben. Egyértelművé vált, hogy ugyan szükséges az on-line eszközök használata, de ezt „face to face” módszertani elemekkel kell kombinálni. Nem igazolódtak be azok a vélemények, hogy csak az on-line eszközök fejlesztésére érdemes koncentrálni.

The methodological aspects of an accountable University

AbstractOne of the major challenges for the Hungarian institutions of higher education is to keep their graduate program upgraded. During the upgrading process, the institutions need to fulfil specific conditions and need to meet specific expectations from multiple angles.

  • Education policy expectations:
  • The education policy has modified the training and outcome requirements (in the following: TOR) in the Hungarian higher education according to the expectations of the European Union (18/2016 Regulation of the Ministry of Human Resources).
  • The “Hungarian Strategy of Digital Education” was approved on the 30th June 2016, and articulated the following expectations of the higher education system:
    • Broadly available, high quality learning material. Quality improvement using creative, modern pedagogical methods.
    • Design of a more complex higher education structure, improvement of access and support of life-long learning.
    • To achieve better international recognition, and provide easier access by targeting international student groups.
    • To improve opportunities of collaboration at a local and at a more global level.
    • The possibility of a completely personalised training pathway via accessible high quality learning material.
  • To support studying abroad and exchange programs.
  • Expectations of students:
  • “Marketable” degree.
  • Use of modern educational methodology tools.
  • Knowledge of stable value.
  • Easily implementable practical skills.

 

  • Expectations of employers:
  • A training scheme that provides implementable theoretical and practical knowledge.
  • A graduate with high level of communication skills.
    • Deliberate, responsible graduate, well-equipped for the labour market.
    • A graduate with outstanding, profession-specific, language skills.

 

  • Expectations of Lecturers:
    • To provide modern and effective infrastructure.
    • To design an appropriate assessment and grading system.
    • To provide opportunities for professional and methodological amelioration and development.

 

In order to create an efficient training scheme, all the ameliorations must take into consideration the characteristics of the student population. The current trainees are part of the “Z” generation, but soon the alpha generation is going to appear also. According to the literature (Székely, 2010, Ollé 2013) their characteristics are:

 

  • They take in and process information rapidly,
  • They process multiple pieces of information parallel to each other,
  • They perform more than one task at the time (multitasking),
  • They prefer visual and sound effects instead of texts,
  • They prefer random connections (hypertexts),
  • They function excellently in networks
  • They aspire to satisfy their needs often and immediately,
  • They prefer games to “serious” work
  • They consider technology as their friend, not an unpleasant, but necessary partner,
  • They seek stimuli,
  • They gain information quickly,
  • Learn independently.

As a response to the above described challenges, the Hungarian higher education institutions set their goal to reform the current methodology of education with an emphasis on the use of on-line tools. A research, which was carried out in the Budapest Business School looked at which education methodology tools could make education more effective. The aim was to reveal which tool would support the most the development of the competencies listed in the TOR of the different training programs. It became evident that although the use of online devices is necessary but a combination with “face to face” methodology elements is essential. It was confirmed that the focus should not be on the improvement on the on-line devices only.

Plenáris előadások III. – Plenary Session III.

Sándorné Kriszt Éva – Budapesti Gazdasági Egyetem/MRK
Előadásának címe. A felnőttképzés szerepe és megvalósulása hazánkban, különösen a gazdaságtudományi képzési területen

 

Absztraktja: A felnőttképzés körül határolásához az életkori meghatározás adhatja az első fogódzót, miszerint úgy értelmezhetjük, hogy a felnőtté vált és az iskolarendszerű oktatásból már kikerültekre értelmezzük.

Az élet minden területén tapasztalható egyre gyorsabb ütemű változások ugyanis köztudottan nem teszik lehetővé, hogy a felnőttkorba lépett nemzedék abbahagyja a tanulást, és csak az élete első szakaszában megszerzett ismeretekre hagyatkozzon. Ugyanakkor a felnőttképzés és a folyamatos tanulás nemcsak a XXI. század terméke.

Érdemes egy kis történelmi visszatekintést tenni. A felnőtt népesség oktatása, tudásának bővítése a történelem legrégebbi időszakaiban is jellemző volt. A XV. századtól a reneszánsz és a humanizmus eszméinek terjedésével nőtt a magasabb szintű műveltséget elsajátítók száma és aránya.  A felvilágosodás korában megjelentek azok a szalonok, a rendszeres találkozások és beszélgetések során megtörtént a tudásmegosztás és amelyek a kultúra további terjedését biztosították. Az ipari forradalom életviteli változásokat is hozott, amelynek egyik eredményeként létre hoztak vasárnapi iskolákat is. Magyarországon reformkor adta a következő lökést a felnőttképzés fejlődésének, majd a kiegyezés után a népfőiskolák megjelenése jelentette a következő fejlődési szakaszt a felnőttoktatásban. A XX. századra jellemzőek voltak az olvasókörök, majd kiépültek a művelődési központok. A felnőttképzés jelentőségét felismerte az UNESCO, ENSZ, és az Európai Unió szervezetei is. A Lisszaboni stratégia 2020-ig szóló folytatását, az Európa 2020 stratégiai programot 2010 tavaszán fogadta el az Európai Bizottság, amelyben kiemelten foglalkozik a felnőttképzéssel is.

A továbbiakban a felnőttképzés magyarországi helyzetét statisztikai adatokkal számszerűsítjük és mutatjuk be a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtése és elemzése alapján (Felnőttoktatás, felnőttképzés, KSH, 2014).

A fokozatváltás a felsőoktatásban című középtávú szakpolitikai stratégia is kitér a felnőttoktatás fontosságára. A gazdaságtudományi képzési területen a három fő célkitűzés egyike a felnőttképzés fejlesztését jelöli ki a munkaadókkal összehangolt szerepvállalás erősítésével.

A munkaadók és a felsőoktatási intézmények helyzetértékelése és a fejlesztési irányok kijelölése a következő fontos terület amivel foglalkozunk.

Végül az egyre sürgetőbb oktatás-módszertani változtatások fontosságáról és a nemzetközi környezethez való igazodásról szólunk, annak érdekében, hogy a tervezett változtatások tartós hatást érjenek el és hosszú távon fenntarthatóak legyenek.

 

Absztraktja angolul: Age groups are the first way to define adult education, viz. it can be understood to cover those who became adults and left school systems.

It is widely known that the ever-faster pace of change in every area of life makes it impossible for the adult generations to stop learning and rely only on knowledge acquired in the first phase of their lives. However, adult education and life-long learning are not simply a product of the 21st century.

It is worth reflecting on our history. Educating the adult population, broadening their knowledge was characteristic of the earliest periods of history too. From the fifteenth century, with the spread of Renaissance and humanistic thought, the number and fraction of those of higher learning grew. The age of enlightenment brought the salons, where regular meetings and discussion facilitated knowledge exchange and assured the further spread of culture. The industrial revolution also brought lifestyle changes, one result of which were Sunday schools. In Hungary, the Reform Age gave the next boost to the development of adult education, and after the Compromise the introduction of people’s colleges meant the next phase in the development of adult education. Book clubs were characteristic of the 20th century, and cultural centers also got built. The significance of adult education was recognized by UNESCO, the UN, and the organs of the European Union as well. The extension of the Lisbon Plan to 2020, the Europe 2020 strategic plan, was adopted by the European Commission in the spring of 2010, and it discusses adult education prominently.

In what follows, we quantify and present the current state of adult education in Hungary with statistical figures based on the date collection and analysis of the Central Statistical Bureau (Felnőttoktatás, felnőttképzés, KSH, 2014).

The medium-run policy plan titled Changing Gears in Higher Education also mentions the importance of adult education. One of the three main objectives in economic fields is the development of adult education by reinforcing a coordinated role of employers.

The status report of employees and higher education institutions and directions for future developments are the next important area we discuss.

Finally, we mention the importance of the ever more urgent changes in instruction methods and the alignment with the international environment in order to make the planned changes sustainable and their impact durable.

[1] 6RE= 1, Re-think, 2, Re duce, 3, Re- place, 4, Re-cycle, 5, Re-use, 6, Re- pair

………………………………………………………………………………………

palyazati

Pályázati Pavilon, a Tempus Közalapítvány magazinja, 2016. tavasz palyazati-pavilon-2016-tavasz

12. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia – 12th National and International Lifelong Learning Conference április 21-22. Budapest – 21-22 April, 2016 Budapest

Absztraktok – Abstracts

Prof. Dr. Joachim Möller: The Future of Higher Education in Times of Digitalization – The German Case
A felsőoktatás jövője a digitalizáció korában – a német példa

Digitalization is likely to lead to a profound change in the composition of the workforce with respect to qualifications, tasks and occupations. Moreover, it will be related to a shorter time-to-market, individualized production and more sophisticated supply chains. Beside a permanent skill-upgrading the developments require more flexibility of workers and an increasing need of re-training measures in the sense of life-long-learning. The talk gives an overview of the recent trends in the demand for labor and structural changes in the German economy. It analyzes the risk of substitution for different types of labor through recent technical development (soft robotics, machine learning, cyber-physical production systems) a nd new forms of labor (click-working, crowd-working). Finally, it addresses the consequences for the labor market as well as educational and social security institutions.

 

Sándorné dr. Kriszt Éva: National and international cooperation possibilities and path of development of higher education institutions
A felsőoktatási intézmények hazai és nemzetközi együttműködési lehetőségei és fejlesztési útjai

Az előadás áttekinti az európai felsőoktatási tér céljait, a magyar felsőoktatás szerkezetét, a hazai és a nemzetközi kooperációs lehetőségeket annak érdekében, hogy a felsőoktatás erőteljesebb szerepet vállalhasson az európai gazdaság és társadalom modernizálásában. A minőség javítása a vonzerő növelésével, a rendszerszintű irányítás és az intézményi vezetés hatékonyabbá tétele és a meglévő, valamint a potenciális erőforrások diverzifikálása a legfontosabb politikai pillérek. Áttekinti a magyar felsőoktatás jelenlegi finanszírozási rendszerét, az ezzel kapcsolatos kihívásokat (a saját bevételek és az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek arányának növelése az állami források kiegészítése).

A hazai felsőoktatási tér stratégiai kérdése az együttműködés, amelynek egy követendő jó gyakorlata a hálózatosodás. Az előadás ennek lehetőségeit is vizsgálja (a gazdasági élet szereplőinek és az egyetemek hatékony együttműködése, ezen belül duális képzés, kooperatív képzési műhely).

Európa jövője szempontjából a hatékonyan működő felsőoktatási alrendszer nélkülözhetetlen.

The presentation aims at giving an overview of the European higher education area, of the structure of higher education in Hungary and of the domestic and international cooperation possibilities with the ultimate purpose of increasing the role of higher education  in modernizing European economy and society. The main pillars in this process are quality-improvement by enhanced attraction, increased efficiency of systematized governance and institutional management, and diversification of existing and potential resources. It looks at the financing sytem of higher education in today’s Hungary, and the challenges of its budgeting (the increase of the ratio of independent and alternative income sources against the state-financed share of the budget).

Cooperation has become a strategic requirement in the domestic higher education arena – as a  good and worth-to-follow practice of it being networks. The contribution looks at these possibilities (university-to-industry cooperations – education-training dual programs, cooperative training  forms).

Efficiently functioning higher education is a must for the future of Europe.

 

Prof. Halász Gábor: Higher Education Innovation: Strengthening Organisational Culture of Partnership
Felsőoktatási innovációk a partnerség szervezeti kultúrájának erősítése tükrében

Ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények a regionális társadalmi és gazdasági fejlődés aktív szereplőivé válhassanak, változásokra van szükség szervezetükben és működésükbe. Olyan belső innovációs folyamatokra van szükségük, amelyek hozzájárulnak a szervezeti nyitottság és partnerség szervezeti kultúrája erősödéséhez. Az előadás a felsőoktatási intézményeken belüli innováció sajátosságaival, az azt segítő és gátló tényezőkkel foglalkozik, különös tekintettel azokra a belső innovációkra, amelyek erősítik az intézmények nyitottságát és képességüket arra, hogy a regionális partnerekkel együttműködjenek.

 

Palotai Dániel: The role of the National Bank of Hungary in higher education
Magyar Nemzeti Bank szerepe a felsőoktatásban

 

Dr. Bruno Dallago: Higher education, entrepreneurship and European integration
Felsőoktatás, vállalkozás és Európai integráció

The presentation deals with the intricate and multilevel challenges that the European universities are meeting and will meet in the future. Some of these challenges are within universities and concern their structure and skills in pursuing the universities’ three missions. Other challenges are external to universities and concern their role within a continent in rapid transformation, for good or bad. Universities need to be up to these challenges and need transformations to comply with the challenges.

 

Dr. Kari Seppälä: Lifelong Learning for Social Dimension. COMMIT Project Reminders for University Context
Életen át tartó tanulás a társadalmi dimenzióért. A COMMIT projekt üzenetei felsőoktatási kontextusban

 

Szekciók – Workshops

A., A felsőoktatás munkaerő-piaci kapcsolatai – Labour market partnerships of Higher Education

  1. day – Első nap:

1., Dr. Batiz Enikő – Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár
A távoktatás jelene és jövője a Babes-Bolyai Tudományegyetemen

Románia szintjén a Babes-Bolyai Tudományegyetemen hozták létre elsőként a távoktatást. A tanulmány bemutatja az 1999-2016 időszak alatt végbement változásokat, ami a meghirdetett szakokra, diáklétszámokra, oktatás-szervezésre és a technikai feltételekre vonatkoznak.

In Romania the first universitz where the distance education was established in1999 is the Babes-Bolyai University in Cluj. The paper is presenting the changes which intervened during the 1999-2016 period, referring to the courses delivered, the student enrollment, education services and technical support.

 

2., Kovács Zsuzsanna – Kecskeméti Főiskola
Duális képzés – Az együttműködésen alapuló képzési forma

A duális képzés a felsőoktatás megújításának egyik formája, amely reagál a társadalmi, ipari és korszerű oktatási elvárásokra, lehetőséget biztosít a felsőoktatási intézmények és a gazdasági szereplők valódi együttműködésére.
A magyar felsőoktatás rendszerében az akadémiai szféra cégekkel, iparvállatokkal tartott kapcsolataira többnyire alkalmazott kutatásokban vagy ipari megrendelések következtében végzett bérmunka, pl. az akadémiai szféra akkreditált laborjaiban végzett mérések elvégzése keretében folytatott kooperáció a jellemző. A kapcsolatok másik gyakori formája egy-egy vállalati szakember bevonása a záróvizsgáztatásba. Olyan szoros együttműködés azonban, ami napi szintű közös munkát, együttes tevékenységeket, fejlesztéseket kíván, nem gyakori. Ugyanakkor egyre erősebben fogalmazódik meg a gazdaság szereplői és a felsőoktatási intézmények közötti tudástranszferre vonatkozó igény, mely az eddigi együttműködések mellett a felek között kooperációt igényelne.
A versenyképes gazdaság nem engedheti meg magának, hogy a felsőoktatásban eltöltött évek alatt megszerzett ismeretek ne kapcsolódjanak szorosan a munkaerőpiaci igényekhez. A felsőoktatás dualizálására jellemző a közös cél végzett együttműködés, hiszen minden fél ugyanazon a problémán – a gazdasági környezet kihívásainak megfelelő végzettséggel rendelkező hallgatók kikerülése a felsőoktatás rendszeréből – dolgozik. A duális képzés a felek (vállalatok és az adott oktatási intézmény) szoros, eredményorientált együttműködését feltételezi.
Az iparvállalatok mellett a banki, üzleti szféra is bekapcsolódott a duális képzésbe, ami azt mutatja, hogy miként tágul a gyakorlatorientált képzés iránti igény a gazdasági szereplők körében.
Az együttműködésen alapuló képzési forma a felsőoktatási PDCA (Plan-Do-Chek-Act) ciklusoknak megfelelően kialakított lépések betartását teszi szükségessé.
• Első lépésként a képzés sikeressége érdekében szükséges meghatározni, egyeztetni a hallgatói, intézményi és vállalati elemi célokat.
• A következők lépésben a duális képzés fő folyamatainak – előkészítő, fejlesztési és működtetési folyamatok – meghatározása történik.
• A képzés folyamatos működtetéséhez szükséges az oktatási, képzési, szervezeti háttérstruktúra kialakítása.
• A duális képzés eredményességét az minősíti, hogy mennyire valósulnak meg az intézményi, társadalmi hasznosságra vonatkozó elemi célok. Az eredménymutatók folyamatos felülvizsgálata alapján történik az adott gazdasági, társadalmi környezetnek megfelelő képzésfejlesztés.
A Kecskeméti Főiskolán az együttműködésen alapuló duális képzés eredményességét mutatja, hogy jelenleg 40 partnercég bevonásával összesen 189 hallgató tanul duális formában járműmérnök, gépészmérnök, műszaki menedzser, mérnök informatikus, és kertészmérnöki alapszakokon. 2016 februárjában elsőként a magyar felsőoktatásban 24 duális képzésben végzett hallgató vette át diplomáját a Kecskemét Főiskolán.

