Monthly Archives: június 2026
LLLP Insights – Teachers & Trainers
European LLL Platform hírválogatása:
https://masu8.r.sp1-brevo.net/mk/mr/sh/1t6AVsd2XFnIGIUmf4kNUUp3lsZEUD/rGD0K_gCAraI
[EPALE newsletter] The Human Measure
Dear EPALE members,
Recently, I came across a social media campaign called Human-made. In its posts, various well-known people talk about the importance of things created by real people amid the synthetic noise of generative AI.
In the age of artificial intelligence, „human-made” has quickly shifted from simply meaning „not naturally occurring” to becoming a premium marker of authenticity, labour and intent. At the same time, it is already creating a market for „human-washing”: machine-generated content, tools and even deepfakes designed to appear more human than they really are.
But what exactly is the value of human-made? If large language models were trained to write books that felt distinctly creative and meaningful, would those books be any less valuable? And why are we often selective about what should and should not be replaced by machines? Manual and routine work has already been transformed by automation, yet many assume that creative or knowledge-based work necessarily deserves special protection.
(I won’t even get into the irony of craving more human-produced things while collectively training AI systems to reproduce the very patterns we recognise as uniquely ours. This contradiction may itself be one of the most recognisably human traits.)
Perhaps the more important question is this: in a world where text, images, music and even conversation can increasingly be replicated, what are the things we should really hold close?
I suspect the answer lies less in finished products than in the processes that produce meaning: shared interpretation, collective judgement, and the emotional and social structures through which we make sense of the world.
While technology may imitate expression, should it also enter the spaces where we decide together how to live? It cannot experience loneliness, nor the deep social sense of belonging. It cannot take responsibility for a community, engage in civic action, or negotiate differences in pursuit of a shared future.
The future challenge for adult learning is not simply preparing people to work alongside intelligent machines. It is ensuring that people remain capable of shaping the societies, workplaces and communities in which they are deployed.
Heini Huhtinen – EPALE Adult Learning Expert
EPALE Resource Kit – Beyond the Skills Gap
The adult skills crisis in Europe is very real, but are we asking the right questions about it? The first EPALE Resource Kit of 2026 builds on this year’s thematic focus of Skills for Quality Jobs and Lives and goes a step further. It brings together a selection of pieces published on EPALE at the start of the year to present a unified argument: the way we frame the skills gap influences – and sometimes limits – the solutions we envisage. The kit addresses the structural barriers that prevent millions of adults from learning, the impact of AI on the concept of basic skills, and the policy response now emerging across Europe. Rather than offering easy answers, it provides a sharper set of questions for practitioners, policymakers and anyone working at the intersection of adult learning and social change.
AI impacts the labour market – What does it mean for adult learning?
In a digitalising economy, who gets hired and who quietly disappears from the talent pool? Drawing on recent analysis from the OECD and Cedefop, this article demonstrates how unequal learning opportunities can accumulate over a lifetime, and how digitalisation could restrict recruitment at a time when demand for AI-related and hybrid skills is growing. This would push those who would benefit most from new opportunities further to the margins. A human-centred transition is the way forward: learning ecosystems that connect education, work and guidance, and which do not leave any group behind. This is because the future of work depends less on the technology itself than on how we respond to it.
EPALE Podcast: Rethinking Civic Education
Where does democracy actually get practised and what happens to the places where it doesn’t? At a time of growing pressure and division across Europe, we explore why civic education remains surprisingly hard to define, the challenges facing a sector squeezed by shifting funding priorities, and the rise of „civic deserts”: areas, often rural, where civil society infrastructure is sparse or absent. The conversation also takes an unexpected turn: towards the workplace. As one of the few remaining spaces where people with different backgrounds and opinions still meet regularly, the workplace may hold untapped potential for dialogue, disagreement, and democratic practice, and civic educators are starting to take notice.
The Loneliness of 10,000 Followers: On Belonging, Community, and the Difference That Matters
Ten thousand followers won’t make you feel less lonely. So what will? In this piece Saskia Eschenbacher draws on Peter Block, Robert Putnam and transformative learning theory to unpick a distinction that matters more than ever: between audience and community, consumers and citizens, visibility and belonging. Social media promises connection at scale – wide, shallow, algorithmically curated – but belonging, the article argues, doesn’t scale. It is built slowly, reciprocally, in small groups and real conversations, through questions that are uncomfortable precisely because they shift us from blame to co-authorship. For adult educators, the implication is quietly radical: the work that matters most may not be delivering content, but creating the conditions where belonging becomes possible.
