MellearN | Felsőoktatási Hálózat az Életen Át Tartó Tanulásért

Megjelent az ILO ‘Lifelong learning and skills for the future’ című elemzése, mely hozzájárulhat eg hatékony készségfeljesztést célzó szakpolitika formálásához

A jövő készségeinek fejlesztése és egy ehhez illeszkedő tudatos szakpolitikai fejlesztése tükrében a folyamatos tanulás és ismeretszerzés megkerülhetetlenné válik mindazok számára, akik a társadalmi átalakulások,  a tudományos- és technológiai innovációk és gazdasági kihívások alakító és résztvevő, nem pedig elszenvedi szeretnének lenni.

A gyors technológiai innováció, a zöld átállás, a demográfiai változások, valamint a globalizáció és a munkavégzés átalakuló mintázatai közepette az egyének és a társadalmak azon képessége, hogy folyamatosan tanuljanak és alkalmazkodjanak az új valósághoz, kritikus fontosságú alapját képezi a társadalmi befogadásnak és a rezilienciának. Ezen elemzés amellett érvel, hogy az egész életen át tartó tanulást stratégiai szakpolitikai prioritássá kell emelni – nem csupán a termelékenység növelését és a fenntartható növekedést szolgáló eszközként, hanem a huszonegyedik századi egyéni és társadalmi fejlődés, az esélyegyenlőség és a tisztességes munka rendszerszintű előmozdítójaként is.

Bár a szakpolitika egyre nagyobb figyelmet fordít az egész életen át tartó tanulásra és a készségfejlesztésre, továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók az e terület teljes körűségét átfogó, hiteles és naprakész kutatások terén. A rendelkezésre álló információk jelentős része széttagolt, és aránytalanul nagy hangsúlyt fektet a kezdeti formális oktatásra, miközben figyelmen kívül hagyja azokat a sokszínű és dinamikus módokat, ahogyan az emberek életük során készségeket sajátítanak el és alkalmaznak.

Mindez rámutat arra, hogy az egész életen át tartó tanulást a formális oktatás és képzés keretein túlmutatóan kell újra gondolni. A tanulás számos környezetben – tanteremben, munkahelyen, közösségekben és családokban – zajlik, gyakran nem formális, informális vagy egyéb, nem hagyományos módon. Ezzel szemben az iskolai kereteken kívüli, egész életen át tartó tanulásban való részvétel elmarad az elvárásoktól és egyenetlen képet mutat, az azt támogató rendszerek pedig gyakran széttagoltak, forráshiányosak és rosszul koordináltak. Az új felmérési és intézményi adatokra, a „big data” elemzésre, valamint hatásvizsgálatokra épülő jelentés átfogó útmutatót kínál az országok számára az egész életen át tartó tanulási rendszerek átalakításához, valamint ahhoz, hogy e rendszereket befogadó és ellenállóképes munkaerőpiacok kialakítására használják fel. 

Az elemzés három részből áll. Az első rész lefekteti a fogalmi alapokat: meghatározza az egész életen át tartó tanulás fogalmát, és feltérképezi annak alakulását az oktatás, a munka és a társadalom összefüggésében. A második rész a munka világára összpontosít, és „big data” elemzések, valamint újszerű módszerek segítségével vizsgálja, mely készségek a legfontosabbak a kedvezőbb foglalkoztatási eredmények és az alkalmazkodóképesség szempontjából. A harmadik rész összegzi a megállapításokat, és felvázolja azokat a szakpolitikai feltételeket, amelyek szükségesek a jól működő, egész életen át tartó tanulási rendszerek és a hatékony készségfejlesztő programok megvalósításához. Összességében a megállapítások határozott cselekvésre ösztönöznek: az alapvető változások korában a befogadó, magas színvonalú és rugalmasan reagáló, egész életen át tartó tanulásnak a munkaerő-piaci politika – és tágabb értelemben a növekedési és fejlesztési stratégiák – középpontjában kell állnia.

Az ILO elemzése itt érhető el: Lifelong learning and skills for the future – International Labour Organization