Dual training – A training form based on cooperation

Dual training is one among the forms of renewing higher education. The training reacts to the social, industrial and educational demands and gives an opportunity for real cooperation between industry and higher education institutions.
In the system of Hungarian higher education the most typical types of cooperation between industrial partners and academic sector are mainly limited to research or wage work based on industry orders, eg. cooperation in the framework of carrying out measurements in the accredited laboratories of the academic sphere. Another frequent type of the cooperation is involving company experts in the college final exams. However, a type of close cooperation which requires joint work, joint activities and developments on daily basis is uncommon, despite the fact that there is a stronger and stronger demand for the transfer of knowledge between industry and higher educational institutions in the form of cooperation.
A competitive economy cannot afford the knowledge acquired during years spent in higher education not to be linked closely to labour market needs. In the form of dual system in higher education collaboration is common as the parties are part of a joint process of expanding knowledge and experience. All parties work on a similar problem i.e. gaining students with appropriate qualification responding to the challenges of the economic environment. The dual system assumes a tight, result–oriented cooperation between the parties (companies and institutions).
Besides industrial partners, banking and business sectors have also become involved in dual training, which indicates the expansion towards the demand for practical training among economic operators.
The training form based on cooperation needs to comply with the measures of the PDCA (Plan-Do-Check-Act) cycles of higher education.
First, in the interest of the success of training it is necessary to define and coordinate the basic targets of the institution, industry and students
The next step would be to define the main processes- preparation, development and operational processes- of the training.
Establishing an educational, training and institutional background for the continuous operation of the training is necessary.
The effectiveness of dual training is valued by how much the basic targets concerning institutional and social effectiveness are realized. The development of the training fitting into the given economic and social environment is based on ongoing reviews of the outcome indicators.
The effectiveness of dual training at Kecskemét College is shown by the fact that up to now 40 partner companies take part in the training with 189 students studying in vehicle engineering, mechanical engineering, technical engineering, computer engineering and horticulture engineering courses. In February 2016, first in Hungarian higher education 24 graduates in dual training received their degree in Kecskemét College.

 

3., Dina Miletta – PTE BTK Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet
Szervezeti tanulási zóna – egy képzők képzése projekt tapasztalatai

Az előadás egy képzők képzése képzési projekt (TÁMOP -4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 projekt „Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére”, SZTE FOK, 2015) megvalósítási tapasztalatai példáján mutatja be és elemzi milyen képzési tartalom és módszerek képesek eredményesen támogatni egy felsőoktatási szervezet tanuló szervezetté válását.
A tanuló szervezet olyan szervezet, amely folyamatos fejlődésének érdekében tudásának gyarapításával növeli alkotókedvét, ez egyúttal olyan dolgozó közösséget jelent, ahol az egyének képességeik folyamatos bővítésére törekszenek, új gondolkodásmódokat honosítanak meg, melyet a vezetés is támogat, a kollektív elképzeléseknek tág teret biztosítanak, és a szervezet tagjai a közös tanulás képesség elsajátításában is motiváltak.
Az előadás bemutatja a képzésfejlesztés legfontosabb tapasztalatait: a tanuló szervezeti megközelítés hogyan épült be a belső továbbképzés koncepciójába, vizsgálja, hogy ez hogyan határozta meg a képzők képzése tréningprogram tartalmát, a fejlesztés fókuszait. Egy résztvevői kérdőíves felmérés eredményei mentén elemezzük, hogy a továbbképzés során a tanuló szervezetek működéséhez szükséges személyes kompetenciákat – így a rendszerben való gondolkodás képessége; önfejlesztés, önirányítás képessége; közös jövőkép kialakításának képessége; belső meggyőződés; csoportos tanulás képessége, team-munka – milyen eredménnyel érte el a képzési program. Elemezzük továbbá, hogy a képzés során alkalmazott felnőttképzési módszerek milyen módon járulhatnak hozzá az eredményes tanuló szervezeti működéshez szükséges személyes kompetenciák fejlesztéséhez és milyen tanácsadási formák rendelhetők a szervezeti tanulás további gyakorlati működéséhez.

 

This presentation presents objectives, focuses, methods, results of a training what was part of a project „Student-oriented and practice-oriented modernization of life science-clinical education upgrading of local universities to strengthen international competitiveness” (EU Social Renewal Operational Programme – project nr.: 4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001) This “train the trainer” project was organized by Faculty of Dentistry of University of Szeged for education participants as instructors, researchers and dentists. The training was organized for professionals, who lead university courses, lectures, seminars, exercises keeping in order developing their personal teaching skills, and the knowledge of adult training methodology.
The presentation summarizes and presents the training of implementation the experiences of the participants in the light of the feedback and the trainer analysis. The personal development needs, personal competence development experiences, the organizational learning opportunities and needs, the main themes of teaching competency development training at the dentist training of University of Szeged have been identified. The main aspect of the analysis is the training methods and effectiveness of the adult education methods used in the light of the development goals set out in the training. The developed concept of training assumed that the participating trainers educational success based on their personal instructor efficiency in addition to the highly professional qualification, competences and skills. How to become a learning organization is an educational organization? What training and development methods can support organizational learning?

 

3., Cserné dr. Adermann Gizella – Dunaújvárosi Egyetem
Felnőttképzők a munkahelyen

A munkahelyi felnőttképzések és a duális képzések megjelenése óta fontos, hogy a képzők képzési stratégiája a felnőttek tanulásának jó megértésén alapuljon. A felnőttkori tanulás olyan komplex terület, amelyben sok elmélet és megközelítés találkozik. Bemutatunk néhányat azon megközelítések és alapelvek közül, amit a munkahelyi képzőknek ismerniük kellene, ilyenek a tanulási folyamat, azaz az új tudás elsajátításának és átadásának kérdései, a felnőttek hatékony tanulási stílusai és a felnöttoktatás alapelvei.

When introducing learning strategies into the workplace, as into the dual training it is important to base these strategies of the trainers on a good understanding of adult learning. Adult learning is a complex topic with many theories and approaches. Some of the most widely recognized approaches and principles that are used in education of the employees: Learning process – how new information is taken in and processed; Learning style – the way adults prefer to learn; Adult learning principles.

 

4., Dr. Simándi Szilvia –Eszterházy Károly Főiskola, Eger
Tevékenységalapú nyílt oktatás

A nemzetközi trendek és a hazai előrejelzések a munkaerőpiac igényeihez való igazodás és a felnőttkori időgazdálkodás vonatkozásában azt mutatják, hogy hazánkban is a fizikai jelenlétet nem, vagy kis mértékben igénylő tanulási, művelődési formák iránt még nagyobb igény fog mutatkozni. Előadásunkban azt az intézményi kezdeményezést kívánjuk bemutatni, amely a tevékenységalapú, problémaközpontú és gyakorlatorientált nyílt oktatási formát helyezi a középpontba, továbbá épít az együttműködésre és az egymástól való tanulásra is.

The international trends and national predictions in regards to the demands of the labor market, as well as time management in adulthood show that there will be a greater demand for learning forms that require little or no physical presence of the students. In our presentation we would like to introduce the institutional initiation that puts the action- and problem-based open learning style in focus. It also furthers co-operation and fosters peer learning.

 

5., Dr. habil. Reisz Terézia PhD – Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar
Andagógusok a munkaerő-piacon

A hazai felsőoktatási átalakításának hozadékaként a közelmúltban több szakterületen jelentős változások léptek életbe. Ennek folyományaként megszűnik a több évtizedes múlttal rendelkező andragógusképzés is. A felnőttoktatás számos területén dolgozó szakemberek nemrég még 16 felsőoktatás intézményben kaphatták meg diplomáikat. Ma is megtalálhatóak a köz- és civil szféra számos intézményeiben a szakemberek, éppen ezért aktuális a kérdés. Milyen utat jártak be a felsőoktatási tanulmányaikat befejező végzett andragógusok a hazai munkaerő-piacon?
Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának elődintézményében, így a Felnőttoktatási és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán és annak jogelődjein 1978 óta folyik az andragógusok képzése, illetve a tudományterület számos szakirányában, különféle képzési formákban bocsátottak ki végzős diplomásokat.
2005/2006. tanévben a kar kutatócsoportja felmérte a 35 év alatt végzett hallgatók iskolai útját, munkaerő-piaci mobilitását, valamint egzisztenciális helyzetét és a jövőre vonatkozó életterveit. Addig 10852 hallgató vette át diplomáját, akiknek 12,6%-a kérdőíves megkeresésünkre választ adott. A kutatás jelen szakaszában többen vállalkoztak interjús beszélgetésre is.
A diplomások átlagos életkora 43 év volt, köztük a nők többségben voltak– különösen a nappali tagozaton – arányuk meghaladta a 70%-ot. A képzéshez, szaktantárgyaikhoz és az azokat tanító tanáraikhoz alapvetően pozitív beállítódással viszonyultak, vélhetően ez a magyarázata annak is, hogy sokan több diplomát is szereztek a karon, illetve közel 30%-uk újabb tanulmányt tervezett valamelyik BA/MA képzés szakirányain. Többségük (81,8%) levelező tagozaton végzett, ez a nagy arány a rendszerváltás időszakában zajló struktúraváltáshoz köthető munkahelyi kihívásokkal is magyarázható. Illetve erre utal az is, hogy diplomás életpályájukat meghatározóan (80%-uk) nem pályakezdőként kezdték, így a diploma megszerzése főként a munkahely megőrzésében, illetve a munkahelyi hierarchiában való előrejutásban jelentett előnyöket. A felsőfokú végzettség stabilitást hozott a fiatal felnőttek életében, amely a jövedelmük diszkrét növekedésében és visszafogott elégedettségükből is tükröződik. Munkahelyeik száma alacsony, valamint a mobilitásuk iránya is azt mutatja, hogy a diplomás réteg munkahelyen belül és munkakörében élt meg jelentősebb mozgást. Ezt a diplomás réteget nem veszélyezteti a munkanélküliség. Noha a munkából való távol maradás jól mérhető itt is, de ez a pályaút főként a kisgyermekeiket nevelő nőkre jellemző. Jó presztízsű munkafajtákban, főként közép- és felsővezetői munkakörökben találjuk meg egykori egyetemi hallgatóinkat, akik meghatározóan autonóm és kreatív tevékenységet végeznek. Tény az is, hogy munkáltatóik nem apellálnak a mindennapi munkavégzés során, az egyetemen elsajátított kompetenciáik egy részére. Ezért a megkérdezettek 10%-a a pálya elhagyását tervezi, akik a nagyobb jövedelem és a felsőfokú szakképzettségüknek megfelelő munkafajták felé mozdulnának el a közeljövőben is.
A kutatás és eredményei számos tanulsággal jelzik a diplomás réteg társadalmi beágyazottságát és munkaerő-piaci aspirációit. Adataink túllépnek a kari intézményi stratégia fejlesztését támogató információk prezentálásának lehetőségén. Napjaink égető problémáinak megoldása, így a munkanélküliség növekedése, illetve a közmunkában résztvevő tömeges méretű képzetlen munkaerő munkaerő-piacra való visszavezetése és integrálása nem képzelhető el a felnőttoktatás szakemberei nélkül. Éppen ezért megoldásra vár az andragógusok munkaerő-piacon való tartása és rendszerszerű képzése.

The reshaping of Hungarian higher education lead to recent changes throughout the educational system and its different specializations. Training of andragosists – a discipline with several decades’ tradition – is terminated as part of this process. Not long ago, professionals working in various fields of adult education were able to obtain their degree from 16 institutions of higher education. These professionals are working in governmental and civil institutions today, making this topic current. What was the path of andragogists on the labor market after completing their degree?
At the University of Pécs’ Faculty of Cultural Sciences, Education and Regional Development; and its preceding institutions training in andragogy had been ongoing since 1978. Furthermore, andragogy had been taught with several different specializations and under varying postgraduate structures.
In the school year 2005/2006 the faculty’s research team analyzed the scholastic record, labor mobility, level of income and future plans of andragogy graduates of the past 35 years. At the time of the study 10852 graduates received a degree in andragogy, 12.6% of whom responded to the questionnaire. In this phase of the study, several people were willing to participate in in-person interviews. The average age of graduates was 43 years, 70% of people who received full time training were woman. Respondents showed a positive attitude toward the course they completed, the subjects focusing on andragogy and their teachers – this is in alignment with several graduates acquiring more than one degree from the faculty and almost 30% of graduates planning to enroll in additional BA/MA courses. The majority of participants (81.8%) received correspondence training, this high proportion may be explained partly by the structural changes in the country’s economy following the ’89 change of regime and its effects on the labor market. This is further supported by 80% of the graduates enrolling in their respective courses while already being employed, in order to further secure their current position or enhance their future carrier path. Their academic degree contributed to stability in the young adults’ life, which is indicated by the discreet growth of their income and moderate satisfaction. The study showed that these graduates were not forced to change jobs often and experienced mobility within their respective places of employment and fields of profession. This group is not at risk from unemployment and while interruption of active work was observed, this can mostly be attributed to maternity leave. We found that our alumni mostly find employment in positions of high prestige, as part of middle and senior level management, performing autonomous and creative tasks. It also needs to be brought to attention that some competences acquired during their studies are not relied on by the employers of the graduates. This contributes to 10% of the respondents intending to abandon their current line of work in the near future, aiming for higher income and a job that is more closely in alignment with their training.
The research and its results provide us with a good understanding of the social integration of diploma holders and their aspirations on the labor market. Our data improves on the possibilities outlined in the faculty’s development strategy. Trained professionals in the field of adult education are essential not only for successful measures for the improvement of today’s growing unemployment rate, but also the integration of the untrained labor force that is currently mostly participating in public works programs. This leads us to the conclusion that institutionalized training and preservation of andragogists’ participation in the labor market are crucial problems that today’s Hungarian society is faced with.