LLL PATHWAYS – JUNE EDITION 2026
| June Edition 03/2026 LLL Pathways Dear reader, Welcome to June edition of the LLL Pathways Newsletter, powered by eucen, where we bring together the latest developments in the field of University Lifelong Learning, skills development and adult education across Europe. This month, we explore how universities and policymakers are advancing more flexible, inclusive, and learner-centred approaches to lifelong learning. From new research on learners’ perceptions of micro-credentials and inspiring examples of institutional innovation, to emerging European policy developments and collaborative initiatives within the eucen network, this edition highlights the growing role of lifelong learning in addressing Europe’s social, economic, and skills challenges. We also celebrate outstanding achievements in University Lifelong Learning, share updates from the eucen community, and look ahead to key events that will shape future discussions on skills recognition, employability, and social inclusion. We invite you to explore this month’s selection of insights, updates, and opportunities. Innovation in Practice |
 Learner Perspectives on Micro-Credentials: Key Findings Recent findings from the MESHE project providing new evidence on how learners perceive micro-credentials and the factors that influence their participation in micro-credential programmes, were presented by Carme Royo at the eucen Conference 2026. The analysis draws on data collected through Focus Discussion Groups with learners across Europe and findings from a questionnaire administered to current students enrolled in lifelong learning (LLL) programmes and micro-credential courses. The findings identify a range of factors that shape participation in micro-credential learning opportunities. Learners reported structural, psychological, informational, access-related and cultural barriers that can influence both enrolment decisions and engagement throughout the learning process. These barriers suggest that participation is affected not only by programme design and availability, but also by learners’ prior experiences, perceptions and broader social contexts. The research further highlights continuing uncertainty surrounding the concept of micro-credentials. Participants expressed varying levels of understanding regarding the purpose and characteristics of micro-credentials, their distinction from other forms of education and training, and their recognition by employers and other stakeholders. Taken together, the findings point to the importance of clear communication, transparent recognition frameworks and accessible learning pathways that enable learners to better understand the potential value and outcomes associated with micro-credentials, areas that the MESHE project aims to support through its work. A more detailed analysis of the findings is available in the conference presentation.  Innovative Approaches to University Lifelong Learning During the EUCEN Conference in Cagliari on 5 June 2026, three universities were recognised through the SAMUELE ULLL Award 2026 for case studies demonstrating innovative approaches to University Lifelong Learning (ULLL). Selected from the SAMUELE Compendium of Case Studies, the featured initiatives illustrate how higher education institutions are responding to changing learner needs through flexible, inclusive and learner-centred lifelong learning provision. The case studies address a range of priorities, including widening participation, promoting social inclusion, supporting employability and fostering personal and community development. The institutions recognised in 2026 were: De Montfort University (United Kingdom) University of Applied Sciences and Arts of Southern Switzerland – SUPSI (Switzerland) University of Limerick (Ireland) Beyond the individual examples, the SAMUELE Compendium provides insight into current practices and developments in University Lifelong Learning across Europe. The collection highlights diverse institutional strategies and offers practical examples for universities, practitioners and policymakers interested in strengthening lifelong learning provision and sharing effective approaches. The case studies contribute to ongoing discussions on the role of higher education institutions in supporting lifelong learning and responding to societal, economic and demographic change. A full overview of the case studies is available in the SAMUELE Compendium.  The Growing Role of University Lifelong Learning in European Policy Agendas University Lifelong Learning is receiving growing attention in European policy as the EU advances initiatives to address skills shortages, promote inclusion, and support the green and digital transitions. Recent policy developments have placed particular emphasis on lifelong learning, upskilling and reskilling as key components of Europe’s economic and social agenda. As universities continue to adapt their educational offer, these developments raise important questions about the future of lifelong learning, learner access, recognition of learning achievements and the role of higher education institutions in supporting diverse learning pathways. Explore our full policy update to learn more about the latest developments and their implications.  