MellearN | Felsőoktatási Hálózat az Életen Át Tartó Tanulásért

Cedefop’s Virtual-Get-Together Learning for a greener future, to take place on Monday June 2nd, 15:00-16:30 CET (the virtual room will open 10 minutes before the start of the event).

This is the link to join the event:

Join the meeting now

Meeting ID: 359 016 056 673 7

Passcode: mz2eM2LS

Make sure to click on the “Add to calendar” button at the top right corner in the event webpage to block the event time in your calendars.

Get a sneak peek into the event highlights

Skills intelligence has become ‘greener’ but translating it into VET policy and skilling measures can be challenging.

National, regional, and local authorities, sectors and VET providers need practical know-how:

·       Are the practical examples of how skills anticipation informs ‘greener’ occupational standards and curricula?

·       How can online job-advertisements be analysed to better inform policy decision-making on “greener” training provision?

·       What is the role of stronger skills governance in “greening” of VET?

·       What are lessons learnt from VET schools initiatives to adapt programmes and curricula for the green transition? What support do they need and what they have gained from their collaboration with employers and other stakeholders?

·       How can local or sectoral stakeholders join forces in programme design or delivery?

·       Why is it important to activate and expand processes of validation of non-formal and informal learning to ease transitions between occupations?

·       Is there room for microcredentials to support vulnerable groups find better opportunities in greener economies?

·       How can AI assist the adaptation of curricula for the needs of the green transition? What is the role of teachers and trainers in an AI-assisted update?

Don’t miss this opportunity to gain fresh insights from Cedefop and UNESCO-UNEVOC’s newest practical guide and online platform, and get inspired by real-world good practices from the EU and Canada!

You may forward the registration link to your networks.

Get ready to join the conversation! Think of the questions you’d like to ask our presenters during the Q&A session. And don’t worry—if we run out of time, any unanswered questions will be followed up by the presenters after the event.

Looking forward to having you in the event,

The Cedefop organising team

Subscribe here to Cedefop’s alerts (events, newsletters, magazine, publications, etc)

Hogyan, vagy hogyan nem alkalmazzák készségeiket a munkavállalók

Fedezze fel az OECD legújabb elemzését, mely rámutat a munkahelyi kihívásokra, különös tekintettel azokra az ösztönző, vagy épp visszahúzó tényezőkre, melyek meghatározzák, hogy mely készségeket használják, alkalmazzák a munkavállalók.

Az elemzés rámutat arra, hogy az ezredforduló óta az OECD-országok  ún. „készségpolitikái” elsősorban a készségek kínálatának bővítésére összpontosítottak. A kormányok jelentős forrásokat irányítottak az oktatásba, képzésbe és a felnőttkori tanulásba, javítva ezzel a hozzáférést és a milliók eredményességét. Ezek az erőfeszítések megerősítették a humán tőke alapjait, amely a modern gazdaságokat működteti. Ugyanakkor a készségek fejlesztése csak a téma egyik oldala. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a gazdasági és társadalmi hozam nemcsak attól függ, hogy az emberek mit tudnak, de egyúttal attól is, hogy mennyire hatékonyan használják készségeiket a munkában. Számos országban a munkavállalóknak korlátozott lehetőségük van készségeik alkalmazására a munkahelyen. Ez a potenciál és a hatékony készséghasználat közötti szakadék kihasználatlan lehetőséget jelent az egyének, a vállalatok és a gazdaságok számára egyaránt.

Amikor a készségeket nem hasznosítják teljes mértékben, a termelékenység és az innováció stagnál, a munkával való elégedettség csökken és a képzési befektetések előnyei visszaesnek. Az OECD elemzése a PIAAC felnőtt képességek felmérésének legfrissebb eredményeire támaszkodva vizsgálja, hogyan fejlődött a készségek használata az elmúlt évtizedben, és mely készségeket alkalmazzák leggyakrabban a mai munkahelyeken. Bemutatja az országok közötti mintázatokat és különbségeket, s ennek alapján azt vizsgálja, hogy a készségek használata hogyan kapcsolódik a bérekhez, a termelékenységhez és a munkavállalók jólétéhez. A jelentés rámutat arra is, hogy az egyéni és munkajellemzők – például nem, iskolai végzettség és foglalkozás – hogyan alakítják a készségek használatát, azonosítva azokat a csoportokat és ágazatokat, ahol a tehetség továbbra is kihasználatlan, vagy éppen feltáratlan marad.

Az elemzés eredményei világosan jelzik, hogy a magasan képzett munkavállalók körének bővítése szükséges, de nem elegendő a termelékenység növekedéséhez. A képességek szintje és azok alkalmazása közötti szakadék áthidalása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a tehetséget teljes mértékben kihasználják és a termelékenységi nyereség eloszlása kiegyensúlyozottabb legyen. A munkavállalók képességei és a munkakörük közötti tartós eltérések munkaerőpiaci hatékonysági problémákat jeleznek, amelyeket egyszerre okozhatnak olyan vezetői gyakorlatok, amelyek nem használják ki a dolgozók potenciálját, és az is, hogy a munkavállalók a munkaerőpiaci merevségek miatt képzettségük alatti munkát végeznek. A politikai intézkedéseknek és beavatkozásoknak ezért ösztönözniük kell a vállalati innovációt és a munkakörök áttervezését a meglévő képességek jobb kihasználása érdekében. Ugyanakkor a kormányoknak növelniük kell az erőfeszítéseiket a munkaerőpiaci intézmények és a karrier-tanácsadó rendszerek megerősítésére a jobb képesség-alapú illeszkedés elősegítése érdekében.

Az OECD elemzés itt érhető el: 

How Workers Use, or Don’t Use, their Skills in the Workplace | OECD

Hivakozás: OECD (2026), How Workers Use, or Don’t Use, their Skills in the Workplace, Getting Skills Right, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/0e7c6dc9-en.