  1. day – Második nap:

1., Dr. Molnár György – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Pedagógia Tanszék
Elektronikus tanulástámogatási módszerek és lehetőségek a szakképzésben

Az IKT rohamos fejlődése folyamatosan igényeket támaszt mind a társadalommal, mind a gazdasással, mind az életformával kapcsolatban. E tendencia napjainkban egyre inkább fokozódik, melyben az alapvető életformák, feladatok, szerepek átalakulása mellett számolnunk kell az oktatási rendszer és egyes elemeinek a változásával is. A nagyiramú technikai és technológiai fejlődés magával hozta a tanulási környezetek megváltozását, a digitális tanulás kiterjesztését, megkívánva a tanulási formák és alapelvek gyökeres megváltoztatását. Ennek jegyei elsősorban tehát a klasszikus tanítási-tanulási módszerek átalakulás és a tanulási környezetek újradefiniálása, a különféle szerepek megváltozásában érhető tetten. Ennek nyomai az oktatás különböző területein is érezhetőek, az általános iskolában éppúgy, mint a szakképzésben vagy a felsőoktatásban. A köznevelés egyik fő elemeként domináló szakképzés kulcsszerepet játszik az alapfokú nevelési-oktatási és a felsőoktatás tanulás fő szakaszai között. A szakképzés egyik kulcskérdése az általános oktatási rendszerbeli követelmények mellett a duális képzés gyakorlati megvalósítása, illetve a legújabb jogszabályi változások figyelembe vételével a fenntartóváltásból és az iskolaszerkezetből adódó új elemek kezelése. Ilyen új elem a szakképző intézmények rendszerének megváltozása mely értelmében a bevezetésre kerülő szakgimnáziumok esetén fel kell készülni a szakmai érettségi feladatainak ellátására és a szakmai vizsgáztatás megszervezésére is. E feladatot a rendszernek folyamatosan biztosítani kell, melyben a fejlett innovatív technológiák segítségünkre lehetnek. Az új szakmai vizsgatárgyak esetén új ismeretek és követelmények kidolgozása is felmerül stratégiai célként. Az új típusú korszerű technológiák és új generációs módszerek segíthetik tehát a tanítás-tanulás folyamatának egyre növekvő igényeit kielégíteni, melyekre már számos példa mutatkozott már a hazai (Benedek, Budai, Horváth, Molnár, Szűts) és nemzetközi (Commers, Babista) gyakorlatban is (digitális pedagógus, innovatív tanárok fóruma, digitális témahét). A cikk az ehhez kapcsolódó módszertani és technológiai lehetőségeket kívánja számba venni a szakképzésben adaptálható gyakorlatok területeken, mely az IKT és közösségi médiaalapú szolgáltatások tanulástámogató funkcióira fókuszál, olyan tudásmegosztással is párosuló megoldásokkal, mint a learningapps, scratch, socrative vagy a virtuális tanulási környezetek világa. Mindezt egy empirikus vizsgálattal is alá kívánja támasztani a szerző, mely alapján egy a szakképzésben dolgozó N=120 fős hallgatói kört megszólítva egy kérdőíves felmérés keretében mutatja meg a feltárt eredményeket. A kapott eredmények alkalmasak a jelenlegi fejlesztési és módszertani igények feltárására és disszeminálására, mely alapján egyértelműen elmondható az új IKT és közösségi alapú szolgáltatások használatának és kiterjesztésének létjogosultsága a szakképzés rendszerében is. A kapott eredményeket a leíró statisztika egyszerű módszerei mellett szöveges és grafikonos kiértékelések teszik érzékelhetővé. Ezek alapján összeállt javaslatcsomag alkalmas lehet a szakképzésben oktató kollégák módszertani kultúrájának és digitális kompetenciáinak fejlesztésére, az eredményesebb oktatási folyamat érdekében.

 

The rapid developement of ICT sets up new claims on society, economy and life style as well. This tendency has been intensifying nowadays and we need to take into account the change not only in essential lifestyles, tasks, roles but particular elements of education system.

The rapid technical and technological change have brought forth a change in learning environments and the expansion of digital learning.

The consequences of this can be noticed in particular elements of educational system – in primary school and in vocational education or higher education likewise. Vocational education has a key role between the main stages of elementary and higher education. One of the main questions of vocational education is – besides the requirements in elementary education – the realization in practice of dual training system. Handling new elements deriving from a change in maintenance and the structure of education considering the latest changes of law is important too. Such a new element is a change in the system of vocational schools according to that new vocational high schools have to be prepared for organizing and accomplishing vocational examinations and vocational final examinations. Developed and innovative technologies can support us in this. Related to the new subjects of vocational exams the demand of elaboration of new materials and requirements also arises as a strategical aim. The new technologies and ’new generation’ methods can help satisfying the increasing claims of teaching and learning. There were several examples of this in national and international practice as well (digital teacher, forum of innovative teachers, digital themed week). The article summarizes the related methodological and technological possibilities in fields that are adaptable in vocational training. It focuses on learning support functions of services based on ICT and social media with such knowledge sharing tools as learningapps, scratch, socrative or virtual learning environments. The author reinforces his claims by an empirical examination and based on that the findings are presented in the context of a survey which was conducted among people (sample size N=120) working in vocational traning.

Relying upon the above detailed facts the importance of the application and expansion of ICT and community based services in vocational education system can be declared. A set of proposals based on these may be suitable of improving the digital competencies and methodological culture of teachers working in vocational education system for the sake of a more succesful process in education.

 

2., Dr. Király Zoltán – Dunaújvárosi Egyetem
A duális képzés és az online oktatás

A magyarországi duális képzés szigorú időkerete a képzés és a munka összehangolása kevés mozgásteret ad a hallgatóknak, a felsőoktatásnak és a cégek képviselőinek is. Az online oktatás olyan lehetőségeket biztosít, mely a hallgatók időbeosztását szabadabbá teszi, rugalmasabb tanulási környezetet biztosít. Az online oktatás olyan kérdések megoldásában is segíthet, melyekre a cégek és egyetemek nem találtak eddig válaszokat: Mit kezdjünk egy első éves hallgatóval? Hogyan pótoljuk az oktatási és nevelési hiányosságokat? Hogyan teremtsük meg a hallgatók motivációját?

 

The strict time frame for dual training in Hungary, training and coordination of the work with little room for maneuver gives the students, the higher education and representatives of the companies. Online education opportunities, which makes the students schedule freeing up more flexible learning environment. Online education can help solve issues on which companies and universities have not been found so far, answers: what do you start with a first-year students? How to replace lost education and educational shortcomings? How to motivate our students?

 

3., Hegyi-Halmos Nóra – ELTE PPK FTI
Az iskolai pályaorientációs tevékenységhez szükséges kompetenciák

A hazai oktatáspolitikai dokumentumokban (köznevelési törvény, NAT, kerettanterv) megjelenik a pályaorientáció, valamint a pályaválasztási tanácsadás, mint a pedagógus kiemelt feladata. Vizsgálatom fő célja volt, hogy képet kapjak az iskolai pályaorientáció gyakorlatáról a hazai gimnáziumokban, másrészt, hogy feltárjam, miként vélekednek a pedagógusok az iskolai pályaorientáció szerepéről, saját kapcsolódó feladataikról és felkészültségükről. A vizsgálat egyik kutatási kérdése a pedagógusok iskolai pályaorientációs tevékenységhez szükséges kompetenciákról való vélekedéseit vizsgálta, jelen előadásomban ezeket az eredményeket szeretném bemutatni.
A fenti kutatási kérdéshez kapcsolódóan az alábbi hipotézist fogalmaztam meg:
Feltételezem, hogy a megkérdezett pedagógusok gyakorlatuk, vélekedéseik alapján körvonalazni tudják a pályaorientációs tevékenységhez szükséges ismereteket, tudást és kompetenciákat, azonban nem érzik magukat felkészültnek a feladatra.
A kutatás során nyitott és zárt végű kérdéseket is tartalmazó kérdőívet használtam, melyet Magyarország három régiójában működő gimnáziumokban tanító 487 pedagógus töltött ki.
A kutatás eredményeképpen röviden megfogalmazható, hogy a vizsgálatban részt vevő tanárok jelentős része úgy érzi, hogy a pályaorientációs tevékenységhez speciális, definiálható tudás, ismeret és információk szükségesek. A kitöltő pedagógusok speciális tudás és ismeretek alatt elsősorban a munkaerő-piacra, gazdasági helyzetre, szakmastruktúra változásokra, továbbtanulásra, a képzési rendszer változásának nyomon követésére gondolnak, illetve olyan információk szükségességét fogalmazzák meg, amelyek a diákok önismeretének fejlesztésére, készségfejlesztésére vonatkoznak. A megkérdezett tanárok nagy többsége általában a magyar pedagógustársadalmat nem tartja felkészültnek a pályaorientációs tevékenységre, ennek megfelelően saját felkészültségüket is meglehetősen alul.

 

4., Fodorné Tóth Krisztina – PTE KPVK
MOOC – divat és szolgáltatás

A Massive Open Online Courses rövidítése, eredeti tartalmától némileg elszakadva, a felsőoktatás és az elektronikus tanulástámogatás egyik legelterjedtebb divatszavává vált. Az Open Courseware ideájától az automatizált távoktatási kurzuson át a komplett távképzésig számos formára alkalmazzuk. Látnunk kell azonban, hogy a megnevezés tárgya a születése óta eltelt alig néhány év alatt is jelentős átalakuláson ment át. A nyílt tudásmegosztás felsőoktatási szerepének betöltése mellett legalább ilyen fontos a felsőoktatás marketingtevékenységébe való beilleszkedés, valamint az utóbbi néhány évben kialakulófélben lévő felnőttképzési szolgáltatás. Előadásomban a MOOC elnevezéssel illetett kezdeményezések típusainak célszempontú ismertetését szeretném elvégezni.

 

The abbreviation of Massive Open Online Courses is continously disaffiliating from its original content, and becoming the most widespread hot word in the aera of electronic learning support. We cover with it several forms of it from the idea of Open Courseware through the highly automated distance course to complete distance trainings. We must see that the topic of this name went under a transformation during these few years since its birth. Today besides the open knowledge sharing is also very important to think about it as marketing activity of higher education or even a (not completely) new adult education service of higher education institutions. In my presentation I aim to introduce the of MOOC-called initiatives from the view point of their main intentions.

 

5., Szabó Csilla Marianna, Czifra Sándor – Dunaújvárosi Egyetem
Egy jól szervezett online oktatás gyakorlati tapasztalatai és eredményessége

A mai modern társadalmakban az egész életen át tartó tanulás már alapkövetelmény. Napjainkra számos vállalatnál, intézménynél felismerték, hogy a versenyelőny megtartása szempontjából kiemelkedő fontossággal bír a munkavállalók képzése. A gazdasági élet felgyorsulása miatt az információ és tudás amortizálódásának ideje csökkent, a speciális és “up-to-date” szaktudás iránti igény viszont nőtt. Ezért egyre több vállalatnál kerül előtérbe az élethosszig tartó tanulás, melynek kitűnő eszköze az e-learning.
Az e-learning ma már mind a felsőoktatásban, mind az üzleti életben általánosan elfogadott ismeretátadási forma. Az előadás során egy online rendszer kialakításának speciális módszerét mutatjuk be egy országos, hazai szervezetnél. A kiválasztott intézmény felügyeleti tevékenységének megfelelő színvonalú ellátásához elengedhetetlen a szükséges ismeretek minél szélesebb körben történő terjesztése, így az ismeretátadás hagyományos formái (élőképzés, útmutatók, körlevelek stb.) mellett kiemelt szerep jut az információkat személyre szabottan mindenkihez eljuttatni képes e-learning képzési rendszernek. A rendszert több lépcsőben alakították ki: folyamatosan monitorozva, a visszajelzések és kimutatások feldolgozásával, valamint azok figyelembe vételével végeztek el. Ennek a bevezetési folyamatnak a tapasztalatait, mérhető és kimutatható állapotait kívánjuk előadásunkban bemutatni.
A kiválasztott intézményben egy kérdőíves kutatás és a rendszerhasználati statisztikai adatok alapján kíséreljük meg bemutatni az online oktatás bevezetési folyamatát, illetve annak hatékonyságát egy online tananyag gyakorlati alkalmazásán keresztül. Az előadás során a következő témaköröket mutatjuk be:
• A munkavállalók tapasztalatai a teljes szervezetre vonatkozó online keretrendszer és a tananyag hozzáférését illetően.
• A képzésben résztvevő valamennyi személy (tanulók, tanárok, oktatásszervezők) véleménye egy elégedettségi kérdőíven keresztül. A kérdőív a rendszer bevezetésekor pilot csoportba osztott munkatársak véleményét mutatja. A kérdőívet 132 fő töltötte ki.
• Egy, a munkavállalók számára széles körben előírt online kurzusnak, valamint a hozzá rendelt vizsgának a statisztikai eredményei. Ehhez kapcsolódóan részletesen ismertetjük a kiválasztott online kurzust, bemutatjuk fejlesztésének és kialakításainak körülményeit, illetve magát az oktatási folyamatot.
Az előadás során arra igyekszünk választ adni, hogy hogyan vált be az adott intézményben az online tananyag, milyen mértékben segítette a dolgozók felkészülését a kötelező vizsgákra. A képzésben összesen 1091 fő vett részt. Tehát a következő összefüggéseket kívánjuk részletesebben bemutatni:
1. Milyen kapcsolat van a teljes szervezet számára rendelkezésre álló online tananyag minősége és kötelezően kitöltendő tesztek eredményei között?
2. Milyen kapcsolat van a képzésben eltöltött idő, a képzés során mutatott résztvevői/tanulói aktivitás és a tesztek eredményei?

 

In today modern society, Life Long Learning is considered to be a basic demand. Several companies and institutions have already realized that training their own employees has a great significance if they want to maintain their competitiveness. Due to rapid changes in economy, the time of information and knowledge amortisation has fairly shortened, while the need for specific and up-to-date professional knowledge has been increased. As a consequence of all these changes, in more and more companies the idea of lifelong learning has become significant prominent, one of best tools of which is e-learning.
Today e-learning as a form of knowledge transfer is broadly acknowledged both in higher education and in business life. We are presenting the special method of forming an online system in a national country-wide institution. Being able to support the high quality of the particular institution’s controlling activity it is inevitable to spread the suitable knowledge and information among most employees. So besides traditional forms of knowledge transfer, such as pre-training, guidelines, email messages, e-learning training systems, which are able to deliver personally-cut information to everybody, have an important role in training. The system was formed in several steps, regularly monitoring its work and paying attention to feedbacks and accounts. We are going to present the experience of this process and its measurable and statistical statements.
We are going to present the introduction process of online education in a particular company on the basis of questionnaire research and the statistical data from system usage, as well as its effectiveness thorough the implementation of online learning material. In the presentation w are going to talk about the following topics:
• Employees’ experience regarding the whole-company online framework system and the accessibility of the online material.
• Opinion of all people taking part in the training (students, teachers, training organisers) through a complacence questionnaire. The questionnaire presents the opinion of people working in the pilot group in the introduction of the system. The questionnaire was filled in by 132 people.
• Statistical data of an online course that was done by most of the employees, as well as exam results of this course. In connection with it we are going to present the particular online course in details, the circumstances of its development and the teaching process.
During the presentation we want to introduce how much the online learning material was effective, to what extent it supported employees’ preparation for compulsory examinations. There were 1091 people taking part in the online education. We want to present the following connections:
1. What connection can be found between the quality of online learning materials, available for the employees in the whole institution, and the results of compulsory tests?
2. What connection can be found between the time spent in the training, the participants’ / students’ activity during the course and the results of the tests?

