MellearN | Felsőoktatási Hálózat az Életen Át Tartó Tanulásért

Hogyan, vagy hogyan nem alkalmazzák készségeiket a munkavállalók

Fedezze fel az OECD legújabb elemzését, mely rámutat a munkahelyi kihívásokra, különös tekintettel azokra az ösztönző, vagy épp visszahúzó tényezőkre, melyek meghatározzák, hogy mely készségeket használják, alkalmazzák a munkavállalók.

Az elemzés rámutat arra, hogy az ezredforduló óta az OECD-országok  ún. „készségpolitikái” elsősorban a készségek kínálatának bővítésére összpontosítottak. A kormányok jelentős forrásokat irányítottak az oktatásba, képzésbe és a felnőttkori tanulásba, javítva ezzel a hozzáférést és a milliók eredményességét. Ezek az erőfeszítések megerősítették a humán tőke alapjait, amely a modern gazdaságokat működteti. Ugyanakkor a készségek fejlesztése csak a téma egyik oldala. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a gazdasági és társadalmi hozam nemcsak attól függ, hogy az emberek mit tudnak, de egyúttal attól is, hogy mennyire hatékonyan használják készségeiket a munkában. Számos országban a munkavállalóknak korlátozott lehetőségük van készségeik alkalmazására a munkahelyen. Ez a potenciál és a hatékony készséghasználat közötti szakadék kihasználatlan lehetőséget jelent az egyének, a vállalatok és a gazdaságok számára egyaránt.

Amikor a készségeket nem hasznosítják teljes mértékben, a termelékenység és az innováció stagnál, a munkával való elégedettség csökken és a képzési befektetések előnyei visszaesnek. Az OECD elemzése a PIAAC felnőtt képességek felmérésének legfrissebb eredményeire támaszkodva vizsgálja, hogyan fejlődött a készségek használata az elmúlt évtizedben, és mely készségeket alkalmazzák leggyakrabban a mai munkahelyeken. Bemutatja az országok közötti mintázatokat és különbségeket, s ennek alapján azt vizsgálja, hogy a készségek használata hogyan kapcsolódik a bérekhez, a termelékenységhez és a munkavállalók jólétéhez. A jelentés rámutat arra is, hogy az egyéni és munkajellemzők – például nem, iskolai végzettség és foglalkozás – hogyan alakítják a készségek használatát, azonosítva azokat a csoportokat és ágazatokat, ahol a tehetség továbbra is kihasználatlan, vagy éppen feltáratlan marad.

Az elemzés eredményei világosan jelzik, hogy a magasan képzett munkavállalók körének bővítése szükséges, de nem elegendő a termelékenység növekedéséhez. A képességek szintje és azok alkalmazása közötti szakadék áthidalása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a tehetséget teljes mértékben kihasználják és a termelékenységi nyereség eloszlása kiegyensúlyozottabb legyen. A munkavállalók képességei és a munkakörük közötti tartós eltérések munkaerőpiaci hatékonysági problémákat jeleznek, amelyeket egyszerre okozhatnak olyan vezetői gyakorlatok, amelyek nem használják ki a dolgozók potenciálját, és az is, hogy a munkavállalók a munkaerőpiaci merevségek miatt képzettségük alatti munkát végeznek. A politikai intézkedéseknek és beavatkozásoknak ezért ösztönözniük kell a vállalati innovációt és a munkakörök áttervezését a meglévő képességek jobb kihasználása érdekében. Ugyanakkor a kormányoknak növelniük kell az erőfeszítéseiket a munkaerőpiaci intézmények és a karrier-tanácsadó rendszerek megerősítésére a jobb képesség-alapú illeszkedés elősegítése érdekében.

Az OECD elemzés itt érhető el: 

How Workers Use, or Don’t Use, their Skills in the Workplace | OECD

Hivakozás: OECD (2026), How Workers Use, or Don’t Use, their Skills in the Workplace, Getting Skills Right, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/0e7c6dc9-en.