Flexible Learning and Recognition of Prior Learning Remain Key Policy Priorities As European higher education systems continue to expand lifelong learning opportunities, questions around flexible learning pathways, recognition of prior learning (RPL), micro-credentials, and learner support mechanisms remain high on the policy agenda. On 3 June 2026, alongside the 56th eucen Conference in Cagliari, representatives of eucen National Networks from across Europe participated in a thematic workshop on current national policy and practice developments in University Lifelong Learning (ULLL), facilitated by Professor Emeritus Wieger Bakker. Discussions highlighted common challenges related to quality assurance, legal frameworks, funding, and equitable access, reinforcing the need for stronger policy coordination and collaboration across Europe.  The eucen Learning City Universities meet in Cagliari As part of the eucen Conference 2026, the first workshop of the Learning City Universities initiative brought together 18 participants from 12 universities, with additional colleagues joining online, to explore the role of higher education institutions in supporting learning-oriented communities. Discussions focused on how universities engage with their cities and regions, the extent to which Learning City principles are reflected in institutional strategies and activities, and how ULLL units can contribute to local development, social inclusion, sustainability and skills ecosystems. Participants shared a common commitment to building a Community of Practice of Learning City Universities that supports more inclusive, resilient, and learning-oriented communities across Europe.  Celebrating Excellence in Univesity Lifelong Learning During the eucen Annual Conference 2026 in Cagliari, eucen proudly launched the inaugural ULLL Excellence Awards, recognising institutions whose long-standing commitment to University Lifelong Learning and active engagement within the network have helped advance lifelong learning across Europe. The awards honour excellence in three categories: the Enduring Founders Award, the Founders Journey Award, and the Longstanding Commitment Award. Together, the winning institutions represent decades of collaboration, innovation, and dedication to widening learning opportunities throughout life. Congratulations to all recipients and thank you for your invaluable contribution to strengthening lifelong learning in higher education. |
[EPALE newsletter] Tanárok és tanulók együtt, nem egyedül
Kedves EPALE tagok!
Manapság mindannyian erősen vágyunk a közösségre. Én biztosan. Olyan helyeket keresünk, ahol tartozhatunk valahová, ahol kölcsönös támogatást és közös célt találunk – azt a bizonyos “szigetet” az egyre individualizáltabb világban.
Könnyű egyetérteni abban, hogy senkinek sem kellene mindent egyedül megoldania. A közösség azonban nem csupán valami, amit kapunk. Kíván is tőlünk valamit: időt, sebezhetőséget, türelmet és hajlandóságot arra, hogy ott legyünk mások számára, még akkor is, amikor legszívesebben csak a kanapénkon heverésznénk magunkban.
A tanulás is könnyen individualizálttá válhat. Arra ösztönöznek minket, hogy azt kérdezzük: mit nyerhetünk a tanulás által a karrierünk, az önbizalmunk vagy a személyes fejlődésünk szempontjából? A közösségi tanulás azonban egy másik kérdést tesz fel: mit adhat a mi tanulásunk másoknak?
A hónap cikkeiben a tanulást nem magányos törekvésként vizsgáljuk, hanem olyasmiként, amit együtt építünk fel: mentorálás, útmutatás, reflexió és közös felelősség révén.
Talán a tanulás – minden sebezhetőségével együtt – akkor válik igazán jelentőssé, amikor megengedjük magunknak, hogy másokra támaszkodjunk, és mi magunk is olyan emberekké váljunk, akikre mások támaszkodhatnak.
Heini Huhtinen – EPALE felnőttképzési szakértő
Az útmutatás, mint iránytű a minőségi munkához és a tartalmas élethez
A gyorsuló technológiai, gazdasági és társadalmi változások világában senkitől sem várható el, hogy egyedül igazodjon el. Az életpálya tanácsadás mára kiegészítő szolgáltatásból valami sokkal alapvetőbbé vált: összekötő szövetté a tanulás, a munka és az emberek által valóban vágyott élet között. Potenciálja azonban Európában továbbra sem egyenletesen valósul meg. Ebben a blogbejegyzésben Várkonyi Zoltán (EBSN) bemutatja a Cedefop által kidolgozott új európai, életpálya tanácsadás keretrendszer főbb vonalait, és azt vizsgálja, mit jelent ez a gyakorlatban a felnőtt tanulók és a velük dolgozó szakemberek számára. A karriermenedzsment-készségektől a társadalmi befogadásig, az alapkészségek támogatásától a tanulási motivációig a tanácsadás szorosan összefonódik mindazzal, amit az EPALE 2026-os tematikus fókusza képvisel.