 

6., Bódis Lajos, Branyiczki Imre, Papp Bence – Budapesti Corvinus Egyetem
Az Emberi erőforrások alapképzési szak megújítása a Budapesti Corvinus Egyetemen a munkaerő-piaci igények alapján

A Budapesti Corvinus Egyetem egy bővülő és átalakuló alapszakjának esetén mutatjuk be a fejlesztés során figyelembe vett munkaerő-piaci, szakmai, pedagógiai és szervezeti megfontolásokat.
Bevezetésként rövid áttekintést adunk a hazai felsőoktatásban folyó emberi erőforrás képzés helyzetéről, valamint a releváns munkaerő-piaci szegmens alakulásáról, a HR szakma fejlődéséről.
Bemutatjuk az emberierőforrás-menedzsment szakterület fejlődésének a képzés szempontjából releváns főbb nemzetközi tendenciáit, és ezek megjelenését a magyarországi üzleti és közszolgálati szervezetekben.
Ezután a szakon végzettek munkaerő-piaci helyzetét és a jelentkezők szelekcióját befolyásoló tényezőket elemezzük.
Vállalati és intézményi felsővezetők, valamint humánpolitikai szakemberek megállapításainak kvalitatív feldolgozására, továbbá a munkaerő-piaci keresleti jellemzők elemzésére támaszkodva bemutatjuk a piaci igényként megfogalmazható főbb kompetenciákat és tudásbeli jellemzőket.
Ezeket összevetjük az Emberi erőforrások alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeivel.
Bemutatjuk a szakon folyamatban lévő átalakítás fő irányait, az üzleti orientáció erősítését, a közgazdasági tárgyak jobb egymásra építését, valamint a felsőoktatásban nélkülözhetetlen módszertani fejlesztések irányába tett lépéseket.
Az Emberi erőforrások alapképzési szak jelenlegi és tervezett tantárgyi szerkezetének és az alkalmazott oktatási módszertanok elemzésén keresztül mutatjuk meg, hogy a tervezett és már folyamatban lévő változtatások miként segítik elő a valós munkaerő-piaci igényeknek való jobb megfelelés kialakítását.

 

We will present the labor market, professional, pedagogical and organizational considerations of program development in the case of a broadening bachelor program under transformation in Corvinus University of Budapest.
In the introduction we will give a concise overview about the higher education of HR’s field, and besides about the processes in the relevant labor market segment, about the advance of the HR profession.
We will show the international trends of HR’s development in terms of the relevant aspects of our program, and the appearance of these trends in the Hungarian business and public organizations.
We continue with the analysis of the labor market state of the graduates and the factors which influence the selection of the applicants.
Our discussion will cover the main competencies and knowledge characteristics, which would be demanded by the market according to qualitative interpretation and elaboration of remarks and findings of corporates’ and institutions’ top managers and bolstered by the analysis of the labor market’s demand side.
We juxtapose these with the goals, learning outcomes and requirements of our program.
We will present the main directions of the actual developments pertaining to our program, the establishment of the business orientation, the better connection of the economic subjects, and in addition, the methodological developments which are indispensable in the sphere of higher education and to which we have taken steps.
Through the analysis of the Human Resource Management BA program’s actual and planned structure of curriculum and through the analysis of the operated educational methodologies we will show how the ongoing and the planned transformations are going to help to match the real market demand.

 

B., Egyetem – város kapcsolata/University – City, Region Parnership – University – City, Region Partnership

  1. day – Első nap:

1., Mészáros Attila – Székesfehérvár Polgármesteri Hivatal
Székesfehérvár fejlődéséért – egyetem és város kapcsolata

  • Székesfehérvár
  • Magyarország történelmi fővárosa
  • 100000 lakos
  • Iskolaváros, 20.000 diák a város 45 általános és középiskolájában
  • Erős ipar, az ország egyik legnagyobb gazdasági erőcentruma
  • További fejlődés gátja a munkaerő-hiány
  • Felsőoktatás erősítésének célja
  • a meglévő munkaerőhiány csökkentése, és a vállalatok által jelzett jövőbeni fejlesztések munkaerőigény kielégítése
  • a Székesfehérváron élő és/vagy itt tanuló fiataloknak magas szintű egyetemi képzés biztosítása műszaki, gazdasági és pénzügyi területen
  • Felsőoktatás
  • Műszaki képzés:
    • Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar megalapítása – 2014. július 1.
    • Duális képzés megindítása műszaki informatika szakon – 2015 szeptember
    • 5 szakon duális képzés 108 fővel – 2016 szeptember
    • Gépészmérnök, villamosmérnök, műszaki informatika, műszaki menedzser, földmérő és földrendező
  • Felsőoktatás
  • Gazdasági, pénzügyi és társadalomtudományi képzés
    • Corvinus Egyetem Székesfehérvári campus – 2016. július 1.
    • 6 alapszakon tervezett indulás – 2016 szeptember
    • Duális képzésben 2 szak
    • Önkormányzat hozzájárulása
  • A város a két felsőoktatási intézményt anyagi és eszköz támogatással segíti
  • Éves szinten 150-200 millió Ft
  • Közös Campus kialakítása
  • Városi ösztöndíjprogram
  • Helyi ipar bevonása a képzés kialakításba
  • Egyetemi klub kialakítása a Belvárosban

 

  • To develop Székesfehérvár – Relationship between the university and the city
  • Székesfehérvár
  • The historical capital of Hungary
  • Population of 100.000
  • City of schools, 20.000 students attend to 45 primary and secondary schools
  • High impact industry, one of the most economically significant centers of the country
  • Hindrance of further development is the lack of manpower
  • The aim of enhancing higher education
  • To relieve labour shortage and to satisfy the future needs of businesses
  • To improve the quality of higher education in the field of engineering, economics and finance for those who live and/or study in Székesfehérvár
  • Higher education
  • Engineering:
    • 1 July 2014: establishment of Alba Regia Engineering Faculty of Óbuda University
    • September 2015: launch of dual training system at the specialisation/major of computer engineering
    • September 2016: Dual training system with 108 persons at 5 different majors
    • Mechanical engineer, electrical engineer, computer engineering, engineering managment, land-surveyor
  • Higher education
  • Economics, Finance and Social science
    • 1 July 2016: Corvinus University campus in Székesfehérvár
    • 6 majors/basic degrees to be launched in September 2016
    • 2 majors in dual training system
    • Contribution of the Municipality
  • The Municipality of Székesfehérvár sponsors the two higher education institutions with material and financial supply
  • 150-200 million HUF per year
  • Establishment of a common campus
  • Municipal scholarship programme
  • Involvement of local industry into the forming of the training
  • University club in the innercity

 

2., Dr. Juhász Erika – Debreceni Egyetem BTK NI Andragógia Tanszék
Kulturális tanulás Magyarországon

A kulturális tanulás a kultúra széleskörű intézményrendszere és eszközrendszere által megvalósuló nonformális és informális tanulási forma. Létezése történetiségében az emberiség létezéséig is visszanyúlik, vizsgálata a kultúrszociológiai irányzatokkal egyidős. Ezek a vizsgálatok azonban elsődlegesen egy-egy részterület (olvasás, múzeumlátogatás, internethasználat stb.) elemzésére terjednek ki, jelen előadásomban pedig ehhez kívánok egy elméleti keretet adni. Bemutatom, hogy mik azok az intézményi színterek, és melyek azok a kulturális eszközök, amelyek révén a kulturális tanulás bizonyos formái megjelennek és mérhetővé válnak. Az országos statisztikákból képezett kulturális tanulási index alapján pedig bemutatom azokat az összefüggéseket, hogy egy-egy régió társadalmi-gazdasági index szerinti fejlettsége miért fordítottan arányos a kulturális tanulási index szerinti fejlettséggel, és erre építve hogyan hathat a kulturális tanulás feltételrendszerének fejlesztése a térség társadalmi-gazdasági fejlettségére.

Az előadás a „Tanuló régiók Magyarországon: Az elmélettől a valóságig” című OTKA által támogatott kutatás egy szeletét mutatja be, így azokkal együttesen értelmezhető leginkább kerek egészként, így a tanuló régió kutatás szekciójában kívánom bemutatni.

 

Cultural learning is a nonformal and informal form of learning, implemented by wide range of institutions and toolkit of culture. Its existence goes back in history to the beginning of mankind, the examination of it as old as culture sociology trends. These examinations primarily analyze only a single subfield of cultural learning (eg. reading, museum visiting, using of internet etc.), in this presentation I would like to give a theoretical framework to it. I present those institutional scenes and cultural assets by wich certain forms of cultural learning
appear and become measurable. Based on the cultural learning index – which was made from national statistics – I introduce those connections which explain why the level of development is inversely proportional between the socio-economic index and cultural learning index in some regions, and building on this, how the development of cultural learning conditions may affects on socio-economic development in some regions.

This presentation introduces a piece of a research, titeled „Learning regions in Hungary: From theory to reality” which was supported by OTKA, and it become most meaningful with the other pieces of this research, so I would like to hold my lecture in the session of the learning regions research.

 

3., Tóth Dorina Anna – Debreceni Egyetem
Közösségi felsőoktatási képzési központ koncepciója Sátoraljaújhelyen

Az oktatáspolitika a felsőoktatási intézmények működését a globális gazdasági és társadalmi folyamatokhoz kívánja igazítani, mint azt a kormány a 2014-es felsőoktatási koncepciója hangsúlyozza. Az intézmények irracionális rivalizálása helyett pedig egy olyan versenyhelyzetet kíván teremteni az új stratégia, melynek eredményeképpen minden tudásterület lefedhetővé válik a felsőoktatási intézményekkel. A hátrányos helyzetű régiókra különös gondot fordítottak versenyképességük növelése céljából. Ezen térségek teljes leszakadásának megakadályozására dolgozták ki a közösségi főiskolák koncepcióját. Ez a koncepció adott elméleti alapot a közösségi felsőoktatási képzési központ (KFKK) indításához. Vizsgálódásom középpontjába az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régiók peremeire kihelyezett KFKK-k kerültek. Előadásomban a sátoraljaújhelyi KFKK koncepcióját szeretném bemutatni, ehhez interjút készítettem a városi önkormányzat tagjaival, továbbá a Miskolci Egyetem oktatási rektorhelyettesével is. A városi és az egyetemi érdekek az elképzelések tükrében azonban nem mindig fedik egymást, sőt, bizonyos kérdésekben (képzési forma, finanszírozási forma) diszkrepancia jelent meg az álláspontokban.

 

The Hungarian politics of higher education wants to frame the high education into economyc system. With this provision Hungary have to be more competitive seat of learning. The focus is on the disadvantaged regions of east-northf Hungary. These regions are high and dry, so the Hungarian government set up a new concept. In these new institutes wish starts trainings in 2016/2017 sept.

 

4., Dr. Koltai Zoltán – Pécsi Tudományegyetem KPVK
Az oktatás városkaraktert alakító szerepe a mai Magyarországon

2012-2013-ban megismételtük lakosságra vonatkozó, közel tíz évvel korábbi vizsgálatunkat, melynek keretében az alábbi kérdésekre kerestünk választ: milyen szempontokat részesít előnyben a magyar lakosság lakóhelyének megválasztásakor, milyen jellemzőkkel írják le a különböző nagyságú településtípusokat, melyik magyarországi településeket és miért tartják versenyképesnek a válaszadók, melyek azok a települések, melyeket valódi vonzásközpontoknak tartanak az érintettek és milyen költözési hajlandóság jellemzi a megkérdezetteket?
Az adatfelvétel ezen újabb fázisában rétegzett kérdőíves megkereséseket folytattunk (a figyelembe vett négy szempont: a magyarországi népesség régiók szerinti megoszlása, a lakosság nemek, korcsoportok és végül iskolai végzettség szerinti tagozódása volt), melynek eredményeként ezer, véletlenül kiválasztott magánszemély adott választ kérdéseinkre. Jelen tanulmányunkban a lakóhelyi vonzerőkön belül kiemelten az oktatás városkaraktert befolyásoló szerepéről kapott eredményeinket foglaljuk össze.

 

We repeated our survey in 2012-2013, allowing thereby the comprehensive evaluation of a period of almost ten years. We wanted to find the answer to the following questions: what aspects do Hungarian citizens prefer when choosing their place of residence, what characteristics do they use to describe the settlement types of different size, which Hungarian settlements are considered competitive by the respondents and why, which are the settlements that the stakeholders see as real centres of gravity and how much are the respondents willing to move to another settlement?
In the second survey we used the method of a layered questionnaire survey again (the four aspects considered were as follows: breakdown of the Hungarian population by regions, breakdown of the population by gender, age groups and finally level of education), in which it was one thousand private persons again who responded to our questions. In this study we summarize our results about the education like city characteristics.

 

5., Prof. Dr Kozma Tamás – Debreceni Egyetem
Community Learning as PBL – A Model

Cél: Az előadás célja bemutatni és megvitatni a közösségi tanulás egy új modelljét.
Indoklás, előzmények: A közösségi tanulást ma széles körben használják, mint pl: az egyetemek harmadik missziója, a progresszív iskola-mozgalom, a tanulás új dimenziói (LLL), a tanulás “gyakorlati közösségei” (Forray, Kozma 2014; 2015; Wenger 2005). Ez az egyik, ha nem a legfontosabb módszere a tanuló közösségek fölépítésének és fejlesztésének (Benke 2015). A probléma alapú tanulás az 1990-es évek fölfedezése a neveléslélektanban és az oktatástudományban. A két megközelítés összekapcsolása – a mi eredményeink szerint – jobb megértését kínálja a tanuló közösségek fejlődésének, mint a hagyományos magyarázatok.

Módszerek: dokumentumok tanulmányozása (diskurzus elemzés), tereptanulmányok.

Eredmények: Számos esettanulmány elemzése mutatja, hogy a közösségi tanulás mint probléma megoldás lépései a következők: a) a kihívás azonosítása, b) a megfelelő válasz keresése; c) új információk és kompetenciák keresése a válaszhoz; d) a közösség feletti kontroll átvétele a siker eredményeként; e) a siker narratívájának kialakítása.

 

Aim. This presentation aims to introduce and discuss a new model of community learning (CL).

Background. CL is used and widely discussed in various contexts such as the third mission of the HE, the progressive school movements, the new dimensions of learning (LLL), community of learners and practitioners (see Wenger 2005; Forray, Kozma 2014; 2015; Kozma 2016 etc). It is way of building up and developing a learning community (eg. Benke 2015). Problem Based Learning, on the other hand is a new way of learning, used by the instructional sciences and classroom management. Our finding is that CL as PBL describes the development of a learning community better than previous explanations

Methods. Documentaries and field studies (case studies).

Findings. The analyses of various cases show that CL has also the following steps: a) identifying the challenge as a problem; b) seeking for answers to it; c) fighting for solutions; d) applying new knowledges and competencies; e) restructuring the community in case of successes; f) a new narrative of the community.

References
Benke M (2015), The spatial frame of lifelong learning. HERJ 2015/4
Forray R K, Kozma T (2014), “Tanuló városok: alternativ válaszok a rendszerváltozásra. Társszerző: Forray R K. In: Juhász E ed 2014, Tanuló közösségek, közösségi tanulás. Debrecen: CHERD, pp.20-50.
Forray R K, Kozma T (2015), “Közösségi tanulás és térségi átalakulások”. In: Kéri K et al eds, Tanárképzés és oktatáskutatás. Budapest: HERA, pp. 310-333.
Kozma T (2016), Oktatás vagy tanulás? Iskolakultúra 26 (2016), 2: 108-118.
Wenger, E (2005), Community of Practitioners. New York: Basic Books

 

6., Rákosi Szabolcs – MOBILIS Közhasznú Nonprofit Kft.
Mobilis Győr – Együttműködésben a Várossal és az Egyetemmel

– Mobilis imázsfilm
– Mi a Mobilis? Általános bemutatás
– A Mobilis projekt előzményei – projektötlet az Egyetemről, majd megvalósítás a Város szerepvállalásával
– A Mobilis mint a város turisztikai attrakciója (szolgáltatások, elérés, látogatószám)
– A Mobilis megjelenései, Győr és az Egyetem képviselete a város határain túl
– A Mobilis mint a Győri Járműipari Életpályamodell belépőpontja – a Központ léte versenyelőny a város számára más régiós életpályamodellekkel szemben
– A Mobilis mint a Város pályaorientációs központja – szolgáltatások, versenyek, egyéb foglalkozások

 

Mobilis Győr – In cooperation with the City and the University

– Mobilis image film
– What is Mobilis? General introduction
– Preliminaries of the project – project idea by the University and implementation by the City
– Mobilis as a tourist attraction of Győr (services, outreach, visitors)
– Appearances of Mobilis, representation of the City and the University beyond the city border
– Mobilis as the entry point of the Győr Automotive Career Path – a competitive advantage over other career models of regional cities
– Mobilis as the job orientation center of the City – services, special competitions and other activities

 

7., Benke Magdolna – Debreceni Egyetem, CHERD
Néhány gondolat a tanuló régiók, tanuló városok, tanuló közösségek elméleti vitakérdéseihez

A tanuló régió, tanuló város, tanuló közösség fogalma gyakran nem válik el élesen egymástól a szakirodalomban. Ugyanakkor az egyes koncepcióknak olyan közös építőelemeik vannak, mint a partnerség kiemelt szerepe, egy adott térben az együttműködés az érdekelt partnerek között, az egyetemek mint innovációs partnerek hangsúlyozása, a helyi tudás hasznosítása, az alulról jövő kezdeményezések támogatása a regionális fejlesztési folyamatokban. Hipotézisem szerint a tanuló közösségek jelenthetik a csírát a tanuló régiók születéséhez. Valószínűsíthető, hogy a tanuló közösségek léte szükséges, de nem elégséges feltételt képezhet a tanuló régiók kialakulásához. Feltételezhetjük, hogy az egyes tanuló közösség típusok – jellegüktől függően – változó mértékben tudják segíteni a tanuló régiók kialakulását. A Tanuló Régiók Magyarországon kutatás felvetette annak lehetőségét, hogy nemcsak az egyetemek játszhatnak kulcs szerepet a súlyos regionális fejlettségi különbségek mérséklésében és a tanuló régiók születésének támogatásában, hanem a középfokú oktatás is, különösen a középfokú szakképzés. Mivel szoros fogalmi kapcsolat van a regionális gazdasági alkalmazkodás és a regionális ellenálló képesség között, bizonyítottnak tűnik, hogy a tanuló régiók rendelkeznek azokkal a képességekkel, hogy a regionális ellenálló képességet szolgálják.

 

Some ideas to the theoretical discussion on the learning regions, learning cities, learning communities

The terms learning region, learning city and learning community are often not clearly separated from each other in the literature. However, there are certain elements of the concepts which can be considered constant building blocks, like importance of partnership, cooperation and interaction between stakeholders in a given spatial frame, the key role of universities as innovation partners, the utilization of local knowledge and the support of bottom-up activities in the regional development processes. According to my hypothesis learning communities may constitute the starting point in the formation of learning regions. It seems to be highly probable that the existence of learning communities may form necessary but not adequate condition for the birth of a learning region. It is supposed that each learning community types – depending on the type – may contribute – in varying degrees – to the formation of learning regions. The research on ‘Learning Regions in Hungary’ raised the possibility that not only universities can play a key role in eliminating serious differences in the level of regional development and in supporting the birth of learning regions, but also secondary education, particularly secondary vocational education. Given the close conceptual linkage between regional economic adaptability and resilience, thus, it can be considered approved that learning regions own the required potency to serve to achieve regional resilience.

 

  1. day – Második nap:

1., Dr. Erdei Gábor – Debreceni Egyetem
A tanulási folyamatok és terek átalakulásának egy esete – tanulásintenzív ágazat szerepe a lokális tanulási tér formálásában

A tanulási tevékenységek térbeli folyamatainak vizsgálata az elmúlt egy-két évtizedben megerősödött. Ez részben abból fakad, hogy a korábbi klasszikus formális keretek közül a tanulás radikális mértékben kilépett és más – hagyományosan nem – tanulási tereket is birtokba vett. Ennek köszönhetően a tanulási tevékenységek térben és időben is jelentősen átalakultak.
A tanulási tér kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy miként formálják a tanuló teret egy város azonos ágazatában tevékenykedő szervezetek. Az informatika szektor kiváló példája a tudás- (ennél fogva tanulás-) intenzív ágazatoknak. A vizsgálat során a kvalitatív módszert alkalmazva a szervezeti, illetve hálózati tanulást elemeztük. Azt, hogy a szektorban generálódó tanulás mennyire kötődik az adott térségben meglévő formális oktatási-képzési intézményrendszerekhez, illetve az adott földrajzi lokalitáshoz (településhez).

 

Researching spatial processes of learning activities has been strengthening in the last two decades. The reason for it partly, because learning activities have stepped out radically from the traditional frames and have occupied other spaces and places which are traditionally not learning spaces and places. Because of this, learning activities has changed enormously in time and space.
In our learning space research, we have investigated that how organizations, active in the same economic sector, can shape a learning space in a town. The branch of ICT is a good example to investigate, because this sector belongs to the knowledge- and at the same time learning-driven industry. Applying qualitative method we have focus on the organizational and network learnings. Special focus was given that how the learning activities, generated in the researched sector, can tie to traditional formal education and training organizations, and how these learning processes are tied to the locality settlement).

 

 

2., Dr. Kleisz Teréz – Pécsi Tudományegyetem KPVK
Praxisközösségek, Partnerségek

A PTE Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara az ún. Pécsi Tanuló Város – Tanuló Régió Fórum projekt keretében olyan szektorközi és intézményi partnerségek kiépítését kezdeményezte, amelyek megnövelik az egész életen át történő tanulás változatos formáit a különféle tanulói rétegek körében. E program keretében munkacsoportok, műhelybeszélgetések szerveződtek 2014 novemberétől. A kulturális szakembereknek ma világszerte kihívást jelent az értő közönség kiépítése, az élményszerű tanulási folyamatok ösztönzése bármely használói csoportban, a jó partnerség modelljeinek megtalálása.
A prezentáció az Atipikus/non-formális tanulási színterek műhelyben felvetődött szakmai gondolatokra, tapasztalatokra, a bemutatott jó gyakorlatokra reflektál, ill. az ezek nyomán kifejlődő szakmai eszmecserékből kikristályosodó kultúrpolitikai perspektívák megrajzolására.

 

The emerging network has been seeking to develop a community of practice-type of cooperation within the auspices of the Pecs Learning City-Region framework. The initiative attracted practioners within the cultural field who have been committed to exchange and share their good professional practices – cases, projects already undertaken and capable of being offered as a standard part of the institutional portfolios. The main goal has been stimulating the use of cultural assets in an inclusive fashion that may build a culture of learning within the city and its communities. A strong message that has been picked up from the workshops that we should all consider more closely is the level of engagement we have with our publics – ie the difference between working with communities rather than for them.

 

3., Dr. Németh Balázs – Pécsi Tudományegyetem
Egyetem és város partnersége: A Pécsi Tanuló Város-Régió Fórum innovációja

Az előadás és kapcsolódó prezentáció ismerteti a Pécsi Tanuló Város-Régió Fórum fejlesztésének eddigi lépéseit és aktuális kihívásait az egyetem és a város partnersége, továbbá potenciális gazdasági, társadalmi és kulturális tényezők együttműködése tükrében.

 

Parthership Between the University and the City: The Innovation of the Pécs Learning City-Region Fórum

This presentation will describe the key steps of challenges to the developments of the Pécs Learning City-Region Forum in the context of university and city partnership with attention to collaborations amongst other potential stakeholders of economy, social groups, and culture.

 

4., Dr. Kocsis Mihály – Pécsi Tudományegyetem KPVK
Inkluzív pedagógiai műhely a Tanuló város – tanuló régió programban

Egyetemünkön a TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1 kóddal, a Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok továbbfejlesztése és kiszélesítése címmel futó kiemelt fejlesztési projekt egyik eleme Tanuló város – tanuló régió alcímmel szerveződött. Ez utóbbin belül hoztuk létre az Inkluzív pedagógiai műhelyt, amely a projekt másfél éve alatt működött. A különböző, inkluzív pedagógiát művelő intézmények képviseletében 11 fő vett részt a műhely tevékenységében, munkájuk – szakmai szempontból kiemelkedő – részeredményeit mutatja be referátumunk.

 

The inclusive education programme worked for a year on the Faculty of Adult Education and Human Resource Development of the University of Pécs financed under the project TÁMOP 4.1.2.B. This abstract try to describe briefly the content of this work, and present the achieved results.

 

5., Major Balázs, Vágner Zsolt – Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Régészeti Tanszék
Esztergom a régészek városa

Esztergom Városa és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a közelmúltban kötött együttműködési megállapodást Magyarország első városának, a középkori királyi, érseki székhely régészeti örökségének számbavételével, kutatásával, valamint annak bemutatására vonatkozóan. Ennek kapcsán egy helyi internetes médián az alábbi címmel jelent meg a hír: “A 28 ezer régész városa lehetünk, nyártól magasabb szintre kapcsol az esztergomi közösségi élet”. Az Egyetemnek Esztergom életében betöltött szerepe jelentős mértékben átértékelődött, amikor a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar átvette a korábban itt működő Tanítóképző Főiskolából átalakított Vitéz János Kart. Ezzel párhuzamosan alakult ki a Régészeti Tanszék helyi kutatásainak bázisa, majd 2015-től erre alapozva a gyakorlati oktatást és kutatást kiszolgáló Régészeti Térinformatikai Laboratórium. A fiatal és dinamikus csapat a helyi múzeumokkal és azok kollégáival történő együttműködésre törekedett. A sokrétű kutatási program mellett kezdettől fogva törekedett a helyi lakosság bevonására. Ennek érdekében számos szakmai és ismeretterjesztő előadást szerveztek a Nyitott Egyetem Program keretében, valamint ezt kiegészítve kinyitották kapuikat a Várhegyen folytatott feltárások mellett a Múzeumok Éjszakája, a Kutatók Éjszakája, valamint a Régészet Napja programok keretében. Ezek mellett lehetőséget biztosítottak a helyi középiskolásoknak a közösségi szolgálat keretében a régészeti munkában való részvételre. Az előadás célja, hogy betekintést nyújtson ebbe a pilot projektbe.

 

The Town of Esztergom and the Pázmány Péter Catholic University have made an agreement about surveying, studying and publishing the reach archaeological heritage of the first town, and the first capital and archbishopric centre of medieval Hungary. A local internet news site has commented it with the following head-title: “We would be the town of 28 thousand Archaeologist, from this summer switching a higher level of the social life of Esztergom”. The role of the University in the life of Esztergom has transvalued on a proper way when the Faculty of Humanities and Social Sciences taken over the the Vitéz János Faculty a the historical College of Elementary Education. At the same time the Research Base of the Department of Archaeology and later, since 2015 the Archaeological GIS Laboratory developed here to give place for the practical trainings and researches of the archaeologists. The young and dynamic team since the beginning cooperating with the local museums and their stuffs and trying to involve the local people in the mission of the this centre. Series of professional and public lectures were organised in the frame of the Open University Program and opened their gates for the local people at the excavation sites of the Castle and in the programs of the Nights of Museums, Nights of Scientists and the Day of Archaeologists. Beside that the University successfully involved the local secondary school students in the archaeological works in the frame of the public services. The aim of the proposed lecture is to give an overview about this pilot project.

 

C., Kooperáció alapú képzések és innovációk. A vállalati és banki környezet innovációi – Potentials and Opportunities of Corporate and Bank Partnerships

  1. day – Első nap:

1., Dr. Zimányi Krisztina – Budapesti Gazdasági Egyetem
Duális képzés a gazdaságtudományi képzési területen, a BGE tapasztalatai

A duális képzés teljesítményelvű és projektfeladat-központú képzés, melyben az elméleti ismeretanyag, a vállalati munkavégzés során azonnal eredménytermelő tényezővé válik.
Célja, hogy a hallgató a főiskolai oktatásban megszerzett elemző, kategorizáló és szintetizáló tudását az operatív munkafolyamatokban hatékonyan alkalmazza és adaptálja. A partnerszervezeti mentorok közvetlen értékelésén alapuló visszacsatolások (feedback) növelik az elméleti ismeretek elsajátításának hatásfokát, mely mély és készségszintű tudást eredményez.

A duális képzés fókuszában olyan szakma-specifikus tudás kialakítása áll, amely az akadémiai ismeretanyag és annak gyakorlati implementációja között elszakíthatatlan kapcsolatot hoz létre. A hallgató elméleti tájékozottsága olyan valós, tapasztalati információkkal, és élethelyzetekből levont tanulságokkal gazdagodik, amelyek a hagyományos oktatásban csak részlegesen közvetíthetők.
A hallgatók az oktatás és operatív munkavégzés összehangoltságának eredményeként olyan „soft skills”-eket is szereznek, amelyeket az üzleti világ szereplői kiemelten fontosnak tartanak.
A magyar felsőoktatásban elsőként a műszaki képzési területen indult el e képzési forma. Felismerve a képzés előnyeit mára több (pl.: informatikai-, agrártudományi-, gazdaságtudományi-) képzési területen folyik duális képzés.
A képzések szervezése azonos irányelvek mentén és minőségbiztosítási elemek alkalmazásával folynak, de képzési területenként más és más kihívásokkal találkozunk.
A Budapesti Gazdasági Egyetem 2014/15. tanévtől kapcsolódott be a duális képzésbe.
Jelenleg 2 képzési területen, s 5 képzésen folyik az oktatás. Ennek megvalósításában egyrészt építünk a német képzők tapasztalataira, de meghatározó a vállalti partnerek elvárásainak és igényeinek figyelembe vétele.
A gazdaságtudomány képzési területen országosan a legtöbb hallgató Intézményünkben vesz részt a duális képzésben. Partnereink között a multinacionális nagy vállalatok és kisvállalkozások is jelen vannak a képzések sajátosságainak megfelelően.

 

Dual education in the field of Economics – experiences of the BBS
Dual education is a performance-based and project-focused training, in which theoretical knowledge becomes a profitable factor during the company placement period. Its primary objective is to facilitate the effective application and adoption of the student’s analytic, categorisation and synthesis skills acquired in the undergraduate education, into the operative workflows. The direct feedback of mentors at the partner organisations boost the effectiveness of theoretical learning, resulting in a fundamentally integrated expertise.
Hence, in the focus of dual education is the design of a profession-specific knowledge that forms the connection between the academic understanding and its practical implementation. The student’s theoretical insight is supplemented with experience-based information deducted from real-life situations – than in general can only be delivered partially in traditional education styles. As a result of the harmonisation of education and operative work experience, students also gain soft skills that are considered pivotal in the business world.
In Hungarian higher education, the field of engineering-technical education was the first to launch this form of training. Having recognised its advantages, dual education has been adopted by multiple disciplines, such as Informatics, Agricultural Science and Economics. The principles and quality-assurance elements are shared in the organisation of trainings, however, various challenges are encountered by each field.
The Budapest Business School University of Applied Sciences (BBS) joined the dual education scheme during the academic year 2014/15. The training is currently conducted in two fields of education and five courses. Its realisation is built upon the experience of our German instructors, as well as is taking the expectations of the partner organisations into account.
In Hungary, most business students participating in dual education are enrolled at our university. Our partner organisations include multinational corporations as well as small businesses – according to the characteristics of each training.

 

2., Dr. Bajner Mária – PTE KPVK
Karrier, pénz, vagy diploma? Egyetemi képzések reformja nemzetközi kitekintésben

Mitől jó egy egyetem? Mennyit ér a diploma? Hol és mit érdemes tanulni? Ezek azok a kérdések, amelyeket feltesznek a leendő hallgatók, szülők a felsőoktatásban érintett szakembereknek, oktatáspolitikusoknak, döntéshozóknak. A bárhol felhasználható, anyagi haszonra konvertálható oklevelekre nagyobb az igény, mint valaha. De a türelmetlenség is nagyobb, mint valaha, mert az “itt és most” generáció a transzverzális tudást és annak pénzben kifejezhető ellenértékét preferálja, és nem a globális tudásgyárak becsontosodott rendszereit. Az előadás arra keresi a választ, hogy mit gondolnak a nemzetközi hírű, rangos amerikai egyetemek vezetői, valamint a hazai szereplők a hallgatók munkaerőpiaci felkészítéséről, a gyakorlati készségek és/vagy az elméleti tudás preferenciájáról, a diplomák értékéről.