► További informáci az életpálya tanácsadásról (EN)
Inspiráció az északi tanulási modellekből: a motiváció és a tanulás ösztönzése
Mi késztet egy felnőttet arra, hogy tanulni kezdjen vagy folytassa a tanulást, amikor a kétely, a kimerültség vagy egy új élethelyzet terhe szinte lehetetlenné teszi azt? Az északi országokban szakemberek és kutatók évek óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és a válaszaikban van valami közös: a motiváció nem személyes tulajdonság. Olyasmi, ami a közösen megteremtett körülmények között növekszik – vagy éppen nem tud kibontakozni. Az „Inspired by Nordic Learning” ezen kiadása Dániából, Finnországból, Izlandról, Norvégiából és Svédországból gyűjt össze nézőpontokat: a frissen végzett ápolóktól, akik próbálnak eligazodni a munka világában, az Izlandon önbizalmukat újraépítő arab nőktől kezdve az idős emberekig és családjaikig, akik az otthoni idősödés kihívásaival néznek szembe. Különböző helyzetek, különböző tanulók – mégis ugyanaz a visszatérő felismerés: amikor az emberek úgy érzik, hogy szívesen látják, támogatják és észreveszik őket, a tanulás ismét lehetővé válik.
► Fedezze fal a motiváció szerepét a felnőttkori tanulásban! (EN)
Tanulás mozgásban – betekintés a jövőbe
Mi lenne, ha a tanulás nem egy helyhez kötött dolog lenne, hanem valami, ami mozgás közben történik – különböző terekben, időpontokban, helyzetekben és generációk között? A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Nemzetközi Képzési Központjának új kiadványa arra ösztönöz, hogy túllépjünk az eszközökön, az osztálytermeken, sőt még a digitális technológián is, és a mobil tanulást alapvetően emberi és alkalmazkodó gyakorlatként gondoljuk újra. Az Európai Képzési Alappal együttműködésben készült „Learning in Motion” nyolc olyan mozgató rugót azonosít, amelyek már most átalakítják a tanulást: a fizikai és digitális környezetek összefonódásától („phygital”) a digitális szabadság paradoxonán át a választási lehetőségek túlterheléséig és a generációk közötti tudáscsere növekvő jelentőségéig. A felnőttképzési szakemberek számára az üzenet egyértelmű: az átképzés, az informális tanulás elismerése és az emberi kapcsolatok nem távoli trendek… már most is jelen vannak.
► Ismerje meg a tanulás jövőjét! (EN)
A készségfejlesztési paktum keretében több mint 10 millió munkavállaló részesült képzésben
Mit jelent az, amikor több ezer szervezet – vállalkozások, képzési szolgáltatók, regionális hatóságok és szociális partnerek – úgy dönt, hogy közösen lép fel a készségfejlesztés érdekében? Öt évvel indulása után a Skills Pact meggyőző választ ad erre: egy egész Európára kiterjedő hálózatot, amely csendben, de alapjaiban alakítja át, hogyan férnek hozzá a munkavállalók a tanuláshoz, és mire vezethet ez a tanulás. A legfrissebb éves felmérés egyre növekvő lendületet mutat: a készségfejlesztés már munkavállalók millióit éri el az EU-ban, és a résztvevők túlnyomó többsége valódi előnyökről számol be – a jobb készségfelméréstől az erősebb ágazatközi együttműködésig. Az ambíció pedig tovább nő: az Európai Bizottság most arra ösztönzi a tagokat, hogy még nagyobb erővel folytassák ezt a munkát.
► Nézze meg, hogyan fejlődnek a készségfejlesztési partnerségek!
Az idő dimenziói a közösségi tanulásban
Egy olyan világban, amely hiperrugalmas, individualizált és folyamatosan elérhető tanulást ígér, valami csendesen eltűnőben van: az együtt, közös időben, önmagunkon túlmutató célért történő tanulás élménye. Mi történik, amikor az oktatás pusztán egy újabb dologgá válik, amit saját életünkhöz igazítunk – hatékonyan, zökkenőmentesen, de alapvetően magányosan? Ez az elgondolkodtató cikk szembemegy ezzel a logikával. Filozófiai fogalmakra, az afrikai Ubuntu szemléletre és a kritikai pedagógiára támaszkodva amellett érvel, hogy a szolgálattanulás az idővel szembeni tudatos ellenállás egy formája: szándékos lelassulás, amely lehetővé teszi a bizalom kialakulását, a közösségek közös jelentésalkotását, és azt, hogy a tanulás több legyen egyszerű tranzakciónál. A példák – egy diák lakónegyedében működő Repair Café-tól a keralai szolidaritási mozgalmakig – kicsik, földközeliek és csendesen radikálisak.