 

What makes a good university? What is the value of a degree? These are challenging questions coming from prospective students and their parents, and which college administrators, politicians and decision makers have to face. The need for an easily “convertible” degree or certificate is higher than ever. But the impatience to obtain it is also higher than ever, since the present “here and now” generation prefers transversal knowledge and the learning outcome expressed in money rather than in outdated products of the global knowledge factories.The aim of the present paper is to give an insight into the college preparation of students to meet labour market needs, the preference of practical skills to theory and vice versa, and the value of a college degree as it is seen by both domestic and international players affected in this field.

 

3., Üröginé Ács Anikó – ELTE PPK
Partneri együttműködés lehetőségei képzési és szakmai területeken az ELTE PPK-n
 

Az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Emberi erőforrás tanácsadó mester szakot indít 2016. szeptemberében. A szakmai együttműködő partnerek kiválasztása az Andragógia alap- és mester képzésben már kialakult jó gyakorlatokra épül. A partnerség nem csupán a szakmai gyakorlóhely biztosítását jelenti, hanem szakmai kontrollként beépül az oktatás mindennapi gyakorlatába és megjelenik az együttműködés egyéb szintjein is. Mit nyújthat egy munkaerő-piaci partner a képzés számára? Hogyan válhat egy szakmai gyakorlóhely stratégiai partnerré? Milyen egyéb platformok nyújtanak lehetőséget együttműködésre az oktatás különböző szintjein? Milyen szempontok érvényesítése lehet meghatározó a szakmai partnerek kiválasztása során?

Opportunities for partnerships in training and professional areas on ELTE PPK

ELTE PPK Institute of Adult Education, Research and Knowledge Management will launch Human Resource Consultant Masters program in September 2016. The selection of professional cooperation partners is based the already developed good practices in undergraduate and graduate education of Andragogy. The partnership means not only the provision of vocational training places, but is also incorporated in the professional control of education into everyday practice and appears in other levels of cooperation. What can a partner in the labor market provide for the training? How can a strategic partner become a professional training place? What other platforms provide opportunities for collaboration at different levels of education? What kind of criteria should be decisive in the selection of business partners?

4., Péntek Imre – Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár
Távoktatási programok Romániában, különös tekintettel a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanítóképző programjaira

 

A tanulmány célja a romániai távoktatási programok státusának elemzése, különös tekintettel a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) felsőfokú tanítóképző programjaira. Nemzeti szinten a BBTE az egyik legfontosabb IKT technológiákat fejlesztő és korai alkalmazó intézmény azokban az oktatási szolgáltatásokban, amelyeket a hallgatóknak nyújt. Az intézmény ugyancsak fontos szerepet játszik a minőségbiztosítási standardok meghatározásban a távoktatási és az életen át tartó tanulási programok területén. A távoktatási programok jelenlegi helyzetét fogjuk elemezni a munkaerő-piaci kapcsolódások, az alkalmazott IKT technológiák és vegyes oktatási környezetek, valamint az minőségbiztosítási gyakorlatok mentén. A multikulturális környezet által teremtett lehetőségek és kihívások ugyancsak elemzésre kerülnek. Végül azokat a lehetőségeket fogjuk tárgyalni, melyeken keresztül a regionális kapcsolódások kölcsönösen előnyösek lehetnek a partnerintézmények számára.

 

Distance learning programs in Romania, with special focus on tertiary teacher training at Babes-Bolyai University

The purpose of this study is to examine the development and current status of distance learning programs in Romania, with special focus on tertiary teacher training at Babes-Bolyai University (BBU). On a national level BBU is one of the most important developer and early adopter of innovative ICT technologies in the educational services it provides. It also has an important role in setting quality assurance standards for lifelong learning and distance learning programs. We will discuss the sate of the art of lifelong learning and distance learning programs in terms of relatedness to the labor market, adopted ICT technologies, blended learning environments and quality assurance practices. Opportunities and challenges resulting from the multicultural environment will also be discussed, as well as the ways in which regional interconnectedness with partner institutions could create mutually beneficial results.

 

  1. day – Második nap:

1., Dr. Lükő István – PTE KPVK
A duális képzésben résztvevő oktatók felkészítése. Felnőttoktatási és módszertani aspektusok

Az előadás célja, hogy a duális szakképzés és felsőoktatás gyakorlati oktatóinak a felkészítéséről bemutasson egy elképzelést. Röviden ismertetjük a duális képzés fogalmát, ismertetőit és sajátos tanulásszervezési-felnőttoktatási aspektusait. Részleteket mutatunk be a duális mérnökképzésben résztvevők képzéséhez készült program tantervéből. Ebben a mérnökpedagógiai szakirányú továbbképzési szaknak a tantervében kiemelt szerepet kap a felnőttképzés andragógiai, didaktikai és módszertani sajátossága, valamint a duális képzés tervezése és szervezése.
Körvonalazzuk továbbá egy olyan gyakorlati oktató képzésnek a tervezetét is, akik a szakiskolák tanulóinak a vállalatoknál folyó gyakorlati oktatását végeznék.

 

Preparing teachers involved in the dual training. Adult Education and methodological aspects

The presentation is designed to provide practical teaching of the dual vocational training and higher education in empowering illustrate one idea. Briefly describe the basis, reviews & special organizational learning, adult education aspects of the dual training. Details are shown in the dual engineer trainees training program curriculum is made of. In the engineering pedagogical postgraduate degree program curriculum plays an important role in adult education andragogical, didactic and methodical peculiarities, as well as the planning and organization of dual training.
Furthermore, we outline a draft of the trainers, who do their vocational school students in practical training to company

 

2., Rákosa Gábor Gergely – MKB Bank Zrt.
Működjünk együtt! Együtt működjünk!

Az előadó arra hívja fel a figyelmet, milyen fontos, hogy közeledjenek egymáshoz a felsőoktatási intézmények és a vállalatok elképzelései a fiatalok fejlesztését illetően. Alakuljanak ki stratégai partnerségek, ahol hosszú távon lehet közösen munkálkodni az együttműködési lehetőségek végtelen tárházának kihasználásával. Különösen fontos, hogy ez a diákok bevonásával és ne a fejük felett történjen, hiszen a mindenkori hallgatók lesznek a jövő munkavállalói. A közös cél mindkét fél számára csak az lehet, hogy egy eredményes együttműködés jöjjön létre például egy gyakornoki programon keresztül, amiből mindkét fél profitál. Az MKB Bank Zrt. Pénzügyi Ügyvezető Igazgatója megosztja velünk tapasztalatait a náluk jelenleg is zajló gyakornoki programokról. Korunk egyik legnagyobb kihívásának tartja, hogy a gyorsan fejlődő világgal lépést tartva, a munkahelyen is megjelenő X, Y és Z generációk kooperációja érdekében, a munkáltatók is utat találjanak a fiatalokhoz, illetve a fiatalok is könnyen megtalálják a munka világába beilleszkedés leghatékonyabb útját. Odafigyeléssel segítsük az ő elindulásukat a munka világába.

 

The presenter draws our attention to the importance of discussing the different approaches of companies and higher education institutions on youth development. He believes in creating long-term strategic partnerships by utilizing all the possibilities of cooperation between institutions and organizations. It is particularly important to involve students in the process hence we do not make decisions without the employees of the future. The common goal can only be a fruitful collaboration through for example an internship programme that every party benefits from. The Chief Financial Officer of MKB Bank Ltd. shares his experiences on the on-going internships in the company. He considers one of the biggest challenge of our time to be the accelerating change of the world. The appearance of X, Y and Z generations in the workplace raise the need that in order to their smooth cooperation, employers must find their ways to the youth. The aim is to support the integration of students in the most effective way to help them to start their journey in the corporate world.

 

3., Kozma Borbála – Semmelweis Egyetem
Blended learning az egészségügyben: néhány jó gyakorlat az orvosképzésből

A Semmelweis Egyetem fejlesztési irányelvei között kiemelt jelentőségű az intelligens tanulási környezet, az elektronikus tartalmak, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés. Tudatos a módszertani megújulás annak érdekében, hogy a hallgatókat folyamatos tanulásra ösztönözzük mind a graduális, mind a posztgraduális képzésben. A felsőoktatás kihívásait ismerve fontos cél egy rugalmas, hallgatóközpontú, ugyanakkor oktatóbarát rendszer kialakítása, melyben a kontakt órákat – előadás, betegágy melletti gyakorlat, szimulációs és készség gyakorlatok – a hatékonyság érdekében e-learning tananyagok egészítik ki, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódóan virtuális osztálytermeket hozva létre.
Egy olyan képzési környezetben, ahol a hallgatók, oktatók és helyszínek sokasága önmagában is kihívást jelent, a Moodle keretrendszer oktatásszervezési szempontból is nagy segítség lehet. Mivel a hallgatók szoros órarendje, és az elsősorban betegellátásban dolgozó oktatók humánerőforrás korlátja miatt az órák pótlása rendkívül problémás, a szükségessé váló egyéni tanrendek kialakítását minden eszközzel igyekszünk támogatni.
A Semmelweis Egyetem e-learning rendszerében lehetőséget láttunk arra, hogy a fenti célokat egyszerre valósítsuk meg. Egy 2014-ben elkészült e-tankönyvre alapozva tantárgyanként virtuális osztálytermeket kezdtünk létrehozni, melyekben a tankönyv, írott és digitalizált előadás anyagok, gyakorlati jegyzetek, oktatóvideók, önellenőrző és ellenőrző tesztek, valamint tanszéki információk közzétételén kívül mód van többek között az időbeosztás menedzsmentjére és a hallgatók adminisztrációjára, valamint aktivitásuk követésére is. A hallgató – az oktató számára adminisztrációs többlet teher nélkül, ugyanakkor – kontrollált körülmények között, és a követelménynek megfelelően szabhatja személyre saját órarendjét. Mivel a hallgatók ebben kellőképpen motiváltak, a rendszer adta lehetőségeket kihasználva az időpontválasztó modulon keresztül linkekkel irányítjuk őket az adott órához kapcsolódó tananyaghoz, feladatokhoz, követelményhez és tájékoztató információkhoz. Így a hallgató személyre szabottan, akár saját online naptárjából egy-egy kattintással megtudhatja, hogy mikor hol kell lennie, és milyen témában kell felkészülnie. Ennek célja összességében, hogy a felkészülés minél folyamatosabb legyen, a hallgatót a szorgalmi időszakban is aktivizáljuk, a tananyagokat ne csak vizsgára való felkészülésre használják.
Kezdetben a hallgatókkal egyidejűleg szereztük a rendszer működésével kapcsolatos tapasztalatokat, így ennek előnyei nem mindig derültek ki mindenki számára. Rendszerünk gyermekbetegségeit és a felmerülő igényeket kiismerve folyamatosan fejlesztjük a virtuális tantermeket. Tapasztalatainkat legnagyobb számban ötödéves orvostanhallgatókkal, kisebb számban elsőéves orvostanhallgatókkal és posztgraduális képzésekben résztvevőkkel szereztük. Utóbbi két csoport számára eddigi visszajelzéseik és aktivitásuk alapján hamarabb jelentkeztek a rendszer előnyei, ugyanakkor a megvalósuló blended learning, a virtuális tantermek szerepe még nem teljesen világos a képzésben résztvevők számára.
A továbbiakban a hallgatói igényekhez igazodva szeretnénk minél több elemmel gazdagítani a virtuális tantermeket, illetve megismertetni és megkedveltetni őket mind a hallgatókkal, mind pedig az oktatókkal. Az ehhez szükséges felmérések kidolgozását megkezdtük. A fejlesztések a budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán belül több intézet – Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Klinika, Semmelweis Szimulációs Központ, E-learning Digitális és Tartalomfejlesztő Központ – összefogásának és összehangolt munkájának köszönhetően indultak el.

 

4., Dr. Sass Judit, Csillik Olga, Dr. Daruka Magdolna – Budapesti Corvinus Egyetem
Gennováció a közgazdászképzés gyakorlatában

A felsőoktatásnak napjainkban számtalan kihívással kell szembe néznie: Pl. tömegesedés, a hallgatók differenciálódása, magas lemorzsolódási arány, a tanulmányi időtartam elhúzódása, az egyetemet végzettek kompetenciái és a munkaerő piaci igények közötti ellentmondások növekedése, a potenciális hallgatók egyre nagyobb arányú elvándorlása, stb.. Az egyetemeknek mindezekre reagálniuk kell, amennyiben meg akarják őrizni versenyképességüket.
Rövid távon a következő megoldások elterjedése várható:
a) Formális és informális tanulás egységének megteremtése: az önállóan irányított, kíváncsiságon alapuló tanulás integrálódása segíti a felsőoktatásban a kreativitást, kísérletező kedvet.
b) Az új tanulási, oktatási formák elterjedésének következtében megváltozott tanulási terek: rugalmasan átalakítható, a kooperatív tanulási módszerek, projektmunkák, az órai és tanórán kívüli együttműködés, interaktivitás, digitális eszközök használatára alkalmas terek.
c) BOYD – saját digitális eszközök integrálása az oktatásba.
d) Hibrid oktatás terjedése: online tanulás és a hagyományos keretek közötti oktatás előnyeinek ötvöződését lehetővé tévő megoldás.
Mindezeket figyelembe véve a 2016. év tavaszi félévében a Budapesti Corvinus Egyetemen elindult egy kísérleti projekt, amelynek célja az volt, hogy megpróbálja integrálni a fent vázolt megoldásokat az egyetem képzési struktúrájába. A lehetséges megoldások közül a tükrözött osztályteremre esett a választásunk, amely a hagyományos oktatásszervezési eljárások „tükörképe”: azaz a tanulók otthon megnézik az oktató által készített videókat, elolvassák az irodalmakat (ami a hagyományok oktatásszervezési eljárások tanári előadásának felel meg), megoldják a kapcsolódó feladatokat, majd ezt követően a tanteremi foglalkozás során a megtanult elmélet birtokában tevékenység- és élményalapú módszerek segítségével mélyítjük el, alkalmazzuk különböző szituációkban a megszerzett ismereteket. (Például: gazdasági játékok, kooperatív csoportmunka, stb).
A módszer hatékonyságának értékelésénél a korábbi eredmények alapján számos szempont felmerül. A hallgatói értékelések a módszerrel kapcsolatban ellentmondásosak. Két fő terület emelhető ki az értékelésnél: a minőség és a hatékonyság. A tanulók 70-80%-a kedvezően értékeli a módszert.
A vizsgálatok döntő részében a hallgatói tanulmányi eredmények javulása tapasztalható, a hallgatók énhatékonysága a tantárgy vonatkozásában nő, nagyobb a bevonódásuk, fejlődik a kritikai gondolkodásuk, mélyebb a tananyag feldolgozása, autonómiát élnek át, előzetes tudással érkezve aktívan részt tudnak venni az órán, a társakkal, tanárral kapcsolatos interakció, kétirányú kommunikáció támogatja az anyag megértését, az aktivitásra épülő módszerek lelkesítik a hallgatókat. Ugyanakkor a módszert használók figyelmére számot tartó negatív visszajelzéssel is találkozhatunk: megterhelő a követelmény, szorongást kelt az előzetesen elvégzendő feladatok időhatárhoz kötöttsége. További szempontként említhető az órán kívüli felkészülésnél az önálló tanulás képessége mint feltétel a hallgatók oldaláról, valamint a tanári felkészülés megterhelő volta. Érdemes a hallgatók tanulási stílusához való illeszkedést is vizsgálni. A módszer eredményességénél a mélyebb megértést tükröző problémamegoldás, projektfeladatok adnak lehetőséget a tartalmi elsajátítás vizsgálatára, míg a tanulói attitűdnél az észlelt énhatékonyság, valamint a tanulási motivációt támogató észlelt kompetencia, autonómia, kapcsolódás kerülhet a vizsgálat fókuszába Abeysekera, Dawson (2015).
Az előadásunkban felvázoljuk annak a fejlesztési folyamat főbb állomásait, amely eredményeként 30 fő részvételével elindulhatott a Közgazdaság-tudomány alapjai kurzus ez innovatív formában. Bemutatjuk az elkészült anyagokat, az értékelés rendszerét, szemezgetünk az elkészült hallgatói munkákból, és ismertetjük az eredményeinket.

 

Higher education has recently been facing a number of challenges: massification, diversification of students, high dropout rate, longer study period, growing contradiction between the competency of graduated students and the labour market, increasing migration of potential student etc. Universities must to respond to all these challenges, in order to maintain their competitiveness.
The proliferation of solutions listed below is expected in short term:
a) Synthesis of formal and informal learning: the integration of self directed and curiosity based learning could help to foster creativity and experimentation in higher education
b) The new forms of teaching and learning require new learning spaces, designed to : facilitate project-based interactions with attention to mobility, flexibility, and usage of digital devices
c) BOYD – integrating ’Bring Your Own Technology’ practice into the teaching and learning
d) Proliferation of blended learning: a solution which could help to combine the advantages of both online and traditional learning
Taking all the above into consideration, in the Spring semester of the year 2016, Corvinus University of Budapest has started to lunch a pilot project, which main goal is to integrate several of these solutions into the education structure of the university. From all the available new methods we have chosen the so called ’flipped classroom’ to work with.
During the evaluation of the method’s effectiveness – according to previous results – many different aspects raise. There are contradictions in the student evaluations connected to the methodology. There are two fields, which can be highlighted in their evaluations: quality and effectiveness. On the whole around 70-80% of the students have a positive view of the ’flipped classroom’ method.
In most of the cases improvement in learning outcomes can be observed. There are progresses in many fields: effectiveness, student engagement, critical thinking, deeper learning, interaction and communication with classmates and the instructor, sense of autonomy, increased activity and so forth. At the same time, there are some negative feedbacks as well, for example stressful requirements, the pressure of strict deadlines etc. Another aspect, which needs to take into consideration, is the student’s capability to study alone out of class, and the exhausted preparation for the class from the side of the tutor. In examining the effectiveness of the ’flipped classroom’ method, project works and problem centric tasks can help to estimate the depth of understanding, while in analyzing the students attitude is advisable to focus on observed self-efficacy and capability of supporting learning motivation, autonomy and connectivity. (Dawson, Abeysekera 2015)
The presentation will outline the main steps of the whole development process. It will furthermore introduce some of the student’s projects, the completed materials, the evaluation system and the key findings.

 

D., Felsőoktatás Kutatási Műhelyek hálózata: képzési-, kutatási-, fejlesztési tapasztalatok megosztása – Network of Higher Education Research Centres: Forum for Training and Development Experiences

  1. day – Első nap:

1., Kraiciné Szokoly Mária PhD – ELTE PPK
Egészségfejlesztés, új szempont a diplomások képzésében

Az 1986. évi ottawai, I. nemzetközi egészségfejlesztési charta egy újfajta népegészségügyi mozgalmat, interszektoriális cselekvési folyamatot indított el. Az új szemlélet eltér a hagyományos betegségközpontú medicinális szemlélettől a nagy egészségfejlesztési multiplikációs hatással bíró diplomás foglalkozásokat az érdeklődés középpontjába emelte.
Az előadás felhívja a figyelmet arra, hogy a felsőfokú diplomás populációnak fontos népegészségügyi lehetőségei, feladatai vannak, s az erre a diplomások képzésekor az egyetemeknek fokozott figyelmet kell fordítani. Egyrészt annak érdekében, hogy a hallgatók tudatosan törekedjenek saját egészségtudatos életmódjuk kialakítására, másrészt mintaadó diplomás szakemberként terjesszék az egészségfejlesztés szemléletét, szakmai döntéseikkel pozitívan járuljanak hozzá a népegészségügy helyzetének javulásához.
Az ELTE PPK-n 2015-ben lezajlott online és papíralapú kérdőíves és interjúvizsgálat célja volt betekinteni az egészségfejlesztés felsőoktatási helyzetére: a hallgatók és oktatók vélekedésére önmaguk egészségi állapotáról, az egészségfejlesztés felsőoktatási környezetéről, s arról, hogy tudatában vannak-e a hivatásukkal járó egészségfejlesztési társadalmi felelősségének Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók többsége fontosnak tartja az egészségfejlesztést az egyetemen, de ehhez az intézményi környezet kevéssé járul hozzá. Az egészségmagatartással kapcsolatban a táplálkozást és a mozgást tartják a legfontosabbnak, bizonytalanok a multiplikátor hatásban és kevéssé látják át hivatásuk egészségfejlesztési vonatkozásait. A kutatás kapcsolódott a TÁMOP 6.1.1/12/1 „Bizonyítékokon alapuló egészségfejlesztési ismeretek kidolgozása az oktatás különböző szintjei számára, valamint egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” c. felsőoktatási alprojekt munkálataihoz.

 

The 1986 Ottawa Charter for Health promotion has started a new kind of public health movement and intersectoral action process. The new approach differs from the traditional disease-centred medicinal view, since it raised the activities of graduates that have substantial multiple health development effects to the focus of interest. The presentation draws attention to that the graduates of institutions of higher education have important public health opportunities, assignments, and that during their academic training universities should pay increased attention to this effect. On the one hand, whereby students should consciously work toward their own health-conscious lifestyle, and on the other hand as professionals they should spread and popularize health development, and with their expert decisions improve the prevalent public health conditions. The aim of the online and paper-based questionnaire and interview research, conducted in 2015 at the ELTE Faculty of Education and Psychology, was to enquire about the situation of health development in higher education: The students’ and academic faculty members’ perceptions of their own state of health, about the health development in academic environments and whether they are conscious of their professional responsibilities in the social aspects of the health development. The results show that the majority of the respondents consider health development an important issue in the universities, but the institutional environment barely provides any support for this end. In connection with health preservation they consider the importance of nutrition and physical exercise, they are uncertain about the multiplier effects, and they can hardly cognize the health development aspects of their chosen profession. The research was related to the subordinate project on higher education of TÁMOP 6.1.1/12/1 – The creation of evidence-based health development study material for different educational levels and the creation of a specialized health development network.

2., Dr. Németh Balázs – PTE KPVK
Felsőoktatási kutatások az LLP Erasmus COMMIT projektben

Az előadó röviden bemutatja, hogy a felsőoktatás-kutatás szempontjából miért tekinthető lényegesnek a felsőoktatás missziója és funkcionális megújulása tekintetében az LLP Erasmus COMMIT projekt, melynek eredményeiről a plenáris ülésen Kari Seppala eucen-alelnök ad rövid ismeetetést. Mivel a projekt négy önálló eszközt fejlesztett és egyúttal ajánlásokat fogalmazott meg a felsőoktatás számára, hogy milyen módon képes hatékonyabban reagálni a felmerülő társadalmi igényekre, e prezentáció reflektál a projekt eredményeire is, és felveti annak továbbgondolását. a MELLearN keretei között.

 

The presenter will shortly deal with the topic why LLP Erasmus COMMIT project migh be regarded as a important milestone in HE researcher referrint to the missions and functional renewals on HEIs. Since, Kari Seppala froj EUCEN will introduce some findings of the project itself, this presentation will call for some perspectives of what and how to reason further on by reflecting to particular 4 COMMIT tools and final conclusions and propose MELLearN platform for collecting and sharing upcoming reflections.

 

3., Márkus Zsuzsanna, Szabó Barbara – Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete
CHERD-HUNGARY- Regionalitás és határmentiség

Előadásomban a Debreceni Egyetem Felsőoktatás Kutató és Fejlesztő Központjának történeti előzményeiből indulok ki. A 70-es években elkezdődtek a regionális kutatások a felsőoktatásban, ezekre építve egyre elmélyültebb vizsgálatok folytak a regionalitás jegyében (Bordás-Ceglédi, 2010). Ennek gondolatisága már a 2000-es években áthatotta a Debreceni Egyetem kutatóit, az ötlet pedig a megvalósulásig utat tört. A kutatóközpont legfőbb célja volt mindig is feltárni a kapcsolatot a partiumi térség gazdasági, szociális, kulturális élete és a középfokú, illetve felsőfokú oktatási intézményei között. A felsőoktatás regionális szemléletében az is erősíti a CHERD senior és junior kutatóit, hogy az intézmények természetes vonzáskörzetei egyértelműen az adott régiót fedik le, sőt túlnyúlnak az államhatárokon, jelezvén, hogy sokkal erősebb kulturális, társadalmi, gazdasági gyökerekkel van dolgunk, amelyeket nem lehet államhatárokkal lemetszeni (Bordás-Ceglédi, 2010). Kutatóközpontunk azért egyedülálló, mert az első nem Budapesthez kötött kutatói műhely, amely bátran vállalja regionalitását. A központ államhatárokon átívelve nemzetközi keretet szolgáltat a felsőoktatás-kutatás számára: összefogja a Partiumban tevékenykedő felsőoktatási intézmények kutatói tevékenységét, teret biztosít a közös pályázatok, projektek megvalósulásához.
A Központban az elmúlt években nagyon összehangolt és komoly munka folyik. Előadásomban az elmúlt közel 10 év legfontosabb kutatásainak eredményein keresztül próbálom majd bemutatni a CHERD pezsgő intenzitását.

 

My presentation starts with the historical antecedents of the Center for Higher Education Research and Development. In the 70s, regional researches in higher education have begun, building on these researches ever deeper researches took place in the spirit of regionality (Bordás-Ceglédi, 2010). In the 2000s, thoughts about this permeated the researchers of the University of Debrecen, at last the idea came into reality. Tha main aim of the research center always has been to explore the connection between the social and cultural life and the secondary and higher education institutions of the Partium. The natural catchment area of these institutions clearly covers the given region, moreover extends beyond the state border, so they are indicating that we are dealing with a much stronger cultural, social and economic roots which can not be demarcated with national borders. These things strengthen the junior and senior researchers’ regional approach of higher education (Bordás-Ceglédi, 2010). Our research center is uniq, because this is the first researchers’ workshop which is not bounded to Budapest, and bravely undertakes its regionality. The center provides an international framework for higher education researches accross state borders: it brings together the research activities of higher education institutions in the Partium and provides possibilities for common applications and projects.
In the last years a very consistent and serious work has going on in the center. In my presentation I would like to introduce the sparkling identity of CHERD through the most important research results of the last almost 10 years.

 

4., Bitáné Dr. Biró Boglárka – PTE KPVK
Egy online kurzus résztvevőinek számszerűsíthető tulajdonságai

Az élethosszig tartó, minőségi és korszerű elvárásoknak megfelelő képzések iránti igény vitathatatlanul jelen van napjainkban. Azonban az, hogy valamely képzésben melyek legyenek a célcsoportok, az számos esetben kérdőjeles tényező. Természetesen vannak olyan képzések melyeknek célcsoportja előre meghatározott, de mi van a nyílt online kurzusokkal? És pláne, ha az online kurzus még ingyenes, illetve az e-learning világában még csak a szárnyait próbálgatja. E kutatásban a szerző egy olyan online kurzus háttér információit veszi górcső alá, amely rövid múltra tekinthet vissza, tehát a potenciális résztvevőkről előre nem volt meghatározható információ. Az elemzés mélységi és nem mennyiségi, tehát egy pontot ragad ki egy online kurzus életéből és ennek eredményeit statisztikák alapján közli az érdekelteknek.

 

The participants’ quantifiable properties of an online course
The need for lifelong learning with high quality standards and advanced training is arguably present today. However, the fact that a training (or edication) should have its target groups, in many cases is a questionable factor. Of course, there are courses whose target groups are predefined, but what about the open online courses? And especially if it is a free online course, or even in the world of e-learning is just starting up. In this research, the author examines an online course that can look back on a very short history, so potential participants information could not be determined in advance. This is a depth analysis, not quantitative, so snatches a point in the life of an online course and communicates its results to stakeholders based on background statistics.

 

5., Dr. Hercz Mária, Koltói Lilla, Török Erika – Kecskeméti Főiskola
TALENTUM – Tanulást támogató pilot program a Kecskeméti Főiskolán

A felsőoktatási intézményeknek, különösen a vidéki főiskoláknak nagy kihívás a hallgatói lemorzsolódás csökkentése. Ezért az egyik legjelentősebb oktatáspolitikai célkitűzés a hallgatói sikeresség elősegítése, illetve a hallgatók munkaerőpiaci esélyeinek a növelése (Kiss, 2010). A hallgatói sikeresség mérésében jelentős változásoknak vagyunk szemtanúi: a hangsúly az outputra került, vagyis arra, hogy a hallgató mire lesz képes, milyen kompetenciákkal rendelkezik, amikor befejezi tanulmányait, és kilép a munkaerőpiacra (Trembley és mtsai, 2013).
A Kecskeméti Főiskolán egy ötfős munkacsoport öt éve dolgozik a hallgatók kompetenciamérésén, tanulmányi eredményeik javításán és a lemorzsolódás csökkentésén.
2010 ősze óta elektronikus teszttel mérjük a bejövő hallgatók tanulást megalapozó kompetenciáit és énképét, egyrészt azért, hogy az eredményekről visszacsatolást adjunk a hallgatóknak, akik ennek alapján szervezett és egyéni keretek között fejleszthetik önmagukat, másrészt adatokkal rendelkezünk a bejövő hallgatókról, amelyekre alapozva fejlesztő kurzusokat indíthatunk.
2010 óta minden évben, mindhárom karunk hallgatói számára tanulási tréninget szerveztünk szabadon választható órák keretében. Az általánosan kimutatott tanulási problémát ezzel azonban nem oldottuk meg.
2015 tavaszán a kompetenciamérés eredményeire alapozva és a problémát jobban megismerve egy komplex tanulást segítő programot (Talentum program) dolgoztunk ki, amelyet a Felsőoktatási Struktúraváltási Alap támogatásával 2015 őszén indítottunk.
A főiskola mindhárom karán, egy-egy tíz fős hallgatói csoportot vonunk be a programba, melléjük rendelt mentor, úgynevezett „osztályfőnök” oktatókkal.
Az előzetes vizsgálatok során nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy a hallgatók igen eltérő tantárgyi tudással érkeznek a főiskolára, elsősorban a természettudományok területén, és a legtöbb problémát okozó hiányosságot a matematika, a fizika valamint a szövegértés területén tapasztaltuk.
2015 nyarán kidolgoztuk a Talentum programban részt vevő hallgatói csoportok számára a fejlesztés tanmeneteit, tananyagait matematikából, fizikából, olvasás-szövegértésből és önreflexió-énhatékonyság területéről. Ezzel párhuzamosan zajlott a szakmai fejlesztést végző kollégák felkészítése, és a képzésre vonatkozó szakmódszertani egyeztetés is.
Az eddigiek alapján úgy látjuk, hogy az ilyen komplex jellegű programokkal lehet leginkább eredményeket elérni, amikor nem csak a tantárgyi tudásra, hanem a motivációra, a közösségépítésre és az értelmiségivé formálásra is koncentrálunk. A kollégák visszajelzése szerint a program igen fontos hozadéka az oktatói szemléletformálás. A programban újfajta oktatói szemléletre és hozzáállásra van szükség. A program átfogó értékelésére a teljes tanévben zajló fejlesztés lezárása után lesz lehetőség.

 

TALENTUM – Learning Support Pilot Programme at Kecskemét College

The higher education faces the problem of dropout, so one of the main policies of higher education is to promote student success and smooth the transition between higher education and labour market (Kiss, 2010). We are experiencing a paradigm shift in measuring student success, the focus has been put on the output, so as what the students will be capable for as they get out into the labour market (Trembely et al., 2013).
A team of five researchers has worked on the assessment of students’ competences to improve the learning efficacy and decrease the dropout rate at Kecskemét College for five years.
Since the fall term of 2010, we have measured the freshmen’s competences that underlie learning and their self-concept with an online test on one hand to give the students feedback about their results so that they could develop individually or in organised groups. On the other hand, it was important for us to have data about the incoming students and building upon them to start developmental courses. Developmental trainings have been organised for the students of the three faculties in the frame of optional courses since 2010. However, the generally revealed learning problem was not solved with them.
Based upon the results of the measurement of students’ competences and have known the problem more thoroughly we worked out a complex learning support programme (Talentum programme) in spring 2015, and we could start it with the help of Higher Educational Structural Change Foundation in autumn 2015.
We took a group of ten students into the programme in all faculties, and all the groups got a mentor teacher, a so-called “form teacher”.
Due to the prior studies, it was obvious for us that the freshmen differ in the knowledge of several subjects especially in Science, and we have experienced the biggest gaps, which cause the most problems, in the field of Mathematics, Physics, and Reading comprehension.
We worked out the syllabi and curricula of Mathematics, Physics, Reading comprehension, and Self-reflection – self-efficacy for the developmental groups in the summer of 2015. Parallel with it the preparation of the teachers who participated in the students’ development and the methodological reconciliation about the training took place.
So far, we think that results can be achieved mostly with complex programmes that focus not only on subject knowledge, but also on motivation, social integration and becoming an intellectual. According to the colleagues’ feedbacks, one of the most important achievements is the change in the teachers’ views, because in the programme new tutorial views and attitudes are needed. The overall evaluation of the programme can be performed only after it finishes.

 

  1. day – Második nap:

1., Molnárné Stadler Katalin, Kurucz Orsolya Ágnes – BCE – Tanárképző és Digitális Tanulás Központ
Értékelés másképpen – Európai Peer Review a felnőtt-tanulásban

A PRALINE projekt célja olyan innovatív és fenntartható kezdeményezések fejlesztése, elsősorban a nem-formális tanulás-képzés terén működő felnőtt-tanulási intézmények számára, amelyek támogatják a szervezetek és képzési tevékenységeik minőségbiztosítását. Ennek elérésére egy kettős stratégia került kidolgozásra, egyfelől a minőség(fejlesztés)be való befektetés fontosságának tudatosítása, másfelől egy barátságos, bottom-up megközelítésen alapuló értékelési módszer, a Peer Review bevezetése céljából.
A Peer Review a felnőtt-tanulásban a külső értékelés egy önkéntességen alapuló formája, amelyet azzal a céllal végeznek, hogy támogassák, segítsék az értékelt felnőtt-tanulási intézményt minőségbiztosítási és minőségfejlesztési törekvéseiben. Egy fejlődés – fejlesztés-orientált formatív megközelítés, alkalmazása hozzásegíti a fogadó felnőtt-tanulási intézményt ahhoz, hogy szisztematikusan felülvizsgálja és (tovább)fejlessze oktatási és képzési folyamatait és ezáltal magas színvonalú felnőtt oktatást és képzést nyújtson a képzésben részt vevő felnőttek számára. A hangsúly tehát a folyamatos minőségfejlesztés elősegítésén van. Az értékelést olyan, az intézményen kívüli, független szakemberek csoportja végzi, akiket Peer-eknek hívnak, akik hasonló környezetben tevékenykednek és a vizsgált területe(ke)n megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek.
Az Európai Felnőtt-tanulási Peer Review módszertan valódi hozzáadott értékét az értékelésre javasolt 11 Minőség Terület felnőtt-tanulásra adaptált kritériumai és indikátorai jelentik. Az értékelési folyamat két fő részét a felnőtt-tanulási intézmény önértékelésének eredményeként elkészült dokumentum (Önértékelési Jelentés) elemzése és egy (több napos) helyszíni látogatás képezi. Az Európai Felnőtt-tanulási Peer Review módszertani megközelítését és standard eljárását minden részletre kiterjedően az Európai Felnőtt-tanulási Peer Review Kézikönyv írja le. A Kézikönyv kiegészül az Európai Felnőtt-tanulási Peer Review Eszköztárral, amely egy, a Peer Review folyamatában használandó, alkalmazásra kész eszköz- és támogató dokumentum készlet, űrlapokkal, formanyomtatványokkal, ellenőrző listákkal és ajánlásokkal.

 

PRALINE aims at developing innovative and sustainable initiatives to support Adult Learning (AL) providers, specifically those of the Non-formal domain, in approaching Quality Assurance in their organization and training provision. PRALINE partners have set up a twofold strategy that whilst rises awareness on the importance of investing in Quality improvement among AL providers, calls for and provides a bottom-up and user-friendly tool, the Peer Review method.

Peer Review in Adult Learning is a form of external evaluation with the aim of supporting the reviewed adult learning provider in their quality assurance and quality improvement efforts.
The European Peer Review in Adult Learning procedure has been developed for voluntary use by adult learning providers. It has a formative, development-oriented function which helps the adult learning provider to systematically review and improve the teaching and training processes thus delivering high quality learning experience to their learners. Particular emphasis is on the promotion of continuous quality improvement. The evaluation is carried out by an external, independent group of experts, called Peers who work in a similar environment and have specific professional expertise of the evaluated subject(s).
The genuine added value of the European Peer Review in Adult Learning methodology lies in the adapted criteria and indicators of the 11 Quality Areas proposed for evaluation. The evaluation process consists of two main parts: 1. analysis of the document prepared in the result of the self-assessment exercise by the adult learning provider (Self Report) and 2. the on-site assessment and evaluation (Peer Visit).
The methodological approach and standard procedure of the European Peer Review in Adult Learning is described in full detail in the European Peer Review in Adult Learning Manual. The Manual is complemented by the European Peer Review Tool-box for Adult Learning, a ready-to-use set of instruments and support documentations to be used throughout the Peer Review implementation process, including forms, checklists and recommendations.

 

2., Dr. habil. Kálmán Anikó – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az egyetemek mint a regionális és innovációs ökoszisztéma vezető szereplői

A felsőoktatási intézményeknek központi szerepük van egy olyan Európa felépítésében, ahol társadalmi és gazdasági fejlődésben mérhető a tudás építésének hatása. A Tudásháromszög (Knowledge Triangle) koncepciója kiemeli a kutatás, oktatás és innováció közötti kapcsolat és ezek együttes támogatásának fontosságát. A Tudásháromszög egyetemi szereplői az innovációs hálózat középpontjában helyezkednek el. Az egyéni kiválóság, az integráció és az intelligens irányítás az előfeltételek Európa innovációs teljesítményének javításához és a Tudásháromszög koncepciója fontos eszköz ezek eléréséhez.

Ugyanakkor kevés jó példa említhető arra vonatkozóan, hogy a Tudásháromszög hogyan jelenik meg az egyetemi gyakorlatban és arra, hogy elvei hogyan alkalmazhatóak a valós feladatokhoz. Az egyetemek késlekednek a kulcsfontosságú sikertényezők prioritásainak meghatározásában, amelyek az új kutatás-alapú tudás, a meglévő és új tudás jobb felhasználásához szükséges koncepciók fejlesztése és a vállalkozói gondolkodásmód erősítése tudásteremtés és innováció érdekében. Számba vesszük a lehetséges válaszokat arra hogy milyen lehetőségeket ajánl ehhez a Tudásháromszög Az egyetemek fontos szerepet játszhatnak a társadalom akut kihívásaira való válaszadásban, proaktívan befolyásolva a változó működési környezetet. Aktuális kiemelni azokat a lehetőségeket, amelyeket a Tudásháromszög modellje nyit az egyetemi igazgatás és vezetés fejlődésében. Az elemek összehangolása alapvetően új dimenzió az egyetemek vezetésében, kapcsolódva az együttműködés és a közös tudásalkotás kultúrájának kialakításához. Ez kapcsolódik a regionális innovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez, amelyben az egyetemek az innováció és átalakulás mozgatórugóji lehetnek.

 

The Europe 2020 strategy is both an overarching structural reform plan and a crisis exit strategy. In the light of the EU Annual Growth Surveys, it encompasses a wider set of objectives and a more integrated economic governance. The role of universities has always been to educate people and offer solutions to problems, meanwhile also to tackle the societal challenges by introducing different perspectives to the dialogue between science and society, by defining targets and priorities for research, as well as by making the desired changes happen by creating innovations. Nowadays, challenges are more complex and more global with enormous cultural varieties, however the European universities seem to have lost their strong societal role. The presentation will take stock of recent EU policy developments and highlight the potential actions at universities.
We need straightforward steps on practical level, raising greater ownership and involvement among the stakeholders at all levels of government – local, regional and central –. throughout Europe.
What could and should the role of universities be in this?
The EU Committee of the Regions encourages regions to develop regional innovation platforms, which act as demand-based service centres and promote the use of international knowledge to implement smart specialisation, European cooperation according to the interests of regions, and the Europe 2020 strategy. For this to happen, we need to apply the new dynamic understanding of regional innovation ecosystems, in which companies, cities and universities as well as other public and private sector actors (the “Triple Helix”) learn to work together in new and creative ways to fully harness their innovative potential. In doing this, universities may be drivers for success.

 

 

3., Géring Zsuzsanna, Csillag Sára, Gáspár Tamás, Király Gábor, Kováts Gergely, Köves Alexandra – Budapesti Gazdasági Egyetem
A részvételi módszertan alkalmazása a felsőoktatás-kutatásban. Az ’Iskola a jövőben’ kutatás felépítése és eredményei

A felsőoktatás jövőjének vizsgálata egy aktuális és kihívásokkal teli kutatási terület. Ennek a kérdésnek a megvitatásában kulcsszerepet játszik az érintettek megkérdezése. Ezt a gondolatot felkarolva alakított ki kutatócsoportunk egy két éves kutatási folyamatot, ahol két kiemelten érintett csoport, az oktatók és a hallgatók hozzáállását tárta fel a felsőoktatás jövőjével kapcsolatban. Az érintettekkel való közös gondolkodáshoz a részvételi módszertant hívtuk segítségül.
Kutatásunk (Iskola a jövőben: a gazdasági felsőoktatás Magyarországon 2050-ben – BGE, Kiválósági Támogatás) egy speciális részvételi módszertan-kombinációra épít, amely során egy kétnapos workshopon azonosítják a résztvevők a felsőoktatás legfontosabb tényezőit, erre építve kidolgoznak egy közös ideális víziót, majd visszabontják, hogy milyen lépéseket kellene tenni a közeljövőben, hogy elérjük ezt az ideált. Ezt a vízió-alkotási és visszafejtési folyamatot egy oktatói csoporttal és egy hallgatói csoporttal is végig vittük.
Előadásunkban röviden vázoljuk ezt az ideális jövőből induló visszafejtési gondolkodási (úgynevezett backcasting) logikát. Ezt követően bemutatjuk, hogy ennek a komplett vízió-alkotási és visszafejtési folyamatnak az egyes szakaszaira milyen részvételi módszereket választottunk. Végül kitérünk arra, hogy ez a módszertan-kombináció milyen előnyökkel járt, milyen eredményekhez vezetett és milyen kihívásokat jelentett a résztvevők és a kutatók számára.

 

Participatory methods in Higher Education Research. The research design and results of ‘Higher Education in the Future’ research program.

Analysing the future of higher education is a topical and challenging research area, in which the involvement of the stakeholders is crucial. Based on this idea our research group developed a two-year research process. The research aimed to reveal the opinion of two highly affected groups, namely the teachers and the students, about the future of higher education. We applied participatory research methods, since it could provide an appropriate framework to share understandings and beliefs.
Our research (‘Higher Education in the future: business higher education in Hungary in 2050’ – Budapest Business School, supported by National Excellence Program) is based on a special combination of participatory methods. The research project is organised around a 2-days workshop, where participants identify the main factors of higher education, then they construct an ideal shared vision about its future, lastly, they reveal the necessary steps to reach this ideal vision. The process was carried out both with lecturers and students.
In the first part of our presentation we introduce this so-called ‘backcasting’ logic, which starts with the ideal future and then identifies actions that lead toward such a desired state. Next, based on this logic, we present the special combination of participatory methods we choose as research design. Finally, we show the advantages and challenges of the process and give some examples of the results.

 

4., Kováts Gergely – Budapesti Corvinus Egyetem
A BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja: visszatekintés és előretekintés

A Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja nyolc éve alakult meg a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az előadásban bemutatom az NFKK működési modelljét, a kutatóközpont eddigi legfontosabb fókuszait, eredményeit. Emellett kitekintek a jövőbeli működés dilemmáira, veszélyeire és lehetőségeire, így például a kutatás-finanszírozás helyzetére, a potenciális kutatási témákra, a kutatóközpont szerveződésére és más kutatóhelyekkel való együttműködésre.

 

The Center for Higher Education Studies (CIHES) was established eight years ago. The presentation will focus on the “business model”, main goals and the results of CIHES.
In addition, I will also touch upon dilemmas, threats and opportunities the Center might face in the future, for example the situation of research-funding, potential research topics as well as the cooperation with other (higher education) research centers.

 

 

5., Horváth H. Attila, Pálvölgyi Krisztián, Bodnár Éva, Sass Judit – Budapesti Corvinus Egyetem; Eötvös Loránd Tudományegyetem
„Az esélyteremtő pedagógia intézményi implementációja” – tanulási eredmény alapú képzési programfejlesztés a Budapesti Corvinus Egyetemen

 

A szimpózium előadásunk egy olyan, a Budapesti Corvinus Egyetemen zajlott képzésfejlesztés tapasztalatairól számol be, amely 2015-ben egy EU-s pályázat keretei között történt. A pályázat kiírója „Az esélyteremtő pedagógia intézményi implementációja” címen rendelt meg egy kilenc előre meghatározott modulból álló pedagógus szakvizsgát. A megrendelő elképzelései szerint a modulok lényegében független tananyagcsomagokként valósultak volna meg. A fejlesztő csapat azonban úgy döntött, hogy túlteljesítve az elvárásokat a feladatot korszerű tanulási eredmény alapú képzésfejlesztési logikában valósítja meg, és szervesen összekapcsolódó modulok rendszerében gondolkodva fejleszt. Az előadásban szeretnénk bemutatni a választott képzésfejlesztési szemlélet főbb sajátosságait, mivel ez a szemlélet még kevésbé elterjedt a hazai környezetben, továbbá elemezzük ezek hatását a képzésfejlesztési folyamatra, a fejlesztők együttműködésére a megbízóval való kommunikációra, és magára a fejlesztett programra. A fejlesztés újszerű szemlélete – főleg a projekt merevebb keretei között értelmezve – természetesen kihívásokat is hordozott, melyek szintén bemutatásra kerülnek az előadás során. A kihívások és a megoldásuk közben történt tanulás érdekes tapasztalat lehet minden olyan felsőoktatási intézmény számára, akik hasonló fejlesztésekben gondolkodnak.

 

“Institutional implementation of pedagogy for creating equal opportunities” – application of learning outcome based study program design at the Corvinus University of Budapest

Our symposium lecture presents the experiences of a study program design process occurred in 2015 at the Corvinus University of Budapest. The development process carried out related to a EU founded tender. The tender announcer specified a teacher professional development program with the title “Institutional implementation of pedagogy for creating equal opportunities” and with 9 predefined modules. According to the original tender these modules would have been substantially independent learning material packages. However the development group decided to overfulfil these original requirements through using the emerging learning outcome based study program design approach and through thinking in organically linked system of modules. In our lecture we would like to present the main characteristics of the chosen program design approach given the fact that this approach is not widespread in the national educational enviroment, and we analyse the effects of these characteristics on the development process, on the cooperation between developers, on the communication with the tender announcer and of course on the final program as well. The relatively new approach of the development – especially read within the narrow limits of the tender – naturally emerged challenges, which also will be presented. The challenges and the learning processes occurred related to resolving them would be useful experiences for all higher education institutions, who are considering similar developments.